5.4. Miért nincs húsvéti csokimony?
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Gugán Katalin (főszerk.)–Kerezsi Ágnes–Kubínyi Kata (szerk.) (2023): Hanti hadak, manysi mesék. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634548928 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1063hhmm__40/#m1063hhmm_30_p1 (2024. 11. 01.)
Chicago
Gugán Katalin, főszerk., Kerezsi Ágnes, Kubínyi Kata, szerk. 2023. Hanti hadak, manysi mesék. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548928 (Letöltve: 2024. 11. 01. https://mersz.hu/dokumentum/m1063hhmm__40/#m1063hhmm_30_p1)
APA
Gugán K. (főszerk.), Kerezsi Á., Kubínyi K. (szerk.) (2023). Hanti hadak, manysi mesék. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548928. (Letöltve: 2024. 11. 01. https://mersz.hu/dokumentum/m1063hhmm__40/#m1063hhmm_30_p1)
A mony szó etimológiai megfelelői megvannak a finnben, az észtben, a számi nyelvjárásokban, a mordvinban, a mariban, a hantiban, a manysiban és a szamojéd nyelvekben is: ennek a szónak vitathatatlan az uráli eredete. Ugyanez a szó a töve mogyoró szavunknak (hiszen a termés tojásdad formájú; az első lejegyzett alakváltozata a szónak monarau/munorau, mindkét forma a Tihanyi alapítólevélből származik 1055-ből), és ugyanez a tő bújik meg Hétszünyű Kapanyányimonyók nevében. Ez utóbbi leszármazott azonban nem a ’tojás’, hanem a ’here’ jelentést őrzi: a jelentések összefüggése valószínűleg nem igényel bővebb magyarázatot, és a ’here’ jelentés szintén adatolható a rokon nyelvekből is. Hétszünyű Kapanyányimonyók tehát az az alak, akinek koponyányi méretűek a heréi, bár ez a magyarázat az ötödikes olvasókönyvben érthető okokból nem szokott szerepelni. A mony ’tojás’ egykor általános használatát mutatja az is, hogy régebben használatos volt a rövid ideig tartó események időtartamának megadására a tyúkmonysüttig1 kifejezés: ez az az időtartam, mialatt egy tojás megsül. Második jelentése (’here’) pedig további jelentések megjelenéséhez vezetett a magyarban (’sperma’, ’pénisz’).
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Gugán Katalin (főszerk.)–Kerezsi Ágnes–Kubínyi Kata (szerk.) (2023): Hanti hadak, manysi mesék. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634548928 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1063hhmm__40/#m1063hhmm_30_p2 (2024. 11. 01.)
Chicago
Gugán Katalin, főszerk., Kerezsi Ágnes, Kubínyi Kata, szerk. 2023. Hanti hadak, manysi mesék. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548928 (Letöltve: 2024. 11. 01. https://mersz.hu/dokumentum/m1063hhmm__40/#m1063hhmm_30_p2)
APA
Gugán K. (főszerk.), Kerezsi Á., Kubínyi K. (szerk.) (2023). Hanti hadak, manysi mesék. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548928. (Letöltve: 2024. 11. 01. https://mersz.hu/dokumentum/m1063hhmm__40/#m1063hhmm_30_p2)
Etimológiai szempontból elég valószínű, hogy a mony is, de talán a tyúk is előbb volt, mint tojás. A tyúk török jövevényszó, még a honfoglalás előtt kerülhetett át a magyarba, első írásos említése 1181-es. Talán a tojásban megbúvó igető, a toj- (azaz: tojik) is török eredetű, de itt említ az etimológiai szótár egy alternatív magyarázatot is. Eszerint a tőben egy alapnyelvi ’hoz’ jelentésű ige rejtőzik, más uráli nyelvekben is megfigyelték ugyanis ezt az igét a tojás, illetve hát a mony szövegkörnyezetében (észt muna too- ’tojást tojik’). A szótár szerint a valószínűbb magyarázat az előző, azaz a török származtatás (ezt jelzi a lehetséges levezetések sorrendje). Miért van akkor belső keletkezésű elemként feltüntetve a fenti táblázatban (5.1. táblázat), nem pedig török eredetűként? Az erre a magyarázat, hogy a képző, amely a feltételezett igetövön szerepel, nem török eredetű, a tojás származék egyértelműen a magyar nyelven belül keletkezett. Történetesen ha mégis a kevésbé valószínűnek tartott finnugor eredetű igető lenne a képzés alapja, az etimológiai besorolása a szónak nem változna, méghozzá hasonló okokból (azaz hogy a szótő és a képző összekapcsolása már a magyar nyelv önálló életében ment végbe). Hogy ez a folyamat viszonylag kései, azt az is mutatja, hogy az első adatot a mai jelentéssel csak 1708-ból hozza rá a szótár.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Gugán Katalin (főszerk.)–Kerezsi Ágnes–Kubínyi Kata (szerk.) (2023): Hanti hadak, manysi mesék. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634548928 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1063hhmm__40/#m1063hhmm_30_p3 (2024. 11. 01.)
Chicago
Gugán Katalin, főszerk., Kerezsi Ágnes, Kubínyi Kata, szerk. 2023. Hanti hadak, manysi mesék. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548928 (Letöltve: 2024. 11. 01. https://mersz.hu/dokumentum/m1063hhmm__40/#m1063hhmm_30_p3)
APA
Gugán K. (főszerk.), Kerezsi Á., Kubínyi K. (szerk.) (2023). Hanti hadak, manysi mesék. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548928. (Letöltve: 2024. 11. 01. https://mersz.hu/dokumentum/m1063hhmm__40/#m1063hhmm_30_p3)
Tehát gazdagodott a szókészlet egy képzett szóval – de miért szorult ki a köznyelvből a mony? Önmagában az, hogy megjelenik egy azonos jelentésű szó, még nem ad erre magyarázatot, hiszen például a burgonya és a krumpli is békésen megfér egymás mellett, nem is beszélve számos nyelvjárási változatukról. Talán szerepet játszhatott ebben a mony szó második jelentése, illetve az ennek alapján kialakuló további, a férfi nemi szervekkel kapcsolatos jelentések. S bár mindez csak találgatás, esetleg ez adhat választ a fejezet címében feltett kérdésre is.
1 Varga Mónika: Az időviszonyítás egy sajátos esetéről a Történeti Magánéleti Korpusz alapján: tyúkmonysüttig. Édes Anyanyelvünk 2015/3: 16.