Szervetlen kémiai nevezéktan
Az IUPAC 2005. évi szabályai
Irodalom
Tartalomjegyzék
- SZERVETLEN KÉMIAI NEVEZÉKTAN A IUPAC 2005. évi szabályai
- Impresszum
- Előszó
- Bevezetés
- IR-1. Általános célok, feladatok és módszerek a kémiai nevezéktanban
- IR-1.1. Bevezetés
- IR-1.2. A kémiai nevezéktan története
- IR-1.3. A kémiai nevezéktan célja
- IR-1.4. A kémiai nevezéktan feladata
- IR-1.5. A szervetlen kémiai nevezéktan módszerei
- IR-1.6. Változások az eddigi szabályokhoz képest
- IR-1.6.1. A kationok neve
- IR-1.6.2. Az anionok neve
- IR-1.6.3. Az elemek sorrendje a VI. táblázatban
- IR-1.6.4. Az anionos ligandumok neve a formális koordinációs egységekben
- IR-1.6.5. A formális koordinációs egységek képlete
- IR-1.6.6. A többmagvú egységek additív neve
- IR-1.6.7. A szervetlen savak neve
- IR-1.6.8. Az addíciós vegyületek
- IR-1.6.9. Egyéb változások
- IR-1.6.1. A kationok neve
- IR-1.7. A kémia egyéb területein elkészült nevezéktanok
- IR-1.8. Irodalom
- IR-1.1. Bevezetés
- IR-2. A nevezéktan nyelvtana
- IR-2.1. Bevezetés
- IR-2.2. A zárójelek
- IR-2.3. A kötőjel, a plusz- és a mínuszjel, a nagykötőjel és a kémiai kötés jele
- IR-2.4. A ferde törtvonal
- IR-2.5. A pont, a kettőspont, a vessző és a pontosvessző
- IR-2.6. A helyköz
- IR-2.7. A magánhangzó-elhagyás
- IR-2.8. A számok
- IR-2.9. A dőlt betűk
- IR-2.10. A görög ábécé
- IR-2.11. A csillag
- IR-2.12. A felső vesszők
- IR-2.13. A számnévi előtagok
- IR-2.14. A helyjelek
- IR-2.15. A prioritások
- IR-2.15.1. Bevezetés
- IR-2.15.2. Az ábécérend
- IR-2.15.3. Egyéb prioritások
- IR-2.15.3.1. Az elemek sorrendje a periódusos táblázat alapján
- IR-2.15.3.2. Az alaphidridek felsorolási rendje
- IR-2.15.3.3. A szubsztitúciós nevezéktan jellemző csoportjainak felsorolási rendje
- IR-2.15.3.4. A ligandumok sorrendje a képletben és a névben
- IR-2.15.3.5. Az összetevők sorrendje a sók képletében és nevében
- IR-2.15.3.6. Az izotópos módosítás
- IR-2.15.3.7. A sztereokémiai prioritás
- IR-2.15.3.8. A központozás sorrendje
- IR-2.15.3.1. Az elemek sorrendje a periódusos táblázat alapján
- IR-2.15.1. Bevezetés
- IR-2.16. Megjegyzések
- IR-2.17. Irodalom
- IR-2.1. Bevezetés
- IR-3. Az elemek
- IR-3.1. Az atomok neve és vegyjele
- IR-3.2. A tömegszám, a rendszám, az iontöltés és az atomok számának jelölése (alsó és felső indexek)
- IR-3.3. Az izotópok
- IR-3.4. Az elemek és az allotropok
- IR-3.4.1. A meghatározatlan molekulaképletű vagy szerkezetű elem neve
- IR-3.4.2. Az elemek allotropjai (allotrop módosulatok)
- IR-3.4.3. A meghatározott molekulaképletű allotropok neve
- IR-3.4.4. Az elemek kristályos allotrop módosulatai
- IR-3.4.5. A szilárd allotrop módosulatok és a végtelen szerkezetű allotropok
- IR-3.4.1. A meghatározatlan molekulaképletű vagy szerkezetű elem neve
- IR-3.5. A periódusos táblázat elemei
- IR-3.6. Irodalom
- IR-4. A képletek
- IR-4.1. Bevezetés
- IR-4.2. A képletek típusainak definíciója
- IR-4.3. Az iontöltés jelölése
- IR-4.4. A vegyjelek felsorolási rendje a képletben
- IR-4.5. A módosított izotóp-összetételű vegyületek
- IR-4.6. A képlet egyéb módosító előtagjai
- IR-4.7. Irodalom
- IR-4.1. Bevezetés
- IR-5. Az összetételi nevezéktan, az ionok és a gyökök nevének áttekintése
- IR-5.1. Bevezetés
- IR-5.2. Az elemek és a biner vegyületek sztöchiometriai neve
- IR-5.3. Az ionok és a gyökök neve
- IR-5.4. Az általánosított sztöchiometriai nevek
- IR-5.5. Az addíciós vegyületek neve
- IR-5.6. Összefoglalás
- IR-5.7. Irodalom
- IR-5.1. Bevezetés
- IR-6. Az alaphidridek neve és a szubsztitúciós nevezéktan
- IR-6.1. Bevezetés
- IR-6.2. Az alaphidridek neve
- IR-6.2.1. Az állandó és a nem állandó kötésszámú egymagvú alaphidridek
- IR-6.2.2. A homopolinukleáris alaphidridek (a bór- és a szén-hidridek kivételével)
- IR-6.2.2.1. A homonukleáris aciklusos alaphidridek, amelyekben minden atom állandó kötésszámú
- IR-6.2.2.2. A homonukleáris aciklusos alaphidridek nem állandó kötésszámú elemekkel
- IR-6.2.2.3. A telítetlen homonukleáris aciklusos hidridek
- IR-6.2.2.4. A homonukleáris monociklusos alaphidridek
- IR-6.2.2.5. A homonukleáris policiklusos alaphidridek
- IR-6.2.2.1. A homonukleáris aciklusos alaphidridek, amelyekben minden atom állandó kötésszámú
- IR-6.2.3. A bór-hidridek
- IR-6.2.4. A heteronukleáris alaphidridek
- IR-6.2.4.1. A heteronukleáris aciklusos alaphidridek
- IR-6.2.4.2. Az alternatív vázatomokat tartalmazó láncok hidridjei
- IR-6.2.4.3. A heteronukleáris monociklusos alaphidridek. A Hantzsch–Widman-nevezéktan
- IR-6.2.4.4. A bór-hidridek vázbeli helyettesítése
- IR-6.2.4.5. A heteronukleáris policiklusos alaphidridek
- IR-6.2.4.1. A heteronukleáris aciklusos alaphidridek
- IR-6.2.1. Az állandó és a nem állandó kötésszámú egymagvú alaphidridek
- IR-6.3. Az alaphidridek származékainak szubsztitúciós neve
- IR-6.4. Alaphidridekből származó ionok és gyökök neve
- IR-6.4.1. Az alaphidridekből egy vagy több hidron addíciójával származtatható kationok
- IR-6.4.2. Az alaphidridekből egy vagy több hidridion elvesztésével származtatott kationok
- IR-6.4.3. A szubsztituált kationok
- IR-6.4.4. Az alaphidridekből egy vagy több hidron eltávolításával származtatott anionok
- IR-6.4.5. Az alaphidridből egy vagy több hidridion addíciójával származtatott anionok
- IR-6.4.6. A szubsztituált anionok
- IR-6.4.7. A gyökök és a szubsztituenscsoportok
- IR-6.4.8. A szubsztituált gyökök vagy a szubsztituenscsoportok
- IR-6.4.9. Kationos és anionos központok, valamint gyökök egyetlen molekulában vagy ionban
- IR-6.4.1. Az alaphidridekből egy vagy több hidron addíciójával származtatható kationok
- IR-6.5. Irodalom
- IR-6.1. Bevezetés
- IR-7. Az additív nevezéktan
- IR-8. A szervetlen savak és származékaik
- IR-9. A koordinációs vegyületek
- IR-9.1. Bevezetés
- IR-9.1.1. Általános elvek
- IR-9.1.2. A definíciók
- IR-9.1.2.1. A háttér ismertetése
- IR-9.1.2.2. IR-9.1.2.2. A koordinációs vegyületek és a koordinációs egység
- IR-9.1.2.3. A központi atom
- IR-9.1.2.4. A ligandumok
- IR-9.1.2.5. A koordinációs poliéder
- IR-9.1.2.6. A koordinációs szám
- IR-9.1.2.7. A kelátképződés
- IR-9.1.2.8. Az oxidációs állapot
- IR-9.1.2.9. A koordinációs nevezéktan additív jellege
- IR-9.1.2.10. A hídligandumok
- IR-9.1.2.11. A fém-fém kötések
- IR-9.1.2.1. A háttér ismertetése
- IR-9.1.1. Általános elvek
- IR-9.2. A koordinációs vegyületek összetétele
- IR-9.2.1. Általános elvek
- IR-9.2.2. A koordinációs vegyületek neve
- IR-9.2.3. A koordinációs vegyületek képlete
- IR-9.2.4. A donoratomok megadása
- IR-9.2.5. A többmagvú koordinációs vegyületek
- IR-9.2.5.1. Általános elvek
- IR-9.2.5.2. A hídligandumok
- IR-9.2.5.3. A fém-fém kötés
- IR-9.2.5.4. A szimmetrikus kétmagvú egységek
- IR-9.2.5.5. A nemszimmetrikus kétmagvú egységek
- IR-9.2.5.6. A hárommagvú és az ennél nagyobb szerkezetek
- IR-9.2.5.7. A többmagvú klaszterek: szimmetrikus központi szerkezeti egységek
- IR-9.2.5.1. Általános elvek
- IR-9.2.1. Általános elvek
- IR-9.3. A koordinációs egységek konfigurációjának leírása
- IR-9.3.1. Bevezetés
- IR-9.3.2. A koordinációs geometria leírása
- IR-9.3.3. A konfiguráció leírása – a diasztereoizomerek közötti különbségtétel
- IR-9.3.3.1. Általános elvek
- IR-9.3.3.2. A konfigurációs index
- IR-9.3.3.3. A síknégyzetes koordinációs rendszerek (SP-4)
- IR-9.3.3.4. Az oktaéderes koordinációs rendszerek (OC-6)
- IR-9.3.3.5. A négyzetes piramisos koordinációs rendszerek (SPY-4, SPY-5)
- IR-9.3.3.6. A bipiramisos koordinációs rendszerek (TBPY-5, PBPY-7, HBPY-8 és HBPY-9)
- IR-9.3.3.7. A T-alakú rendszerek (TS-3)
- IR-9.3.3.8. A libikókarendszerek (SS-4)
- IR-9.3.3.1. Általános elvek
- IR-9.3.4. Az abszolút konfiguráció leírása – az enantiomerek megkülönböztetése
- IR-9.3.4.1. Általános elvek
- IR-9.3.4.2. A tetraéderes központok R/S konvenciója
- IR-9.3.4.3. A trigonális piramisos központok R/S konvenciója
- IR-9.3.4.4. Az egyéb poliéderközpontok C/A konvenciója
- IR-9.3.4.5. A trigonális bipiramisos központok C/A konvenciója
- IR-9.3.4.6. A négyzetes piramisos központok C/A konvenciója
- IR-9.3.4.7. A libikókaközpontok C/A konvenciója
- IR-9.3.4.8. Az oktaéderes központok C/A konvenciója
- IR-9.3.4.9. A trigonális hasáb központjainak C/A konvenciója
- IR-9.3.4.10. Más bipiramisos központok C/A konvenciója
- IR-9.3.4.11. A kitérő egyenesek konvenciója
- IR-9.3.4.12. A kitérő egyenesek konvenciójának alkalmazása a triszkétfogú oktaéderes komplexekre
- IR-9.3.4.13. A kitérő egyenesek konvenciójának alkalmazása a biszkétfogú oktaéderes komplexekre
- IR-9.3.4.14. A kitérő egyenesek konvenciójának alkalmazása a kelátgyűrűk konformációjára
- IR-9.3.4.1. Általános elvek
- IR-9.3.5. A ligandumok prioritásának meghatározása
- IR-9.3.1. Bevezetés
- IR-9.4. Megjegyzések
- IR-9.5. Irodalom
- IR-9.1. Bevezetés
- IR-10. A fémorganikus vegyületek
- IR-10.1. Bevezetés
- IR-10.2. Az átmenetielemek fémorganikus vegyületeinek nevezéktana
- IR-10.2.1. Az alapelvek és a konvenciók
- IR-10.2.2. Egyetlen fém-szén kötésű vegyületek
- IR-10.2.3. Egy ligandumtól származó, több fém-szén egyes kötést tartalmazó vegyületek
- IR-10.2.4. A vegyületek többszörös fém-szén kötéssel
- IR-10.2.5. A telítetlen molekulákhoz vagy csoportokhoz kapcsolódó kötéseket tartalmazó vegyületek
- IR-10.2.6. A metallocének nevezéktana
- IR-10.3. A főcsoportelemek fémorganikus vegyületeinek nevezéktana
- IR-10.4. A központi atomok sorrendje a többmagvú fémorganikus vegyületekben
- IR-10.5. Irodalom
- IR-10.1. Bevezetés
- IR-11. A szilárd anyagok
- Táblázatok
Kiadó: Akadémiai Kiadó
Online megjelenés éve: 2016
A szervetlen kémiai nevezéktan (A IUPAC 2005. évi szabályai) az 1962 óta a magyar kémiai elnevezés területén folyó munkák folytatása. A könyv az 1995-ben megjelent Szervetlen kémiai nevezéktan I. kötetének átdolgozott változata. Az átdolgozás alapja a Nomenclature of Inorganic Chemistry, IUPAC Recommendations 2005 című könyv. A nevezéktanban végrehajtott változtatások egyik célja az volt, hogy a szervetlen és a szerves kémiai nevezéktani rendszerek - amennyire lehetséges - összhangban legyenek egymással. A másik cél a világosság érdekében az anyagnak az előző könyvtől való eltérő rendezése volt. A könyv fontos új fejezete a fémorganikus vegyületek nevezéktana. Különválasztását a koordinációs vegyületektől a fémorganikus kémia viharos sebességű fejlődése indokolta.
Lényegesen megváltozott az oxosavak és származtatott anionjaik nevezéktana. Az új elemek nevét és az elnevezési eljárást is tartalmazza a könyv. A felhasználó arra a kérdésre, hogy hogyan nevezzen el egy vegyületet, többféle módon talál segítséget. Ezt egyrészt a folyamatábrák, másrészt a szabályzathoz kapcsolódó táblázatok segítik.
Megjelenésével az azonos területen publikált szervetlen kémiai nevezéktanok érvényüket vesztik, azaz eltérés esetén a jelen könyvben közölt elnevezési szabályokat kell követni.
A könyv az oktatásban, a kutatásban és az iparban tevékenykedő kémikusok számára egyaránt hasznos segédeszköz lesz.
Hivatkozás: https://mersz.hu/fodorne-horanyi-kiss-simandi-szervetlen-kemiai-nevezektan//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero