4.5. Más (nyelv)családokban is megesik…
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Gugán Katalin (főszerk.)–Kerezsi Ágnes–Kubínyi Kata (szerk.) (2023): Hanti hadak, manysi mesék. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634548928 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1063hhmm__27/#m1063hhmm_18_p1 (2024. 11. 21.)
Chicago
Gugán Katalin, főszerk., Kerezsi Ágnes, Kubínyi Kata, szerk. 2023. Hanti hadak, manysi mesék. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548928 (Letöltve: 2024. 11. 21. https://mersz.hu/dokumentum/m1063hhmm__27/#m1063hhmm_18_p1)
APA
Gugán K. (főszerk.), Kerezsi Á., Kubínyi K. (szerk.) (2023). Hanti hadak, manysi mesék. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548928. (Letöltve: 2024. 11. 21. https://mersz.hu/dokumentum/m1063hhmm__27/#m1063hhmm_18_p1)
A hangváltozásokat mint folyamatokat bemutató rész után lássuk, hogy például a p > f változásra egy magyar anyanyelvű érdeklődő milyen példákat lát maga körül! Lehet, hogy az általános és középiskolai tankönyvekben bemutatott, uráli p ~ f hangmegfelelést bemutató példasor első látásra nem is meggyőző. Hiszen azt kellene belátnunk, hogy a magyar nyelv ezer szállal kötődik földrajzilag távol élő népek nyelvéhez, e listákban pedig egy sereg szó ugyanazzal a hanggal, p-vel kezdődik, és csak a magyar példa tér el: f- kezdetű szót látunk – vagyis a magyar kilóg a sorból… Inkább az a kérdés vetődik fel egyetlen ilyen lista láttán, hogy ha egyszer nyelvrokonságról beszélünk, a magyar szó miért nem p- kezdetű a többi nyelvhez hasonlóan?
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Gugán Katalin (főszerk.)–Kerezsi Ágnes–Kubínyi Kata (szerk.) (2023): Hanti hadak, manysi mesék. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634548928 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1063hhmm__27/#m1063hhmm_18_p2 (2024. 11. 21.)
Chicago
Gugán Katalin, főszerk., Kerezsi Ágnes, Kubínyi Kata, szerk. 2023. Hanti hadak, manysi mesék. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548928 (Letöltve: 2024. 11. 21. https://mersz.hu/dokumentum/m1063hhmm__27/#m1063hhmm_18_p2)
APA
Gugán K. (főszerk.), Kerezsi Á., Kubínyi K. (szerk.) (2023). Hanti hadak, manysi mesék. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548928. (Letöltve: 2024. 11. 21. https://mersz.hu/dokumentum/m1063hhmm__27/#m1063hhmm_18_p2)
A korábbi fejezetek elolvasása után nem lehet kétséges: a nyelvek folytonosan változnak, és ez a magyarra is igaz. A hangok is változnak, és mivel egyetlen hangváltozás is számos nyelvi tényező függvényében megy végbe, ezek a módosulások mindig az adott nyelvre vagy nyelvváltozatra jellemzőek – így jönnek létre kisebb-nagyobb különbségek nyelvek, nyelvjárások között. A fent említett listákban látható különbséget az okozza tehát, hogy a magyarban végbement egy olyan hangváltozás (a p- kezdetű szavakból f- kezdetűek lettek), amely a többi finnugor nyelvben nem. És ez felveti a kérdést: egyedi hangváltozásról lehet szó? Valóban egyedül van ezzel a magyar a rokon nyelvek között?
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Gugán Katalin (főszerk.)–Kerezsi Ágnes–Kubínyi Kata (szerk.) (2023): Hanti hadak, manysi mesék. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634548928 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1063hhmm__27/#m1063hhmm_18_p3 (2024. 11. 21.)
Chicago
Gugán Katalin, főszerk., Kerezsi Ágnes, Kubínyi Kata, szerk. 2023. Hanti hadak, manysi mesék. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548928 (Letöltve: 2024. 11. 21. https://mersz.hu/dokumentum/m1063hhmm__27/#m1063hhmm_18_p3)
APA
Gugán K. (főszerk.), Kerezsi Á., Kubínyi K. (szerk.) (2023). Hanti hadak, manysi mesék. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548928. (Letöltve: 2024. 11. 21. https://mersz.hu/dokumentum/m1063hhmm__27/#m1063hhmm_18_p3)
Az első kérdésre – ahogy a fentiek alapján már világos – nemleges a válasz: ez a hangváltozás más nyelvcsaládokban is ismert. Erre jó néhány példát idegennyelv-tudás nélkül is össze lehet gyűjteni, mert jövevényszóként bekerültek a magyarba, vagy más módon részei az európai kultúrának. A számunkra talán legismertebb nyelvcsaládban, az indoeurópaiban például az alapnyelvre kikövetkeztettek egy ’láb’ jelentésű tövet *ped- alakban, amelynek számos nyelvben vannak folytatói. Ezek nagyobbrészt p-, kisebbrészt f- kezdetűek.