MeRSZ online
okoskönyvtár
Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.
A didaktika kézikönyve
Elméleti alapok a tanítás tanulásához
A speciális szükségletek figyelembevételével szervezett tanulás
Mivel az SNI és a BTMN gyermekek, tanulók igen heterogén csoportot alkotnak, nem fogalmazhatók meg olyan szabályok, stratégiák, „receptek”, amelyek minden SNI és BTMN tanuló számára biztosíthatják az oktatáshoz való jobb hozzáférést és az adekvát módszereket. A pedagógusnak minden esetben törekednie kell a rábízott gyermekek megismerésére, az egyéni bánásmód biztosítása érdekében. Ehhez a gyermek szakértői véleménye és a vele foglalkozó gyógypedagógus, illetve később maga az SNI gyermek tud segítséget nyújtani.
Tartalomjegyzék
- A didaktika kézikönyve • Elméleti alapok a tanítás tanulásához
- Impresszum
- Köszönetnyilvánítás
- Előszó
- A szerzőkről
- I. fejezet. A tanítás-tanulás értelmezésének történeti alakulása, változása
- A tudomány előtti elképzelések a tanításról-tanulásról
- A didaktika (oktatáselmélet) tudományos megközelítése
- A megszülető pedagógiai diszciplína didaktikai koncepciójának alakulása, változása
- A didaktikai irányzatok jellemzői a 20. század második felében
- A didaktika differenciálódására, integrálódására ható irányzatok
- Elmélet kontra gyakorlat
- Összegzés
- Feladatok
- Irodalomjegyzék
- A tudomány előtti elképzelések a tanításról-tanulásról
- II. fejezet. Oktatás és társadalom
- Kihívások
- Esélyegyenlőtlenségek a tanulás-tanítás folyamataiban
- Az adaptív pedagógiai elmélet érvényesíthetősége az oktatásban
- Szelekció a közoktatásban
- Irodalomjegyzék
- III. fejezet. A tanulás
- IV. fejezet. A tanulási környezet
- Miért fontos a tanulási környezet?
- Hogyan értelmezzük a tanulási környezet fogalmát?
- A tanulási környezet értelmezésének változásai
- Tanulás és tanulási környezet
- Tanulási tevékenységek és tanulási terek
- A tanulási környezet tervezésének, fejlesztésének és vizsgálatának lehetőségei
- Összefoglalás
- Feladatok
- Irodalomjegyzék
- Miért fontos a tanulási környezet?
- V. fejezet. A tanuló
- VI. fejezet. A tehetséges gyermek, tanuló
- VII. fejezet. A sajátos nevelési igényű tanulók a többségi iskolában
- Az integráció és az inklúzió neveléstudományi fogalma és hazai megjelenése
- Az integrált és az inkluzív oktatás előnyei, lehetséges nehézségek és ezek összefüggései a feltételekkel
- A speciális szükségletek figyelembevételével szervezett tanulás
- A sajátos nevelési igény egyes típusaiba tartozó gyermekek legfontosabb jellemzői a tanulás szempontjából
- A tanulásban akadályozott gyermek (ezen belül enyhe értelmi fogyatékosság)
- Az értelmileg akadályozott gyermek (középsúlyos és súlyos értelmi fogyatékosság)
- A mozgáskorlátozott gyermek
- Az autizmus spektrumzavart mutató gyermek
- A hallássérült gyermek
- A látássérült gyermek
- A beszédfogyatékos gyermek
- A specifikus tanulási zavart mutató gyermek (diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia)
- Figyelemhiányos/hiperaktivitás zavart mutató (ADHD) tanulók
- A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel (BTMN) küzdő tanuló
- A tanulásban akadályozott gyermek (ezen belül enyhe értelmi fogyatékosság)
- A különleges bánásmódot igénylő gyermekek, tanulók nevelés-oktatásának jogszabályi háttere
- A sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséget mutató gyermekek, tanulók nevelés-oktatásának tartalmi szabályozása
- A gyógypedagógiai támogatás formái és lehetőségei, a többségi pedagógusok és a gyógypedagógusok együttműködésének szükségessége
- Differenciált tervezés – egyénre szabott értékelés
- Feladatok
- Irodalomjegyzék
- Melléklet
- Az integráció és az inklúzió neveléstudományi fogalma és hazai megjelenése
- VIII. fejezet. Fokozott figyelmet érdemlő tanulói csoportok nevelésével és oktatásával összefüggő kérdések
- A fokozott figyelmet érdemlő csoportok társadalmi beágyazottságának kérdéséhez kapcsolódó fogalmak, a társadalom fejlődéséhez kapcsolódó fázisok, modellek
- A fokozott figyelmet érdemlő csoportok nevelésének és oktatásának oktatásszervezési sajátossága
- A társadalmi egyenlőtlenség megjelenése a magyar közoktatásban
- A fokozott figyelmet érdemlő csoportokhoz kapcsolódó méltányosság értelmezése
- A fokozott figyelmet érdemlők iskolába lépés előtti és utáni gondozása, felzárkóztatása
- A pedagógus kompetenciái a fokozott figyelmet érdemlő tanulók segítéséhez
- Összefoglalás
- Feladatok
- Irodalomjegyzék
- Melléklet
- A fokozott figyelmet érdemlő csoportok társadalmi beágyazottságának kérdéséhez kapcsolódó fogalmak, a társadalom fejlődéséhez kapcsolódó fázisok, modellek
- IX. fejezet. A pedagógus
- A „jó pedagógus” értelmezési lehetőségei
- A pedagógusok folyamatos szakmai fejlődése és tanulása
- A reflektivitás szerepe a problémamegoldásban és a szakmai fejlődésben
- Feladatok
- Irodalomjegyzék
- X. fejezet. Az oktatás célrendszere
- A jövőkép meghatározó szerepe az oktatási célok kiválasztásában
- Az oktatással kapcsolatos elvárások, kitűzött célok összehangolása
- Az oktatás eredményességét, az oktatási célok elérését értékelő pedagógiai módszerek problémái
- Az oktatási cél fogalma
- Az oktatási cél funkciói
- Az oktatási célok kiválasztása
- Az oktatási célok osztályozása
- Az általános célok konkrét követelményekké alakítása
- Összefoglalás
- Feladatok
- Irodalomjegyzék
- A jövőkép meghatározó szerepe az oktatási célok kiválasztásában
- XI. fejezet. Az oktatás tartalma
- XII. fejezet. Az oktatás tartalmi szabályozása
- Az oktatás tartalmi szabályozásának eszközei
- A tanterv
- A tantervek típusai
- Tantervi rendszer Magyarországon a 2020-as évek elején
- A tantervek változásai
- A kétféle tantervfejlesztési megoldás összehasonlítása
- A kétféle paradigma lényege
- Fejlesztési feladatok
- A személyre szóló, differenciált fejlesztéshez való viszony
- Az innováció lehetőségei a két paradigma esetén
- Az esélyegyenlőtlenség kialakulásának megelőzésében betöltött szerep
- A túlterhelés kérdése
- Kritikák az autonómiára épülő paradigmával szemben
- A két paradigma összehasonlításának konklúziója
- A kétféle paradigma lényege
- A tantervek típusai
- Oktatási programok
- Irodalomjegyzék
- Az oktatás tartalmi szabályozásának eszközei
- XIII. fejezet. Az oktatás folyamata
- XIV. fejezet. Az oktatás stratégiái
- Az oktatási stratégia fogalma
- Az oktatási stratégiák csoportosítása
- Célközpontú stratégiák
- Információ tanítása bemutatás segítségével
- Fogalomtanítás magyarázat és megbeszélés segítségével
- Készségtanítás (fejlesztés) direkt oktatás segítségével
- Felfedezéses tanítás
- Differenciált Fejlesztés Heterogén Tanulócsoportoknak (DFHT) – Komplex Instrukciós Program (KIP)
- Tanulásistratégia-tanítás/vagy tanulástanítás stratégiái
- A projekt mint oktatási stratégia
- Kutatásalapú tanítás
- Információ tanítása bemutatás segítségével
- Szabályozáselméleti stratégiák
- Célközpontú stratégiák
- Összegzés
- Feladatok
- Irodalomjegyzék
- Az oktatási stratégia fogalma
- XV. fejezet. Az oktatás szervezési módjai/munkaformái
- A frontális munka értelmezése
- Az egyéni munka
- A párban folyó munka
- A csoportmunka
- A csoportmunka lényege és változatai
- A csoportmunka történeti szempontból
- Amit a csoportmunka első alkalmazása előtt feltétlenül érdemes átgondolni
- A csoportmunka a gyakorlatban
- A csoportmunka hatása a résztvevőkre
- A csoportmunka helye, szerepe a pedagógiai folyamatban
- A szervezési módok szimultán alkalmazásáról
- A csoportmunka lényege és változatai
- Összegzés
- Feladatok
- Irodalomjegyzék
- XVI. fejezet. Az oktatás módszerei
- XVII. fejezet. Az oktatás eszközei és digitális technikái
- A taneszközök fejlődése
- A taneszközök nemzedékbe sorolása, csoportosítása és használatuk alapelvei
- A taneszközök és a digitális alkalmazások kiválasztása
- A digitalizáció hatásának bemutatása
- A digitalizációra épülő stratégiák: a fordított osztályterem, a játékosítás, a digitális történetmesélés
- Összegzés
- Linkek
- Feladatok
- Irodalomjegyzék
- XVIII. fejezet. Az oktatás szervezeti keretei és formái
- XIX. fejezet. A pedagógiai értékelés
- Az értékelés humánökológiai szempontú megközelítése
- Osztálytermi értékelés
- Összegzés
- Feladatok
- Irodalomjegyzék
- Melléklet
- XX. fejezet. Az oktatómunka tervezése
- A tervezési tevékenység sajátosságai
- Az oktatástervezés intézményi szintjei
- Az iskolai tantervfejlesztés egy átfogó rendszere
- Sajátos alternatív tervezési folyamat, a távoktatás/online oktatás tervezése
- Összefoglalás
- Feladatok
- Irodalomjegyzék
- A tervezési tevékenység sajátosságai
- XXI. fejezet. Az iskola szervezete
- XXII. fejezet. A kezdő pedagógus
- A kezdő tanárok legfontosabb problémái
- A szakmai fejlődés támogatása
- A kezdő lépések
- Az óramegfigyelés és óraelemzés
- Tanulásszervezés és fegyelmezés a kezdő pedagógus gyakorlatában
- Összegzés
- Irodalomjegyzék
- A kezdő tanárok legfontosabb problémái
- XXIII. fejezet. Kutatásmódszertani alapismeretek a kutatásalapú pedagógusképzésben
- A kutatásalapú tanárképzés megjelenése és terjedése
- Pedagógusok kutatásmódszertani ismeretei és attitűdjei
- A szakirodalom forrásai, műfajai és feldolgozása
- Egy tipikus folyóiratcikk szerkezeti és tartalmi elemei
- A kutatótanári attitűd és a leggyakoribb adatgyűjtési és adatfeldolgozási lehetőségek
- Kutatásetikai tudnivalók
- Néhány szó a „nyílt tudomány” eszméjéről
- Feladatok
- Irodalomjegyzék
- A kutatásalapú tanárképzés megjelenése és terjedése
Kiadó: Akadémiai Kiadó
Online megjelenés éve: 2022
ISBN: 978 963 454 845 4
A didaktika a pedagógiának a tanulás támogatásával foglalkozó tudományterülete, amely a Comenius óta eltelt 5 évszázadban folyamatosan gazdagodott, bővült. A jelen kézikönyv több mint 20 fejezetben dolgozza fel a tanulás jellemzőire, a tanulókra, a tehetségesekkel, a különös figyelmet igénylőkkel való bánásmódra, az oktatás tartalmára, a tantervekre, a tervezésre, az oktatás kereteire, stratégiáira, módszereire, a digitális pedagógiára vonatkozó legújabb ismereteket. Tájékozódhatunk belőle a társadalom és az oktatás kapcsolatáról, a tanulás környezetéről, a hatékony pedagógus ismérveiről, a pedagógussá válás folyamatáról, a pedagógiai kutatás alapvető módszereiről, valamint az oktatás paradigmáinak történeti alakulásáról. A kézikönyvet, amelyet a neveléstudomány és a pedagógusképzés jeles képviselői írtak, egyaránt haszonnal forgathatják az ismereteiket bővíteni kívánó gyakorló pedagógusok, doktoranduszhallgatók, valamint a mesterség alapjaival ismerkedő pedagógusjelöltek.
Hivatkozás: https://mersz.hu/falus-szucs-a-didaktika-kezikonyve//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero
gomb segítségével választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan görgetve olvasnád-e a könyvet.
