A didaktika kézikönyve
Elméleti alapok a tanítás tanulásához
Kommunikációs készségek fejlesztése
Hallási figyelem, hallás fejlesztése | |
Fejlettségi állapot | D. kétoldali Phonak Naida V70 SP típusú hallókészüléket visel, hallássérülését 2013-ban fedezték fel, ettől az időponttól került az ellátó rendszerbe. Szívesen viseli hallókészülékét. Önállóan használja (helyezi be és ki) a hétköznapok során, karbantartásában (elemcsere, illeszték tisztítása) is egyre nagyobb szerepet vállal. Magától jelzi, ha az elem működése nem megfelelő. Auditív észlelése nagyon eltérő képet mutat csendes, illetve zajos környezetben. Kétszemélyes helyzetben, csendes környezetben többnyire jól és kitartóan differenciálja a Ling-hangokat. A környezeti zajokat többnyire jól differenciálja. Osztálytermi környezetben (zajban) hallása nem minden esetben kielégítő. Beszédértése során ilyenkor a szájról olvasási kép segíti, a vizuális támpont nélkül könnyen elbizonytalanodik. |
Fejlesztése, feladat | A hallókészülék és az adóvevő optimális beállítása. Az adóvevő használatának gyakorlása osztálytermi helyzetben. Az m-ú és az é-i hang biztos akusztikus differenciálása. Egytagú és oppozíciós szavak auditív differenciálása. A szájról olvasási kép dominanciájának csökkentése az egyéni fejlesztése során. Hallásnevelés zajban: egyéni helyzetben a beszédértés fejlesztése, az információk kiszűrése zene mellett. A beszélők hangjának megkülönböztetése hallás alapján. Osztálytermi környezetben felfigyelés a nevére, a megszokott rövid instrukciókra. A hallási figyelem fejlesztése. |
Fejlesztési anyagok | Hangok, zajok, beszéd, zene, mese, élményközpontú társalgás, cselekvéses helyzet, anyanyelvi gyakorlat, spontán társalgások (beszélgetőkör). |
Fejlesztési eszközök | Laptop, CD, hangfal, képek. |
Aktív beszéd fejlesztése | |
Fejlettségi szint | D. kommunikáció során aktív. Szeret beszélni, szívesen mesél magáról a spontán helyzetekben is. Képekről, videóról, meseképsorról többnyire könnyen, választékosan fogalmaz meg történetet. Az ok-okozati összefüggéseket jól átlátja. Beszédérthetősége jó, hangszíne dallamos, természetes, beszédtempója időnként gyors. Spontán beszéd során sokszor hangos. A szereplőket képes élethűen megszólaltatni, intonációja és érzelemkifejezése megfelel a tartalomnak. Társalgást a megszokott, kedvelt személyekkel szívesen kezdeményez. A nyelvi funkciókat tekintve közöl és kérdez a társalgások során. Gondolatait egyszerű bővített mondatokban fejezi ki. Igéket, főneveket, mellékneveket és névmásokat is használ. A kötőszavak közül az és, de, így szavakat preferálja. Szívesen beszélget a kortársaival, könnyen létesít kapcsolatot az osztályával, időnként továbbra is túl vehemens és irányító a kapcsolatokban. |
Fejlesztése, feladat | A szociális-pragmatikai kompetencia fejlesztése. A szereplők megszólaltatása. A kérdezés igényének kialakítása, sémák, analógiás mondatok segítségével. Kötőszavak használatának aktív beszédbe kerülésének erősítése. |
Fejlesztési anyag | Videók, képtörténetek, meseképsor, fogalomelmélyítő, cselekvéses helyzet, anyanyelvi gyakorlati foglalkozás, szerepjáték, élményközpontú társalgás, versek, főfogalom alá rendezés, szógyűjtés adott témakörben. |
Eszközök |
Laptop, hangszóró, képtörténetek, meseképsorok, képek, papír, ceruza, bábok, tárgyképek, anyagok, ételek, versek, tárgyképek. |
Szókincsbővítés | |
Fejlettségi szint | D. szókincse az életkorának megfelelő. Passzív szókincse meghaladja az életkori átlagot (főnévi teljesítménye 71%). Aktív szókincse a Gardner-teszttel mérve 8 éves szinten van. Szókincs-aktivizálás során általában a következő nehézségekbe ütközik; megnevezés helyett körülír: ültet-kiszedte a fát, azonos fogalmi körön belül téveszt: fogas-vállfa, nem megfelelően fejezi ki magát: síel-síléc. A társalgások során, ha nem jutnak eszébe a szavak, inkább körülírja őket, vagy megpróbál egy szót konstruálni a számára jellegzetes dolgok alapján. A fő fogalmakat könnyedén megnevezi, változatos (különböző szófajhoz tartozó) szavakat ismer. A tulajdonságok megnevezése még nehézségekbe ütközik. Ha egy új fogalmat nem ismer vagy nem ért pontosan, ritkán jelzi. A szavak kifejezések megtanulásakor az akusztikus út mellett szüksége van a vizuális támpontokra is. |
Fejlesztése, feladat | A precíz, pontos körülírás gyakorlása. A tulajdonságok gyűjtése és elmélyítése. A fogalmak közötti kapcsolatok megerősítése. A többjelentésű vagy elvont fogalmak jelentéseinek értelmezése, használatának gyakorlása. A szavak jelentésével kapcsolatos bizonytalanságok jelzésének megerősítése. |
Fejlesztési anyag | Cselekvéses helyzet, anyanyelvi gyakorlati foglalkozás, szerepjáték, képtörténetek, meseképsor, élményközpontú társalgás, főfogalom alá rendezés, témakörönkénti szógyűjtés. |
Eszközök |
Ki vagyok én? Blablabla, meseképsor, képek, papír, ceruza, anyagok, ételek, versek, képek. |
Beszéd- és szövegértés fejlesztése | |
Fejlettségi szint | Az utasításokat többnyire helyzettől függetlenül is jól érti. Egyéni helyzetben, csendes környezetben a szituációhoz kapcsolódó kilépéseket, a saját életével kapcsolatos kitekintéseket, összefüggéseket megérti, de osztálytermi vagy csoportos helyzetben előfordul a félreértés adó-vevő használata mellett is. A kérdésekre képes adekvát válaszokat adni. A társalgások esetén kötött témakörben jól boldogul. Ismert emberekkel egyéni helyzetben auditív úton is képes boldogulni, de a szájról olvasási kép megvonása rontja a beszédértés szintjét. Szövegértése életkorának megfelelő, vokabuláris szintű. |
Fejlesztése, feladat | A hallási figyelem fejlesztése a szájról olvasási kép fokozatos megvonásával. Az igény kialakítása, hogy jelezze, ha nem ért valamit. A beszédértés gyakorlása félig nyitott témakörben kétszemélyes és csoportos helyzetben. A hallókészülék optimalizálása, az adóvevő használatának gyakorlása. Az iskolában használt, fontos instrukciók gyakorlása. A szövegértés fejlesztése. Az ismeretlen fogalmak jelzése, a szövegértési feladatok gyakorlása. |
Fejlesztési anyag | Képtörténet, egyszerű és összetett utasítások, mesék, társalgási és cselekvéses helyzetek, szerepjáték. |
Eszközök |
Mese, képtörténet, ételek, különböző anyagok. |
A nyelv formai és szerkezeti elemeinek fejlesztése | |
Fejlettségi szint | D. egyszerű bővített mondatokban beszél, mondataiban mindig felfedezhető alany, állítmány és a kapcsolódó bővítmények. A toldalékokat, névutókat és kötőszavakat adekvátan használja. Beszéde jól érthető és követhető. |
Fejlesztése, feladat | A viszonyszavak, a határozószavak és a kötőszavak kialakítása, szituációban való gyakorlása. |
Fejlesztési anyag | Nyelvalaki társasjáték, meseképsorok, képtörténetek, anyanyelvi gyakorlati foglalkozás. |
Eszközök |
Topologix, képtörténet, mese, ételek, anyagok. |
Kiejtésjavítás | |
Fejlettségi szint | Artikulációja érintett (dominánsan a magas frekvenciák esetében) a sziszegőket laterálisan, a susogókat dorzálisan képzi. |
Fejlesztése, feladat | Fújó és légzőgyakorlatok. Akusztikus diszkriminálási és differenciálási feladatok (a helyes és a helytelen képzés felismerése megkülönböztetése). |
Fejlesztési anyag | Akusztikus diszkriminálási és differenciálási feladatok. Fújó- és légzőgyakorlatok. |
Eszközök |
Feladatlapok, tárgyak, gyertya, öngyújtó, toll, papír, pillecukor, vatta. |
Kognitív funkciók fejlesztése | |
Fejlettségi szint | D. kognitív funkciói többnyire kiemelkedőek. Figyelme könnyen felkelthető, könnyű visszaterelni, ha kilép a feladathelyzetből, továbbra is fáradékony. Térben és saját testén jól tájékozódik, síkban sokszor még bizonytalan. Auditív figyelme és differenciálása megfelelő. Vizuális észlelése, emlékezete és szerialitása kimagasló. Verbális emlékezete, intermodális integrációja megfelel az életkori átlagnak. Intelligenciája kimagasló (IQ:154). Életkorát meghaladó teljesítményt nyújtott a mozaik, képemlékezet, kombinációk és analógiák részfeladatokban. Gondolkodása gyors, meglátásai pontosak. Az ok-okozati összefüggéseket felismeri és átlátja. A problémahelyzetek megoldásában, illetve kreativitást igénylő feladatoknál időnként bizonytalan. Gondolatmenetének nyelvi formába öntésében még segítséget igényel. |
Fejlesztése, feladat | Auditív figyelmet és differenciálást igénylő feladatok gyakorlása. Problémamegoldó és kreativitást igénylő feladatok gyakorlása. A síkbeli tájékozódás megerősítése. Gondolatmenetének nyelvi formába öntésének gyakorlása. |
Fejlesztési anyag | Képsorok, képtörténetek, cselekvéses helyzetek, szituációs játékok, mesék. A logikus gondolkodás megerősítése képek alapján, problémamegoldás szituációkon, képtörténeten, cselekvéses helyzeten keresztül. Tárgyképek elhelyezése síkban, síkbeli tájékozódás feladatlapon. |
Eszközök |
Eseményképek, meseképsorok, Logico, ételek, naptár, feladatlapok. |
Tartalomjegyzék
- A didaktika kézikönyve • Elméleti alapok a tanítás tanulásához
- Impresszum
- Köszönetnyilvánítás
- Előszó
- A szerzőkről
- I. fejezet. A tanítás-tanulás értelmezésének történeti alakulása, változása
- A tudomány előtti elképzelések a tanításról-tanulásról
- A didaktika (oktatáselmélet) tudományos megközelítése
- A megszülető pedagógiai diszciplína didaktikai koncepciójának alakulása, változása
- A didaktikai irányzatok jellemzői a 20. század második felében
- A didaktika differenciálódására, integrálódására ható irányzatok
- Elmélet kontra gyakorlat
- Összegzés
- Feladatok
- Irodalomjegyzék
- A tudomány előtti elképzelések a tanításról-tanulásról
- II. fejezet. Oktatás és társadalom
- Kihívások
- Esélyegyenlőtlenségek a tanulás-tanítás folyamataiban
- Az adaptív pedagógiai elmélet érvényesíthetősége az oktatásban
- Szelekció a közoktatásban
- Irodalomjegyzék
- III. fejezet. A tanulás
- IV. fejezet. A tanulási környezet
- Miért fontos a tanulási környezet?
- Hogyan értelmezzük a tanulási környezet fogalmát?
- A tanulási környezet értelmezésének változásai
- Tanulás és tanulási környezet
- Tanulási tevékenységek és tanulási terek
- A tanulási környezet tervezésének, fejlesztésének és vizsgálatának lehetőségei
- Összefoglalás
- Feladatok
- Irodalomjegyzék
- Miért fontos a tanulási környezet?
- V. fejezet. A tanuló
- VI. fejezet. A tehetséges gyermek, tanuló
- VII. fejezet. A sajátos nevelési igényű tanulók a többségi iskolában
- Az integráció és az inklúzió neveléstudományi fogalma és hazai megjelenése
- Az integrált és az inkluzív oktatás előnyei, lehetséges nehézségek és ezek összefüggései a feltételekkel
- A speciális szükségletek figyelembevételével szervezett tanulás
- A sajátos nevelési igény egyes típusaiba tartozó gyermekek legfontosabb jellemzői a tanulás szempontjából
- A tanulásban akadályozott gyermek (ezen belül enyhe értelmi fogyatékosság)
- Az értelmileg akadályozott gyermek (középsúlyos és súlyos értelmi fogyatékosság)
- A mozgáskorlátozott gyermek
- Az autizmus spektrumzavart mutató gyermek
- A hallássérült gyermek
- A látássérült gyermek
- A beszédfogyatékos gyermek
- A specifikus tanulási zavart mutató gyermek (diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia)
- Figyelemhiányos/hiperaktivitás zavart mutató (ADHD) tanulók
- A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel (BTMN) küzdő tanuló
- A tanulásban akadályozott gyermek (ezen belül enyhe értelmi fogyatékosság)
- A különleges bánásmódot igénylő gyermekek, tanulók nevelés-oktatásának jogszabályi háttere
- A sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséget mutató gyermekek, tanulók nevelés-oktatásának tartalmi szabályozása
- A gyógypedagógiai támogatás formái és lehetőségei, a többségi pedagógusok és a gyógypedagógusok együttműködésének szükségessége
- Differenciált tervezés – egyénre szabott értékelés
- Feladatok
- Irodalomjegyzék
- Melléklet
- Az integráció és az inklúzió neveléstudományi fogalma és hazai megjelenése
- VIII. fejezet. Fokozott figyelmet érdemlő tanulói csoportok nevelésével és oktatásával összefüggő kérdések
- A fokozott figyelmet érdemlő csoportok társadalmi beágyazottságának kérdéséhez kapcsolódó fogalmak, a társadalom fejlődéséhez kapcsolódó fázisok, modellek
- A fokozott figyelmet érdemlő csoportok nevelésének és oktatásának oktatásszervezési sajátossága
- A társadalmi egyenlőtlenség megjelenése a magyar közoktatásban
- A fokozott figyelmet érdemlő csoportokhoz kapcsolódó méltányosság értelmezése
- A fokozott figyelmet érdemlők iskolába lépés előtti és utáni gondozása, felzárkóztatása
- A pedagógus kompetenciái a fokozott figyelmet érdemlő tanulók segítéséhez
- Összefoglalás
- Feladatok
- Irodalomjegyzék
- Melléklet
- A fokozott figyelmet érdemlő csoportok társadalmi beágyazottságának kérdéséhez kapcsolódó fogalmak, a társadalom fejlődéséhez kapcsolódó fázisok, modellek
- IX. fejezet. A pedagógus
- A „jó pedagógus” értelmezési lehetőségei
- A pedagógusok folyamatos szakmai fejlődése és tanulása
- A reflektivitás szerepe a problémamegoldásban és a szakmai fejlődésben
- Feladatok
- Irodalomjegyzék
- X. fejezet. Az oktatás célrendszere
- A jövőkép meghatározó szerepe az oktatási célok kiválasztásában
- Az oktatással kapcsolatos elvárások, kitűzött célok összehangolása
- Az oktatás eredményességét, az oktatási célok elérését értékelő pedagógiai módszerek problémái
- Az oktatási cél fogalma
- Az oktatási cél funkciói
- Az oktatási célok kiválasztása
- Az oktatási célok osztályozása
- Az általános célok konkrét követelményekké alakítása
- Összefoglalás
- Feladatok
- Irodalomjegyzék
- A jövőkép meghatározó szerepe az oktatási célok kiválasztásában
- XI. fejezet. Az oktatás tartalma
- XII. fejezet. Az oktatás tartalmi szabályozása
- Az oktatás tartalmi szabályozásának eszközei
- A tanterv
- A tantervek típusai
- Tantervi rendszer Magyarországon a 2020-as évek elején
- A tantervek változásai
- A kétféle tantervfejlesztési megoldás összehasonlítása
- A kétféle paradigma lényege
- Fejlesztési feladatok
- A személyre szóló, differenciált fejlesztéshez való viszony
- Az innováció lehetőségei a két paradigma esetén
- Az esélyegyenlőtlenség kialakulásának megelőzésében betöltött szerep
- A túlterhelés kérdése
- Kritikák az autonómiára épülő paradigmával szemben
- A két paradigma összehasonlításának konklúziója
- A kétféle paradigma lényege
- A tantervek típusai
- Oktatási programok
- Irodalomjegyzék
- Az oktatás tartalmi szabályozásának eszközei
- XIII. fejezet. Az oktatás folyamata
- XIV. fejezet. Az oktatás stratégiái
- Az oktatási stratégia fogalma
- Az oktatási stratégiák csoportosítása
- Célközpontú stratégiák
- Információ tanítása bemutatás segítségével
- Fogalomtanítás magyarázat és megbeszélés segítségével
- Készségtanítás (fejlesztés) direkt oktatás segítségével
- Felfedezéses tanítás
- Differenciált Fejlesztés Heterogén Tanulócsoportoknak (DFHT) – Komplex Instrukciós Program (KIP)
- Tanulásistratégia-tanítás/vagy tanulástanítás stratégiái
- A projekt mint oktatási stratégia
- Kutatásalapú tanítás
- Információ tanítása bemutatás segítségével
- Szabályozáselméleti stratégiák
- Célközpontú stratégiák
- Összegzés
- Feladatok
- Irodalomjegyzék
- Az oktatási stratégia fogalma
- XV. fejezet. Az oktatás szervezési módjai/munkaformái
- A frontális munka értelmezése
- Az egyéni munka
- A párban folyó munka
- A csoportmunka
- A csoportmunka lényege és változatai
- A csoportmunka történeti szempontból
- Amit a csoportmunka első alkalmazása előtt feltétlenül érdemes átgondolni
- A csoportmunka a gyakorlatban
- A csoportmunka hatása a résztvevőkre
- A csoportmunka helye, szerepe a pedagógiai folyamatban
- A szervezési módok szimultán alkalmazásáról
- A csoportmunka lényege és változatai
- Összegzés
- Feladatok
- Irodalomjegyzék
- XVI. fejezet. Az oktatás módszerei
- XVII. fejezet. Az oktatás eszközei és digitális technikái
- A taneszközök fejlődése
- A taneszközök nemzedékbe sorolása, csoportosítása és használatuk alapelvei
- A taneszközök és a digitális alkalmazások kiválasztása
- A digitalizáció hatásának bemutatása
- A digitalizációra épülő stratégiák: a fordított osztályterem, a játékosítás, a digitális történetmesélés
- Összegzés
- Linkek
- Feladatok
- Irodalomjegyzék
- XVIII. fejezet. Az oktatás szervezeti keretei és formái
- XIX. fejezet. A pedagógiai értékelés
- Az értékelés humánökológiai szempontú megközelítése
- Osztálytermi értékelés
- Összegzés
- Feladatok
- Irodalomjegyzék
- Melléklet
- XX. fejezet. Az oktatómunka tervezése
- A tervezési tevékenység sajátosságai
- Az oktatástervezés intézményi szintjei
- Az iskolai tantervfejlesztés egy átfogó rendszere
- Sajátos alternatív tervezési folyamat, a távoktatás/online oktatás tervezése
- Összefoglalás
- Feladatok
- Irodalomjegyzék
- A tervezési tevékenység sajátosságai
- XXI. fejezet. Az iskola szervezete
- XXII. fejezet. A kezdő pedagógus
- A kezdő tanárok legfontosabb problémái
- A szakmai fejlődés támogatása
- A kezdő lépések
- Az óramegfigyelés és óraelemzés
- Tanulásszervezés és fegyelmezés a kezdő pedagógus gyakorlatában
- Összegzés
- Irodalomjegyzék
- A kezdő tanárok legfontosabb problémái
- XXIII. fejezet. Kutatásmódszertani alapismeretek a kutatásalapú pedagógusképzésben
- A kutatásalapú tanárképzés megjelenése és terjedése
- Pedagógusok kutatásmódszertani ismeretei és attitűdjei
- A szakirodalom forrásai, műfajai és feldolgozása
- Egy tipikus folyóiratcikk szerkezeti és tartalmi elemei
- A kutatótanári attitűd és a leggyakoribb adatgyűjtési és adatfeldolgozási lehetőségek
- Kutatásetikai tudnivalók
- Néhány szó a „nyílt tudomány” eszméjéről
- Feladatok
- Irodalomjegyzék
- A kutatásalapú tanárképzés megjelenése és terjedése
Kiadó: Akadémiai Kiadó
Online megjelenés éve: 2022
ISBN: 978 963 454 845 4
A didaktika a pedagógiának a tanulás támogatásával foglalkozó tudományterülete, amely a Comenius óta eltelt 5 évszázadban folyamatosan gazdagodott, bővült. A jelen kézikönyv több mint 20 fejezetben dolgozza fel a tanulás jellemzőire, a tanulókra, a tehetségesekkel, a különös figyelmet igénylőkkel való bánásmódra, az oktatás tartalmára, a tantervekre, a tervezésre, az oktatás kereteire, stratégiáira, módszereire, a digitális pedagógiára vonatkozó legújabb ismereteket. Tájékozódhatunk belőle a társadalom és az oktatás kapcsolatáról, a tanulás környezetéről, a hatékony pedagógus ismérveiről, a pedagógussá válás folyamatáról, a pedagógiai kutatás alapvető módszereiről, valamint az oktatás paradigmáinak történeti alakulásáról. A kézikönyvet, amelyet a neveléstudomány és a pedagógusképzés jeles képviselői írtak, egyaránt haszonnal forgathatják az ismereteiket bővíteni kívánó gyakorló pedagógusok, doktoranduszhallgatók, valamint a mesterség alapjaival ismerkedő pedagógusjelöltek.
Hivatkozás: https://mersz.hu/falus-szucs-a-didaktika-kezikonyve//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero