Falus Iván (főszerk.), Szűcs Ida (szerk.)

A didaktika kézikönyve

Elméleti alapok a tanítás tanulásához

Feladatok

Gondolják végig egyénileg, milyen tanulási környezetben szeretnek leginkább tanulni! Készítsenek erről rajzot vagy gondolattérképet! Alakítsanak 4-5 fős csoportokat! Nézzék meg kiscsoportban, milyen szükségleteket tudnak azonosítani saját csoportjukban! Készítsenek belőle összegző listát! Ezt követően gondolják végig, milyen tanulási környezeti elemeket lenne érdemes alkalmaznia annak a tanárnak, aki ezt a csoportot tanítja! Összegezzék javaslataikat gondolattérképen táblázatban, az adott szükségletekhez rendelve!

Az alábbi tanulási környezetekre vonatkozó értékelési szempontsort használva válasszon ki és értékeljen legalább két iskolai teret, majd hasonlítsa is össze az eredményeket! Mi állhat az eltérő eredmények mögött? Választhat tantermet, szaktantermet, iskolai könyvtárat vagy bármilyen más teret, ahol tanulnak a gyerekek. Figyeljen arra, hogy legyen a térről saját tapasztalata (például ott tanult még diákként, hospitált, gyakorló tanítását ott tölti)! Ha lehetősége van, akkor kérjen meg egy tanulót vagy más, a tanulási környezetben jelen lévő szereplőt, hogy értékelje ugyanazon szempontsor mentén a tapasztalatait! Miben hasonlítanak a tapasztalataik, miben térnek el? Mit gondol, mi ennek az oka?

A tanulási környezet jellemzői (1 = egyáltalán nem jellemző, 6 = teljes mértékben jellemző)

1.	A diákoknak lehetőségük van arra, hogy körbejárkáljanak.	1	2	3	4	5	6
2.	A diákok be tudnak vonódni tevékenységekbe, tárgyakat tudnak manipulálni, anyagokat forgatni.	1	2	3	4	5	6
3.	Az ülésrend változó, lehet kiscsoportos, egyéni és egész csoportos megoldás.	1	2	3	4	5	6
4.	Egyénileg vagy kiscsoportban a diákoknak lehetőségük van választani alternatív tanulási tevékenységek közül.	1	2	3	4	5	6
5.	Tanulói kiscsoportok önállóan dolgozhatnak projekteken, feladatokon.	1	2	3	4	5	6
6.	Sokféle tanítási módszert használhat a tanár.	1	2	3	4	5	6
7.	A teamtanítás támogatott.	1	2	3	4	5	6
8.	A tanárok gyorsan tudnak váltani egyik tevékenységről a másikra.	1	2	3	4	5	6
9.	A tanárok körbe tudnak járni az osztályteremben, s közben beszélgetni az egyes diákokkal, kiscsoportokkal.	1	2	3	4	5	6
10.	A diákok identitásához kötődő, kifejezi az odatartozást.	1	2	3	4	5	6
11.	A tanulói „forgalom”, termek közti mozgás minimális.	1	2	3	4	5	6

Forrás: Sanoff, H. (2001). School Buildings Assessment Methods. Washington, D.C.: North Carolina State University and National Clearinghouse for Educational Facilities.

Gondolja végig, hogy a fejezetben ismertetett tanulási zónákat (Hudson & White, 2020) hogyan tudná használni, hogyan tervezné meg a saját szaktárgyai tanítását figyelembe véve! Gondolja át úgy, ha a) külön szakterem állna rendelkezésére, és úgy, ha b) egy tipikus osztályteremben tartaná az órákat! Segítségül a Rosan Bosch Studio képeit a tanulási zónákról elérheti itt: rosanbosch.com/en/approach/learning-spaces-need-enable-and-motivate-every-learner.

A fejezetben bemutatott HEAD-projekt (Barrett et al., 2015) kutatási eredményeinek részletes összegzését mutatja be az alábbi táblázat. Nézze meg alaposan az eredményeket, majd a szempontok alapján elemezze az alábbi példákat, végül értékelje, hogy az egyes tanulási környezeteknek melyek az erősségei, és melyek lehetnek a fejlesztendő elemek! Ez utóbbihoz gyűjtsön ötleteket, hogyan lehetne javítani az adott tényezőn!

Indikátor	Tényezők	Barett et al . (2015) kutatási eredményei
Természetesség
Fény	Természetes fény	Bár a természetes fény hatása fontos, az ablakméret nagysága csak akkor járult hozzá a tanulmányi fejlődéshez, ha az ablaknak megfelelő az iránya, és a vakító fény kiszűrése is megjelent.
Fény	Világítás	Nemcsak a világítás minősége, hanem mennyisége is pozitívan befolyásolta az eredményeket.
Hang*	Jó akusztika	A hangvisszaverődés idejét közvetlenül nem, csak a terek alakja, szőnyeges részek aránya mentén vizsgálták. Ha a terek kialakításában voltak tereket megosztó elemek, a padlón és a mennyezeten puhább anyagok, az pozitívan hatott az eredményekre.
Hang*	Zaj	A zajszintet is közvetetten vizsgálták, például a forgalmas külső és belső terek jelenléte kapcsán. A kisebb zajszint pozitív hatású volt.
Hőmérséklet	Napmeleg	Ha az árnyékolás nem volt megoldott, a nem kívánt napmeleg problémát jelentett.
	Szabályozás	A tanulók jobban teljesítettek azokban a termekben, ahol könnyen lehetett szabályozni a hőmérsékletet.
	Levegőminőség	A szén-dioxid csökkentése, például megfelelő szellőztetési lehetőséggel, sok vagy nagy ablakkal, hozzájárult a tanulmányi fejlődéshez.
Természettel való kapcsolat*	Kilátás az osztályteremből	Ha az ablakok a gyerekek szemmagassága alatt helyezkednek el, ezáltal könnyen kilátnak, akkor az pozitív hatással volt.
Természettel való kapcsolat*	Kapcsolat a természettel	A fából készült bútorok és a kapcsolat a külső terekkel pozitívan járult hozzá a tanuláshoz.
Egyéni tér
Személyesség	A tér jellemzője	Pozitív hatása van azoknak az építészeti elemeknek, amelyek a termet egyénivé és gyermekközpontúvá teszik.
	A tanulói munkák	A tanulói munkák jelenlétének pozitív hatása.
	Bútorzat	Pozitív hatása volt, ha a bútorok ergonomikusan tervezettek és a gyerekek számára kényelmesek voltak.
Rugalmasság	A terem elrendezése	A kis szeparált helyek megléte, illetve a kisebbeknél több, a nagyobbaknál kevesebb, de több mint egy tanulási zóna jelenléte járult pozitívan hozzá a tanulmányi fejlődéshez.
Rugalmasság	Nagyság	A nagyobb termek egyszerűbb formákkal a nagyobb gyerekek számára jól szolgálta az egész osztályos tevékenységeket. Az összetett termek viszont a tanulási zónákat, rugalmasságot erősítették főképp a kisebb gyerekeknél.
Összeköttetés*	Átjárók/folyosók	A szélesebb és jobban orientáló (vö. olvashatóság, személyesség) folyosók pozitívan járultak hozzá a tanulmányi fejlődéshez.
Megfelelő szintű ösztönzés
Összetettség	A terem és megjelenés sokszínűsége	A közepes szintű ösztönzés járt pozitív hatással a tanulmányi fejlődésre, az alul- és túlzottan stimuláló környezet rontotta az eredményeket.
Színesség	Falak és osztályterem színe	A legpozitívabb hatást azok a termek fejtették ki, ahol világos vagy fehér falak egy színes falrésszel vagy élénk színű tárolórészekkel együtt jelentek meg.

*Pozitívan járult hozzá a tanulmányi fejlődéshez, viszont a tanulási környezet holisztikus magyarázó modelljében nem maradt bent az adott tényező.

Példák

1. kép: Odulphuslyceum de Havo (középiskola), 2019, Tilburg, Hollandia

Forrás: saját fotók

2. kép: Nyitott Általános Iskola, 2008, Joensuu, Finnország

Forrás: saját fotók

3. kép: Szaktantermek (pl. rajzterem, műhely) és speciális terek (aula)

Forrás: saját fotók

4. kép: Fontys Tanárképző Intézet, 2019, Tilburg, Hollandia

Forrás: saját fotók

További elemezhető példákat a következő linkeken talál:

Planning Learning Spaces, ahol az oktatással foglalkozó szakemberek és az iskolai épületeket tervező építészek együtt gondolkodnak. Képek és videók: https://planninglearningspaces.com/gallery/
A Rosan Bosch Studio iskolai tervei (rosanbosch.com/en):
Western Academy of Beijing, 2019, Beijing, Kína

Vittra School Telefonplan, 2011, Stockholm, Svédország

St. Andrew’s Scots School, 2019, Buenos Aires, Argentína
Reformpedagógiai terekre vonatkozó összegzést, példát itt talál: https://gepeskonyv.btk.elte.hu/adatok/Pedagogia/99N%E9meth/topic.php-mode=galeria&topic=11.htm

Egy tér fényviszonyainak, akusztikus jellemzőinek kialakításáért vagy a bútorok tervezéséért építészek, tervezők felelősek, akik az adott ország szabványait követik. Viszont a pedagógusoknak, diákoknak sem árt érteni a fizikai tér tanulás szempontjából is jelentős fő szempontjait, mivel így (1) tudják, milyen szempontokra érdemes figyelni a térben, (2) a környezet finomhangolását maguk is meg tudják oldani, (3) fontos visszajelzéseket tudnak nyújtani a tervezőknek, jelentős szerepet játszhatnak a terek kialakításának konzultációi során. Az Innovatív Tanulási Környezetek és Tanári Változás (Innovative Learning Environments and Teacher Change, ILETC) ausztrál projekt számos olyan, pedagógusok számára könnyen érthető anyagot, magyarázatot készített, ami segíthet a tanulási környezetek elemzésekor, alakításakor. Itt most a feladatban két szempontot emelünk ki, de érdemes a további tipológiákat is megtekinteni a honlapon: a nyitott és zárt terek, pedagógiai és a technológiai tipológiáit. A projekt honlapja: www.iletc.com.au/resources/spatial-typologies/.
1. Az ILETC-projektben a tanulási környezet akusztikus elemzéséhez az alábbi szempontokat ajánlják a tanároknak (egy rövid videót is megtekinthet erről a fenti honlapon). Gondolja át, ha egy építész önt kérdezné az alábbiak mentén, mit mondana arról a térről, ahol tanít?
  - Milyen a háttérzaj, milyen zajforrások vannak? Hogyan lehet a háttérzajt csökkenteni? (például hangszigetelés)
  - Mennyire könnyen lehet a zavaró visszhangot kiszűrni? (hangelnyelő felületek, bútorokkal, anyagokkal plafonon, padlón, falakon)
  - Mennyire egyenletesen tud terjedni a hang az egész térben?
  - Mennyire biztosított a megfelelő hangerő az egész térben?
2. Az ILETC-projektben a bútorok elrendezését annak mentén tipizálták, hogy azok egyfelől mennyiben segítik az egyéni és közös (például csoport-, pármunka, kiscsoportos tanulás tanári segítséggel); másfelől pedig nyilvános és személyes tanulási formákat. Diákjaival együtt gondolják végig, hogy milyen tanulási formákat mikor használnak, és hogy az iskolán belül és kívül hol találhatók ehhez a legideálisabb tanulási terek! Érdemes ezeket az alábbi ábrában össze is gyűjteni.
search

Tanulói értékelőlap: ez az értékelőlap a taneszközök/feladatok javítását, továbbfejlesztését szolgálja. Nincs jó és rossz válasz, saját véleményét jelölje a táblázatban! Válasszon ki egy taneszközt/feladatot saját tanulmányaiból, vagy kérje meg egy-két tanítványát, hogy töltsék ki a táblázatot!

Szempont	Egyáltalán nem	Inkább nem, mint igen	Inkább igen, mint nem	Igen
Aktívan részt vettem a feladat megoldásában.
Nem értettem, mit kell csinálnom.
Érdekesnek találtam a feladatot.
Mindig tudtam, értettem, mi a feladat.
Jól együtt tudtam működni a többiekkel.
A feladat túl bonyolult volt nekem.
Jól meg tudtam oldani a feladatokat.
A feladatot túl könnyűnek találtam.
Mi az, amit megtanultál a feladat elvégzése során? (Írj legalább … dolgot!)
Mi az, amit meg szerettél volna tanulni, de nem sikerült?
Mi tetszett a legjobban a feladatban?

A következőkben röviden ismertetünk egy, a taneszközökhöz és azon belül is a magyarországi tankönyvek elemzéséhez kidolgozott szempontsort (Kojanitz, 2007, p. 117). Ez a szempontsor a tankönyvek funkcióihoz rendelve határoz meg olyan kritériumokat, amelyeket egy tankönyv megítélése során érdemes figyelembe venni.

Funkciók	A minőség összetevői és kritériumai
Motiváció	Illusztráltság Érdekesség Problémák bemutatása Gondolkodásra ösztönző egyéb megoldások
Ismeretátadás	Érthetőség Életszerűség Tudományos pontosság
Rendszerezés	Strukturáltság
Koordináció	Összehangoltság a többi tankönyvvel
Differenciálás	Szintezett tananyag
Tanulásirányítás	A tanórai és az otthoni tanulás folyamatát orientáló eszközök
Tanulási stratégiák tanítása
Az önértékelés elősegítése	Az ismeretek alkalmazását gyakoroltató, illetve összefoglaló kérdések és feladatok
Értékekre nevelés	Érzelmi hatást keltő eszközök

A kritériumrendszer természetesen egy elemzés során számos konkrét szemponttal gazdagodik: ilyen például az illusztrációk minőségének konkrét elemzése vagy a szakkifejezések sűrűségének, egymásra épülésének vizsgálata (Kojanicz, 2005). Hasonlítsa össze két tankönyv azonos témakört tárgyaló anyagát a megadott szempontok mentén! Milyen további szempontokkal egészítené ki ezt a szempontsort?

Képzelje el, hogy pedagógusként szeretne egy új teremelrendezést kialakítani az osztályában, ami jobban támogatja a diákjai tanulását, fejlődését! Gondolja át, melyek lennének azok a főbb alapelvek, szempontok, amelyekre figyelne, és milyen lépéseket tervezne a terem átalakítása kapcsán!

search

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2022

ISBN: 978 963 454 845 4

Pedagógia

A didaktika a pedagógiának a tanulás támogatásával foglalkozó tudományterülete, amely a Comenius óta eltelt 5 évszázadban folyamatosan gazdagodott, bővült. A jelen kézikönyv több mint 20 fejezetben dolgozza fel a tanulás jellemzőire, a tanulókra, a tehetségesekkel, a különös figyelmet igénylőkkel való bánásmódra, az oktatás tartalmára, a tantervekre, a tervezésre, az oktatás kereteire, stratégiáira, módszereire, a digitális pedagógiára vonatkozó legújabb ismereteket. Tájékozódhatunk belőle a társadalom és az oktatás kapcsolatáról, a tanulás környezetéről, a hatékony pedagógus ismérveiről, a pedagógussá válás folyamatáról, a pedagógiai kutatás alapvető módszereiről, valamint az oktatás paradigmáinak történeti alakulásáról. A kézikönyvet, amelyet a neveléstudomány és a pedagógusképzés jeles képviselői írtak, egyaránt haszonnal forgathatják az ismereteiket bővíteni kívánó gyakorló pedagógusok, doktoranduszhallgatók, valamint a mesterség alapjaival ismerkedő pedagógusjelöltek.

Hivatkozás: https://mersz.hu/falus-szucs-a-didaktika-kezikonyve//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero