MeRSZ online
okoskönyvtár
Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.
A didaktika kézikönyve
Elméleti alapok a tanítás tanulásához
A megismerés módszereiről
A pedagógus a tanuló és a tanulócsoport megismerésében egyaránt élhet a hétköznapi és a tudományos megismeréssel.1 A tudományos emberismeret meghatározott célok érdekében történik kipróbált, objektivitásra, pontosságra törekvő, leírt tudományos módszerekkel; a hétköznapi, a természetes közegben történő megismerés gyakorlatias, tapasztalati, gyakran spontán. A mindennapos tanár-diák interakciók gazdag forrásai a tanulók spontán és tudatos megismerésének, de a személyre, a csoportokra szabott tanulás hatékony támogatásához a pedagógus nem nélkülözheti a célorientált, tudatos, tervezett, módszeres, gyakori információgyűjtést. E kétféle megismerés kombinálása, a sajátosságok diagnosztizálása és értékelése jó alapot adhat a tanulás támogatásához, a fejlesztő jellegű tanulásszervezéshez (Szokolszky, 2004; Falus et al., 2011; Molnár & Csapó, 2019; Széll, 2020). Az e téren felmerülő kihívásokra adott válaszokban egyre fontosabbá válnak a nyitott, az oktatásban érdekeltekkel együttműködésre kész, problémamegoldó, kreatív, innovatív, kutató pedagógusok (Kálmán, 2016).
Tartalomjegyzék
- A didaktika kézikönyve • Elméleti alapok a tanítás tanulásához
- Impresszum
- Köszönetnyilvánítás
- Előszó
- A szerzőkről
- I. fejezet. A tanítás-tanulás értelmezésének történeti alakulása, változása
- A tudomány előtti elképzelések a tanításról-tanulásról
- A didaktika (oktatáselmélet) tudományos megközelítése
- A megszülető pedagógiai diszciplína didaktikai koncepciójának alakulása, változása
- A didaktikai irányzatok jellemzői a 20. század második felében
- A didaktika differenciálódására, integrálódására ható irányzatok
- Elmélet kontra gyakorlat
- Összegzés
- Feladatok
- Irodalomjegyzék
- A tudomány előtti elképzelések a tanításról-tanulásról
- II. fejezet. Oktatás és társadalom
- Kihívások
- Esélyegyenlőtlenségek a tanulás-tanítás folyamataiban
- Az adaptív pedagógiai elmélet érvényesíthetősége az oktatásban
- Szelekció a közoktatásban
- Irodalomjegyzék
- III. fejezet. A tanulás
- IV. fejezet. A tanulási környezet
- Miért fontos a tanulási környezet?
- Hogyan értelmezzük a tanulási környezet fogalmát?
- A tanulási környezet értelmezésének változásai
- Tanulás és tanulási környezet
- Tanulási tevékenységek és tanulási terek
- A tanulási környezet tervezésének, fejlesztésének és vizsgálatának lehetőségei
- Összefoglalás
- Feladatok
- Irodalomjegyzék
- Miért fontos a tanulási környezet?
- V. fejezet. A tanuló
- VI. fejezet. A tehetséges gyermek, tanuló
- VII. fejezet. A sajátos nevelési igényű tanulók a többségi iskolában
- Az integráció és az inklúzió neveléstudományi fogalma és hazai megjelenése
- Az integrált és az inkluzív oktatás előnyei, lehetséges nehézségek és ezek összefüggései a feltételekkel
- A speciális szükségletek figyelembevételével szervezett tanulás
- A sajátos nevelési igény egyes típusaiba tartozó gyermekek legfontosabb jellemzői a tanulás szempontjából
- A tanulásban akadályozott gyermek (ezen belül enyhe értelmi fogyatékosság)
- Az értelmileg akadályozott gyermek (középsúlyos és súlyos értelmi fogyatékosság)
- A mozgáskorlátozott gyermek
- Az autizmus spektrumzavart mutató gyermek
- A hallássérült gyermek
- A látássérült gyermek
- A beszédfogyatékos gyermek
- A specifikus tanulási zavart mutató gyermek (diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia)
- Figyelemhiányos/hiperaktivitás zavart mutató (ADHD) tanulók
- A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel (BTMN) küzdő tanuló
- A tanulásban akadályozott gyermek (ezen belül enyhe értelmi fogyatékosság)
- A különleges bánásmódot igénylő gyermekek, tanulók nevelés-oktatásának jogszabályi háttere
- A sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséget mutató gyermekek, tanulók nevelés-oktatásának tartalmi szabályozása
- A gyógypedagógiai támogatás formái és lehetőségei, a többségi pedagógusok és a gyógypedagógusok együttműködésének szükségessége
- Differenciált tervezés – egyénre szabott értékelés
- Feladatok
- Irodalomjegyzék
- Melléklet
- Az integráció és az inklúzió neveléstudományi fogalma és hazai megjelenése
- VIII. fejezet. Fokozott figyelmet érdemlő tanulói csoportok nevelésével és oktatásával összefüggő kérdések
- A fokozott figyelmet érdemlő csoportok társadalmi beágyazottságának kérdéséhez kapcsolódó fogalmak, a társadalom fejlődéséhez kapcsolódó fázisok, modellek
- A fokozott figyelmet érdemlő csoportok nevelésének és oktatásának oktatásszervezési sajátossága
- A társadalmi egyenlőtlenség megjelenése a magyar közoktatásban
- A fokozott figyelmet érdemlő csoportokhoz kapcsolódó méltányosság értelmezése
- A fokozott figyelmet érdemlők iskolába lépés előtti és utáni gondozása, felzárkóztatása
- A pedagógus kompetenciái a fokozott figyelmet érdemlő tanulók segítéséhez
- Összefoglalás
- Feladatok
- Irodalomjegyzék
- Melléklet
- A fokozott figyelmet érdemlő csoportok társadalmi beágyazottságának kérdéséhez kapcsolódó fogalmak, a társadalom fejlődéséhez kapcsolódó fázisok, modellek
- IX. fejezet. A pedagógus
- A „jó pedagógus” értelmezési lehetőségei
- A pedagógusok folyamatos szakmai fejlődése és tanulása
- A reflektivitás szerepe a problémamegoldásban és a szakmai fejlődésben
- Feladatok
- Irodalomjegyzék
- X. fejezet. Az oktatás célrendszere
- A jövőkép meghatározó szerepe az oktatási célok kiválasztásában
- Az oktatással kapcsolatos elvárások, kitűzött célok összehangolása
- Az oktatás eredményességét, az oktatási célok elérését értékelő pedagógiai módszerek problémái
- Az oktatási cél fogalma
- Az oktatási cél funkciói
- Az oktatási célok kiválasztása
- Az oktatási célok osztályozása
- Az általános célok konkrét követelményekké alakítása
- Összefoglalás
- Feladatok
- Irodalomjegyzék
- A jövőkép meghatározó szerepe az oktatási célok kiválasztásában
- XI. fejezet. Az oktatás tartalma
- XII. fejezet. Az oktatás tartalmi szabályozása
- Az oktatás tartalmi szabályozásának eszközei
- A tanterv
- A tantervek típusai
- Tantervi rendszer Magyarországon a 2020-as évek elején
- A tantervek változásai
- A kétféle tantervfejlesztési megoldás összehasonlítása
- A kétféle paradigma lényege
- Fejlesztési feladatok
- A személyre szóló, differenciált fejlesztéshez való viszony
- Az innováció lehetőségei a két paradigma esetén
- Az esélyegyenlőtlenség kialakulásának megelőzésében betöltött szerep
- A túlterhelés kérdése
- Kritikák az autonómiára épülő paradigmával szemben
- A két paradigma összehasonlításának konklúziója
- A kétféle paradigma lényege
- A tantervek típusai
- Oktatási programok
- Irodalomjegyzék
- Az oktatás tartalmi szabályozásának eszközei
- XIII. fejezet. Az oktatás folyamata
- XIV. fejezet. Az oktatás stratégiái
- Az oktatási stratégia fogalma
- Az oktatási stratégiák csoportosítása
- Célközpontú stratégiák
- Információ tanítása bemutatás segítségével
- Fogalomtanítás magyarázat és megbeszélés segítségével
- Készségtanítás (fejlesztés) direkt oktatás segítségével
- Felfedezéses tanítás
- Differenciált Fejlesztés Heterogén Tanulócsoportoknak (DFHT) – Komplex Instrukciós Program (KIP)
- Tanulásistratégia-tanítás/vagy tanulástanítás stratégiái
- A projekt mint oktatási stratégia
- Kutatásalapú tanítás
- Információ tanítása bemutatás segítségével
- Szabályozáselméleti stratégiák
- Célközpontú stratégiák
- Összegzés
- Feladatok
- Irodalomjegyzék
- Az oktatási stratégia fogalma
- XV. fejezet. Az oktatás szervezési módjai/munkaformái
- A frontális munka értelmezése
- Az egyéni munka
- A párban folyó munka
- A csoportmunka
- A csoportmunka lényege és változatai
- A csoportmunka történeti szempontból
- Amit a csoportmunka első alkalmazása előtt feltétlenül érdemes átgondolni
- A csoportmunka a gyakorlatban
- A csoportmunka hatása a résztvevőkre
- A csoportmunka helye, szerepe a pedagógiai folyamatban
- A szervezési módok szimultán alkalmazásáról
- A csoportmunka lényege és változatai
- Összegzés
- Feladatok
- Irodalomjegyzék
- XVI. fejezet. Az oktatás módszerei
- XVII. fejezet. Az oktatás eszközei és digitális technikái
- A taneszközök fejlődése
- A taneszközök nemzedékbe sorolása, csoportosítása és használatuk alapelvei
- A taneszközök és a digitális alkalmazások kiválasztása
- A digitalizáció hatásának bemutatása
- A digitalizációra épülő stratégiák: a fordított osztályterem, a játékosítás, a digitális történetmesélés
- Összegzés
- Linkek
- Feladatok
- Irodalomjegyzék
- XVIII. fejezet. Az oktatás szervezeti keretei és formái
- XIX. fejezet. A pedagógiai értékelés
- Az értékelés humánökológiai szempontú megközelítése
- Osztálytermi értékelés
- Összegzés
- Feladatok
- Irodalomjegyzék
- Melléklet
- XX. fejezet. Az oktatómunka tervezése
- A tervezési tevékenység sajátosságai
- Az oktatástervezés intézményi szintjei
- Az iskolai tantervfejlesztés egy átfogó rendszere
- Sajátos alternatív tervezési folyamat, a távoktatás/online oktatás tervezése
- Összefoglalás
- Feladatok
- Irodalomjegyzék
- A tervezési tevékenység sajátosságai
- XXI. fejezet. Az iskola szervezete
- XXII. fejezet. A kezdő pedagógus
- A kezdő tanárok legfontosabb problémái
- A szakmai fejlődés támogatása
- A kezdő lépések
- Az óramegfigyelés és óraelemzés
- Tanulásszervezés és fegyelmezés a kezdő pedagógus gyakorlatában
- Összegzés
- Irodalomjegyzék
- A kezdő tanárok legfontosabb problémái
- XXIII. fejezet. Kutatásmódszertani alapismeretek a kutatásalapú pedagógusképzésben
- A kutatásalapú tanárképzés megjelenése és terjedése
- Pedagógusok kutatásmódszertani ismeretei és attitűdjei
- A szakirodalom forrásai, műfajai és feldolgozása
- Egy tipikus folyóiratcikk szerkezeti és tartalmi elemei
- A kutatótanári attitűd és a leggyakoribb adatgyűjtési és adatfeldolgozási lehetőségek
- Kutatásetikai tudnivalók
- Néhány szó a „nyílt tudomány” eszméjéről
- Feladatok
- Irodalomjegyzék
- A kutatásalapú tanárképzés megjelenése és terjedése
Kiadó: Akadémiai Kiadó
Online megjelenés éve: 2022
ISBN: 978 963 454 845 4
A didaktika a pedagógiának a tanulás támogatásával foglalkozó tudományterülete, amely a Comenius óta eltelt 5 évszázadban folyamatosan gazdagodott, bővült. A jelen kézikönyv több mint 20 fejezetben dolgozza fel a tanulás jellemzőire, a tanulókra, a tehetségesekkel, a különös figyelmet igénylőkkel való bánásmódra, az oktatás tartalmára, a tantervekre, a tervezésre, az oktatás kereteire, stratégiáira, módszereire, a digitális pedagógiára vonatkozó legújabb ismereteket. Tájékozódhatunk belőle a társadalom és az oktatás kapcsolatáról, a tanulás környezetéről, a hatékony pedagógus ismérveiről, a pedagógussá válás folyamatáról, a pedagógiai kutatás alapvető módszereiről, valamint az oktatás paradigmáinak történeti alakulásáról. A kézikönyvet, amelyet a neveléstudomány és a pedagógusképzés jeles képviselői írtak, egyaránt haszonnal forgathatják az ismereteiket bővíteni kívánó gyakorló pedagógusok, doktoranduszhallgatók, valamint a mesterség alapjaival ismerkedő pedagógusjelöltek.
Hivatkozás: https://mersz.hu/falus-szucs-a-didaktika-kezikonyve//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero
gomb segítségével választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan görgetve olvasnád-e a könyvet.
