Falus Iván (főszerk.), Szűcs Ida (szerk.)

A didaktika kézikönyve

Elméleti alapok a tanítás tanulásához


A hallássérült gyermek

A hallássérülés a hallószerv valamely részének sérülése, illetve fejlődési rendellenessége miatt alakul ki. Hallássérülés esetén a személy hallási teljesítménye csökken, csak a hangosabb hangokat képes meghallani, vagy azokat sem. A hallássérült személyek lehetnek nagyothallók, siketek és cochleáris implantátumot (CI)1 viselők (Csányi et al., 2012). A hallássérülés lehet veleszületett, illetve későbbi életkorban bármikor bekövetkezhet. Előbbi esetben a beszédelsajátítás folyamatát a kezdetektől érinti, a második esetben viszont inkább a beszéd megtartása a fő szempont. A gyógypedagógiai meghatározás szerint akkor beszélünk hallási fogyatékosságról, ha a hallássérülés következményeként a beszédfejlődés nem indul meg, vagy a beszéd oly mértékben sérül, hogy a beszéd megindításához, korrekciójához speciális beszédfejlesztő módszerek alkalmazására van szükség. A hallássérült gyermekek hallókészüléket vagy cochleáris implantátumot viselnek, amely lehetővé teszi számukra a beszéd és a környezeti hangok, zajok meghallását, ugyanakkor egyénenként eltérő mértékben támaszkodnak a szájról olvasásra is, melyhez megfelelő feltételeket kell biztosítani (látható legyen a beszélő szája, ne takarja el árnyék vagy például egy könyv stb.) A hallássérült gyermekeknél gyakran előfordulhat, hogy valamit nem értenek meg, és ezért gyakorta visszakérdeznek. Az auditív ingerek észlelésének akadályozottsága miatt a verbális jellegű információszerzés nehezített lehet, így a világról való tudásuk is kissé korlátozottabb, kevesebb ismerettel rendelkezhetnek, mint halló társaik. A hallássérült gyermekek esetében a hallássérülés következményes hatásaként szűkebb szókinccsel és szövegértési nehézségekkel találkozhatunk. A félreértés lehetősége különösen fennáll a közlések érzelmi színezetének, a hanglejtésnek az értelmezésében, ami megnehezíti tájékozódásukat a környezet érzelmi légkörében, ennek nyomán bizonytalanságérzés alakulhat ki. Érdemes minden esetben meggyőződni arról, hogy a gyermek érti-e a közlést, s amennyiben nem, a megszokottól eltérő lassabb, de nem túl lassú, tagolt beszéd, az intenzívebb hanglejtés, mimika, gesztusok lehetnek segítségére.

A didaktika kézikönyve

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2022

ISBN: 978 963 454 845 4

A didaktika a pedagógiának a tanulás támogatásával foglalkozó tudományterülete, amely a Comenius óta eltelt 5 évszázadban folyamatosan gazdagodott, bővült. A jelen kézikönyv több mint 20 fejezetben dolgozza fel a tanulás jellemzőire, a tanulókra, a tehetségesekkel, a különös figyelmet igénylőkkel való bánásmódra, az oktatás tartalmára, a tantervekre, a tervezésre, az oktatás kereteire, stratégiáira, módszereire, a digitális pedagógiára vonatkozó legújabb ismereteket. Tájékozódhatunk belőle a társadalom és az oktatás kapcsolatáról, a tanulás környezetéről, a hatékony pedagógus ismérveiről, a pedagógussá válás folyamatáról, a pedagógiai kutatás alapvető módszereiről, valamint az oktatás paradigmáinak történeti alakulásáról. A kézikönyvet, amelyet a neveléstudomány és a pedagógusképzés jeles képviselői írtak, egyaránt haszonnal forgathatják az ismereteiket bővíteni kívánó gyakorló pedagógusok, doktoranduszhallgatók, valamint a mesterség alapjaival ismerkedő pedagógusjelöltek.

Hivatkozás: https://mersz.hu/falus-szucs-a-didaktika-kezikonyve//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave