Nukleáris és radiokémia

Tartalomjegyzék

• Nukleáris és radiokémia
• Impresszum
• Előszó a magyar kiadáshoz
• chevron_right1. Bevezetés
  • Irodalomjegyzék
  • Összefoglalás
• chevron_right2. Alapfogalmak
  • 2.1. Atommagok és alkotórészeik
  • 2.2. Az atommagot összetartó erők
  • 2.3. Az atommagra jellemző egyéb paraméterek
  • 2.4. Elemi vagy kompozitrészecskék
  • chevron_right2.5. Magmodellek
    • 2.5.1. Az atommagok cseppmodellje
    • 2.5.2. Az atommag héjmodellje
    • 2.5.3. Egyesített és kollektív atommagmodellek
  • Irodalomjegyzék
  • Összefoglalás
• chevron_right3. Izotópok
  • chevron_right3.1. Izotópeffektusok
    • 3.1.1. Fizikai izotópeffektusok
    • 3.1.2. Spektroszkópiai izotópeffektusok
    • 3.1.3. Fázisegyensúlyi izotópeffektusok
    • 3.1.4. Kémiai folyamatok kinetikai izotópeffektusai
    • 3.1.5. Kémiai egyensúlyi izotópeffektusok
    • 3.1.6. Biológiai izotópeffektusok
  • 3.2. Az izotópok elválasztása
  • 3.3. Az izotóp-összetétel változása a természetben
  • chevron_right3.4. A földtani képződmények keletkezése és a bennük lejátszódó folyamatok vizsgálata a stabil izotópok aránya alapján
    • 3.4.1. A földtani képződmények képződési hőmérsékletének és korának meghatározása
    • 3.4.2. A hidrológiai folyamatok vizsgálata oxigén- és hidrogén-izotóparányok alapján
    • 3.4.3. A nitrogén izotóparányainak változása
    • 3.4.4. A szén izotóparányai
    • 3.4.5. A stabil izotóparányok az ökológiai vizsgálatokban
  • Irodalomjegyzék
  • Összefoglalás
• chevron_right4. A radioaktív bomlás
  • chevron_right4.1. A radioaktív bomlás kinetikai leírása
    • 4.1.1. Az egyszerű radioaktív bomlás statisztikus leírása
    • 4.1.2. A radioaktív magok aktivitása és intenzitása
    • 4.1.3. Az egymástól független radioaktív magkeverékek bomlása
    • 4.1.4. Az elágazó radioaktív bomlás
    • 4.1.5. A sorozatos bomlás kinetikája
    • 4.1.6. A genetikusan összefüggő soroknál kialakuló radioaktív egyensúlyok
  • 4.2. Radioaktív bomlási sorok
  • chevron_right4.3. Radioaktív izotópok bomlásán alapuló kormeghatározások
    • 4.3.1. Kormeghatározás az ólomizotópok aránya alapján
    • 4.3.2. Üledékek korának meghatározása a 210Pb radioaktív izotóp segítségével
    • 4.3.3. Kormeghatározás a héliumkoncentráció alapján
    • 4.3.4. Kormeghatározás az urán hasadása alapján
    • 4.3.5. Kormeghatározás az argonkoncentráció alapján
    • 4.3.6. Kormeghatározás a 87Rb–87Sr anya–leányelem-pár alapján
    • 4.3.7. Történelmi korok meghatározása a 14C-izotóp alapján
  • chevron_right4.4. A radioaktív bomlások mechanizmusa
    • 4.4.1. Alfa-bomlás
    • 4.4.2. Béta-bomlások
    • 4.4.3. Elektronbefogás
    • 4.4.4. Proton- és neutronbomlás
    • 4.4.5. Spontán hasadás
    • 4.4.6. Izomer átalakulás
    • 4.4.7. Egzotikus bomlás
  • Irodalomjegyzék
  • Összefoglalás
• chevron_right5. A radioaktív sugárzás és az anyag kölcsönhatása
  • 5.1. Alapelvek
  • chevron_right5.2. Az alfa-részecskék kölcsönhatása az anyaggal
    • 5.2.1. Az alfa-részecskék energiavesztése
    • 5.2.2. Az alfa-részecskék visszaszóródása
  • chevron_right5.3. A béta-sugárzás kölcsönhatása az anyaggal
    • 5.3.1. A béta-részecskék kölcsönhatása a héjelektronokkal és a mag erőterével
    • 5.3.2. A Cserenkov-sugárzás
    • 5.3.3. A pozitronok annihilációja
    • 5.3.4. A béta-sugárzás abszorpciója
    • 5.3.5. A béta-sugarak önabszorpciója
    • 5.3.6. A béta-sugarak visszaszóródása
  • chevron_right5.4. A gamma-sugárzás kölcsönhatása az anyaggal
    • 5.4.1. Rayleigh-szórás
    • 5.4.2. Thomson-szórás
    • 5.4.3. Compton-szórás
    • 5.4.4. Fotoeffektus
    • 5.4.5. Párképződés
    • 5.4.6. A gamma-sugárzás teljes abszorpciója
    • 5.4.7. Magrezonancia-abszorpció és Mössbauer-effektus
  • chevron_right5.5. A neutronok kölcsönhatása az anyaggal
    • 5.5.1. A neutronok felfedezése
    • 5.5.2. A neutronok előállítása
    • 5.5.3. A neutronok kölcsönhatása az anyaggal
  • Irodalomjegyzék
  • Összefoglalás
• chevron_right6. Magreakciók
  • 6.1. A magreakciók kinetikája
  • chevron_right6.2. A magreakciók csoportosítása
    • 6.2.1. Magreakciók neutronokkal
    • 6.2.2. Magreakciók gamma-fotonokkal
    • chevron_right6.2.3. Magreakciók töltött részecskékkel
      • 6.2.3.1. Magreakciók protonokkal
      • 6.2.3.2. Magreakciók deuteronokkal
      • 6.2.3.3. Magreakciók alfa-részecskékkel
    • 6.2.4. Termonukleáris reakciók
    • 6.2.5. Nukleogenezis: az elemek keletkezése az univerzumban
    • 6.2.6. Transzurán elemek előállítása
  • 6.3. A magreakciókkal és radioaktív bomlásokkal történő radionuklid-előállítás általános sémája
  • 6.4. A magfolyamatok kémiai hatásai
  • Irodalomjegyzék
  • Összefoglalás
• chevron_right7. Nukleáris folyamatok az energiatermelésben
  • chevron_right7.1. Atomreaktorok
    • chevron_right7.1.1. Az atomreaktorok felépítése
      • 7.1.1.1. Az atomerőművek üzemanyagai
      • 7.1.1.2. Az atomerőművek moderátorai
      • 7.1.1.3. A moderátor és hasadóanyag aránya
      • 7.1.1.4. Reflektorok
      • 7.1.1.5. Hűtőkörök
      • 7.1.1.6. A láncreakció szabályozása
      • 7.1.1.7. Árnyékolás
      • 7.1.1.8. Konténment
    • 7.1.2. Természetes atomreaktorok
    • 7.1.3. Az első mesterséges atomreaktor
    • 7.1.4. Az atomreaktorok típusai
    • chevron_right7.1.5. Az atomerőművek hatásai a környezetre
      • 7.1.5.1. Pozitív hatások
      • 7.1.5.2. Negatív hatások
  • 7.2. Nukleáris erőművi balesetek
  • chevron_right7.3. A kiégett fűtőelemek és egyéb radioaktív hulladékok tárolása
    • 7.3.1. A kis és közepes aktivitású hulladékok kezelése és tárolása
    • 7.3.2. A nagy aktivitású hulladékok kezelése és tárolása
  • chevron_right7.4. A nukleárisenergia-termelés más irányzatai
    • 7.4.1. A fissziós erőművek továbbfejlesztése
    • 7.4.2. Fúziós energiatermelési kísérletek
  • 7.5. Nukleáris fegyverek
  • Irodalomjegyzék
  • Összefoglalás
• chevron_right8. Radioaktív nyomjelzős módszerek
  • 8.1. A nyomjelzés lehetőségének felismerése
  • 8.2. A nyomjelzés alapelvei
  • 8.3. A nyomjelző kiválasztása
  • 8.4. A radioaktív nyomjelző atom helye a molekulában
  • chevron_right8.5. A radioaktív nyomjelzők előállításának általános jellemzői
    • chevron_right8.5.1. Bomlási sorokból kinyerhető radioaktív nyomjelzők
      • 8.5.1.1. Th-234
      • 8.5.1.2. Ra-226
      • 8.5.1.3. Rn-222
      • 8.5.1.4. Pb-210
      • 8.5.1.5. Bi-210
      • 8.5.1.6. Po-210
      • 8.5.1.7. A Th-232 bomlási sorából kinyerhető nyomjelzők
      • 8.5.1.8. A rádium- és radonizotópok újabb alkalmazásai
    • 8.5.2. Mesterséges radioaktív nyomjelzők
  • chevron_right8.6. Nyomjelzésre használt radioaktív izotópok
    • 8.6.1. Trícium
    • 8.6.2. Szén-14
    • 8.6.3. Az orvosi PET-ben használatos kisebb rendszámú izotópok
    • 8.6.4. Nátriumizotópok
    • 8.6.5. Magnézium-28
    • 8.6.6. Alumínium-28
    • 8.6.7. Foszfor-32
    • 8.6.8. Kén-35
    • 8.6.9. Klór-36
    • 8.6.10. Káliumizotópok
    • 8.6.11. Kalcium-45
    • 8.6.12. Króm-51
    • 8.6.13. Mangán-54
    • 8.6.14. Vasizotópok
    • 8.6.15. Kobalt-60
    • 8.6.16. Nikkel-63
    • 8.6.17. Rézizotópok
    • 8.6.18. Cink-65
    • 8.6.19. Gallium- és germániumizotópok
    • 8.6.20. Arzénizotópok
    • 8.6.21. Szelén, bróm és ritkaföldfémek radioaktív izotópjai
    • 8.6.22. Brómizotópok
    • 8.6.23. Kripton-85
    • 8.6.24. Rubídium-86
    • 8.6.25. Stronciumizotópok
    • 8.6.26. Yttrium-90
    • 8.6.27. Technécium-99m
    • 8.6.28. Ruténium-, ródium- és palládiumizotópok
    • 8.6.29. Ezüstizotópok
    • 8.6.30. Kadmium-115m
    • 8.6.31. Indiumizotópok
    • 8.6.32. Jódizotópok
    • 8.6.33. Xenonizotópok
    • 8.6.34. Céziumizotópok
    • 8.6.35. Rénium-186
    • 8.6.36. Iridium-192
    • 8.6.37. Arany-198
    • 8.6.38. Higany-203
    • 8.6.39. A higanynál nagyobb rendszámú elemek radioaktív izotópjai
    • 8.6.40. Transzurán elemek
  • chevron_right8.7. A nyitott radioaktív készítmények gyártásának fő lépései
    • chevron_right8.7.1. Reaktor-besugárzáson alapuló nyitott radioaktív készítmények
      • 8.7.1.1. Termikus neutronbesugárzással előállított izotópkészítmények
      • 8.7.1.2. Gyorsneutron-besugárzással előállított készítmények
      • 8.7.1.3. A neutronbesugárzást követő β–-bomlással előállított izotópkészítmények
      • 8.7.1.4. Neutronbesugárzás hatására képződött hasadványelegyből kivont izotópkészítmények
    • 8.7.2. Ciklotronbesugárzáson alapuló nyitott radioaktív készítmények
    • 8.7.3. Nyitott radioaktív készítmények minőség-ellenőrzése
  • chevron_right8.8. A zárt radioaktív készítmények (sugárforrások) gyártása
    • 8.8.1. A zárt radioaktív készítmények gyártásának főbb lépései
    • 8.8.2. A zárt radioaktív készítmények minőség-ellenőrzése
  • 8.9. A radioaktív termékek gyártására szolgáló létesítmények, berendezések és eszközök
  • Irodalomjegyzék
  • Összefoglalás
• chevron_right9. A nyomjelzős módszerek fizikai kémiai alkalmazásai
  • 9.1. A radioaktív és inaktív izotópok eloszlása, a nyomjelzős módszerek felosztásának termodinamikai alapjai
  • 9.2. A nyomjelzős vizsgálatok csoportosítása
  • chevron_right9.3. A radioaktív nyomjelzők fizikai kémiai alkalmazásai
    • 9.3.1. Nehezen oldódó anyagok oldhatóságának mérése
    • chevron_right9.3.2. Migráció, diffúzió és öndiffúzió mérése radioaktív izotóppal
      • 9.3.2.1. Diffúzió szilárd/gáz rendszerekben
      • 9.3.2.2. Anyagmozgás szilárd/oldat rendszerekben: radioaktív izotópok transzportja pórusos rendszerekben
      • 9.3.2.3. Felületi oxidrétegek képződésének vizsgálata diffúzió alapján
      • 9.3.2.4. Öndiffúziós vizsgálatok
      • 9.3.2.5. Öndiffúzió oldatokban
    • chevron_right9.3.3. Izotópcsere-reakciók
      • 9.3.3.1. Izotópcsere-reakciók homogén rendszerekben
      • 9.3.3.2. Izotópcsere-reakciók heterogén rendszerekben
      • 9.3.3.3. A heterogén izotópcsere empirikus egyenletei
      • 9.3.3.4. Paneth-féle felületmeghatározás heterogén izotópcserével
    • 9.3.4. Határfelületi folyamatok vizsgálata
    • 9.3.5. Elegykristályok képződése
    • 9.3.6. A nyomjelzéstechnika alkalmazása az elektrokémiában
  • Irodalomjegyzék
  • Összefoglalás
• chevron_right10. Radio- és nukleáris analitika
  • chevron_right10.1. A radioaktív izotópok mint nyomjelzők
    • 10.1.1. Koncentrációmérés természetes radioaktív izotópok segítségével
    • 10.1.2. Az elválasztások hatásfokának meghatározása radioaktív nyomjelzőkkel
    • 10.1.3. Az oldékonyság meghatározása
    • 10.1.4. Radiokromatográfia
    • 10.1.5. Radiometrikus titrálás
    • chevron_right10.1.6. Izotóphígításos analitikai módszerek
      • 10.1.6.1. Egyszerű izotóphígításos módszer
      • 10.1.6.2. Fordított izotóphígításos módszer
      • 10.1.6.3. Derivált izotóphígításos módszer
      • 10.1.6.4. Kettős izotóphígításos analízis
      • 10.1.6.5. Szubsztöchiometrikus analízis
      • 10.1.6.6. Dinamikus izotóphígítás
  • chevron_right10.2. A sugárzás és az anyag kölcsönhatásán alapuló módszerek
    • 10.2.1. Alapelvek
    • chevron_right10.2.2. Neutronbesugárzáson alapuló analitikai módszerek
      • 10.2.2.1. Neutronaktivációs analízis
      • 10.2.2.2. Prompt-gamma aktivációs analízis
      • 10.2.2.3. Neutronradiográfia és -tomográfia
      • 10.2.2.4. Neutronszórás/diffrakció
    • chevron_right10.2.3. Besugárzás röntgen- és gamma-fotonokkal
      • 10.2.3.1. Röntgenfluoreszcencia-analízis
      • 10.2.3.2. Röntgendiffrakció
      • 10.2.3.3. A Mössbauer-spektroszkópia alkalmazása a kémiai formák vizsgálatában
    • chevron_right10.2.4. Besugárzás elektronokkal és béta-részecskékkel
      • 10.2.4.1. Transzmissziós elektronmikroszkópia
      • 10.2.4.2. Pásztázó elektronmikroszkópia és -mikroszonda
    • chevron_right10.2.5. Besugárzás töltött részecskékkel
      • 10.2.5.1. Részecskék által kiváltott röntgenemisszió
      • 10.2.5.2. Részecskékkel kiváltott gamma-emisszió
  • Irodalomjegyzék
  • Összefoglalás
• chevron_right11. A radioizotópok ipari alkalmazásai
  • 11.1. Bevezetés
  • chevron_right11.2. Nyomjelzéses vizsgálatok nyitott radioizotópokkal
    • 11.2.1. A radioizotópos nyomjelzés elve, típusai és érzékenysége
    • 11.2.2. Ipari nyomjelzésre használt nyitott radioizotópok
    • 11.2.3. Szivárgások felderítése
    • 11.2.4. Áramlási sebességek meghatározása
    • 11.2.5. Nagy térfogatok/mennyiségek meghatározása zárt tartályokban
    • 11.2.6. Keverékek homogenitásának vizsgálata
    • 11.2.7. Áramlástípusok jellemzése, vegyipari műveleti paraméterek meghatározása
    • 11.2.8. Kopásvizsgálatok
    • 11.2.9. Talajvízáramlás vizsgálata
  • chevron_right11.3. Abszorpciós és szórásos vizsgálatok zárt sugárforrásokkal
    • 11.3.1. A vizsgálatok elve
    • 11.3.2. A vizsgálatokhoz használt zárt sugárforrások
    • 11.3.3. Tartályban lévő anyagok szintmérése
    • 11.3.4. Anyagrétegek vastagságának meghatározása
    • 11.3.5. Anyagrétegek sűrűségének meghatározása
    • 11.3.6. Nedvességtartalom mérése
    • 11.3.7. Ipari radiográfia
    • 11.3.8. A geológiai rétegszelvényezés nukleáris módszerei
  • Irodalomjegyzék
  • Összefoglalás
• chevron_right12. Bevezetés a nukleáris medicinába
  • chevron_right12.1. A nukleáris medicina részterületei
    • 12.1.1. In vitro diagnosztika
    • 12.1.2. In vivo diagnosztika
    • 12.1.3. Terápia nyitott radioaktív készítményekkel
  • chevron_right12.2. A radioaktív nyomjelzők orvosi alkalmazásának szerepe és szempontjai
    • 12.2.1. Az in vitro koncentrációmérési eljárások összehasonlítása
    • 12.2.2. A szervezetbe juttatott nyomjelzők és kontrasztanyagok mérése külső detektorokkal
    • 12.2.3. Radioaktív anyagok mesterséges előállítása
    • chevron_right12.2.4. A radioaktív nyomjelzők kiválasztási szempontjai orvosi alkalmazásokhoz
      • 12.2.4.1. A radionuklidok kiválasztása a leképezéshez
      • 12.2.4.2. Van olyan radionuklid, amely csak elektromágneses sugárzást bocsát ki?
      • 12.2.4.3. Kémiai korlátok
      • 12.2.4.4. Pozitronsugárzók használata a leképezéshez
      • 12.2.4.5. Milyen radionuklidokat válasszunk az in vitro alkalmazásokhoz?
      • 12.2.4.6. Folyadékszcintillációs számlálás
    • chevron_right12.2.5. Az elektromágneses sugárzás típusai
      • 12.2.5.1. Mi a különbség a gamma- és a röntgensugárzás között?
    • chevron_right12.2.6. A leggyakoribb radionuklidok a nukleáris medicinában
      • 12.2.6.1. Radioizotóp-generátorok
      • 12.2.6.2. Egyéb gamma-sugárzó radionuklidok orvosi alkalmazásokhoz
    • 12.2.7. Teranosztika
  • chevron_right12.3. In vitro diagnosztika radioizotópokkal
    • 12.3.1. Az immunoassay alapvető reakciója
    • 12.3.2. Immunometrikus („szendvics”) vizsgálat
  • chevron_right12.4. Radioizotópos leképezés
    • 12.4.1. A gamma-kamera részei
    • 12.4.2. Digitális gamma-kamerák
    • 12.4.3. Az emissziós leképezés módjai
    • chevron_right12.4.4. A nukleáris medicina képeinek számítógéppel segített feldolgozása
      • 12.4.4.1. A képminőség javítása
      • 12.4.4.2. Kvantitatív eredmények nyerése
      • 12.4.4.3. Információtömörítés
      • 12.4.4.4. Archiválás
      • 12.4.4.5. Teljestest-képek előállítása
      • 12.4.4.6. A térbeli (3D) eloszlás rekonstrukciója
      • 12.4.4.7. A SPECT előnyei a CT-vel szemben
      • 12.4.4.8. A SPECT korlátai
  • chevron_right12.5. Néhány példa gamma-kamerás leképezési eljárásokra
    • 12.5.1. Pajzsmirigy-szcintigráfia
    • chevron_right12.5.2. Tumorleképezés
      • 12.5.2.1. Csontszcintigráfia
    • 12.5.3. Dinamikus veseszcintigráfia
    • 12.5.4. Szívizom-perfúzió leképezése
    • 12.5.5. Az epilepszia SPECT-leképezése
  • chevron_right12.6. Pozitronemissziós tomográfia
    • 12.6.1. A PET-kamera
    • chevron_right12.6.2. [18F]FDG-vizsgálatok PET–CT-vel
      • 12.6.2.1. Daganatleképezés FDG-vel
      • 12.6.2.2. A szívizom-anyagcsere leképezése
      • 12.6.3. Kutatási vizsgálatok PET használatával
      • 12.6.3.1. Kinetikai elemzés PET-tel
  • chevron_right12.7. A nukleáris medicina fejlődési irányai
    • 12.7.1. Detektorok
    • 12.7.2. Rekonstrukció
    • 12.7.3. Radiofarmakonok
    • 12.7.4. Diagnosztikai stratégia
  • Irodalomjegyzék
  • Összefoglalás
• chevron_right13. Környezeti radioaktivitás
  • 13.1. Természetes radioaktív izotópok
  • 13.2. Emberi tevékenység következtében megjelenő radioaktív izotópok
  • chevron_right13.3. A radioaktív izotópok előfordulása a környezetben
    • 13.3.1. Az atmoszféra radioaktivitása
    • 13.3.2. A hidroszféra radioaktivitása
    • 13.3.3. A litoszféra radioaktivitása
    • 13.3.4. A radioaktív izotópok beépülése az élő szervezetekbe
  • chevron_right13.4. A radioaktív sugárzás biológiai hatásai
    • 13.4.1. Dózisfogalmak
    • 13.4.2. A radioaktív sugárzás biológiai hatásának mechanizmusa
    • 13.4.3. A háttérsugárzás által okozott sugárterhelés
    • 13.4.4. A radioaktív sugárzás hatásai az élő szervezetekre
  • Irodalomjegyzék
  • Összefoglalás
• chevron_right14. A radioaktív sugárzás észlelése és mérése
  • 14.1. Gázionizációs detektorok
  • chevron_right14.2. Szcintillációs detektorok
    • 14.2.1. Szcintillátoranyagok
    • 14.2.2. Fotoelektron-sokszorozók
  • 14.3. Félvezető-detektorok
  • 14.4. Elektromos segédberendezések
  • chevron_right14.5. Nyom- és egyéb detektorok
    • 14.5.1. Ködkamrák és buborékkamrák
    • 14.5.2. Autoradiográfia
    • 14.5.3. Szilárdtest-nyomdetektorok
    • 14.5.4. Sugárhatáskémiai detektorok
    • 14.5.5. Neutronok detektálása magreakciókkal
  • 14.6. A radioaktív bomlások abszolút mérése
  • chevron_right14.7. A radioaktív bomlás statisztikája
    • 14.7.1. A radioaktív mérés statisztikus hibája
    • 14.7.2. A háttér okozta hiba figyelembevétele
  • Irodalomjegyzék
  • Összefoglalás

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2025

ISBN: 978 963 664 093 4

DOI: 10.1556/9789636640934

Az Elsevier kiadásában korábban megjelent Nukleáris és radiokémia című egyetemi tankönyv magyar változata, mely átfogóan és részletesen mutatja be a nukleáris és radiokémia alapelveit és alkalmazásait.

Bár a könyv tartalmazza a nukleáris és radiokémia minden modern aspektusát, mégis jellegzetes helyi ízt hordoz: különös figyelmet kap a radioizotópos nyomjelzős módszerek termodinamikája és a nagyon híg rendszerekkel (hordozómentes radioaktív izotópokkal) végzett munka, a nyitott radioaktív források alkalmazása során lejátszódó kémiai folyamatok alapelvei, valamint a radiokémia fizikai és matematikai vonatkozásai is. Ez a szemlélet az Izotóp Laboratórium első professzorától, Imre Lajostól származik, aki Ottó Hahn tanítványa és munkatársa volt.

Az anyag 14 fejezetre tagolódik. Az 1-6. fejezetek a nukleáris és radiokémia alapfogalmait tárgyalják, a 7-14. fejezetek a radioaktivitás és a nukleáris folyamatok alkalmazásaival foglalkoznak. Külön fejezetek mutatják be a modern radiokémia fő ágait: a nukleáris medicinát és az atomerőműveket, beleértve a nukleáris hulladékok biztonságos kezelésének, elhelyezésének problémáit is. Egy fejezet foglalkozik a nukleáris analízissel (mind a tömbfázisok, mind a felületek vizsgálatát), beleértve a sugárzás és az anyag kölcsönhatásain alapuló analitikai módszereket is.

Hivatkozás: https://mersz.hu/konya-mnagy-nuklearis-es-radiokemia//