Kása Richárd

Szervezeti szubkultúrák azonosítása

Ipszatív skálán mért ortogonális változók klaszterezési módszere

Homogenitásvizsgálat – referenciaértékek és illeszkedésvizsgálat lehetősége

A referenciaértékek meghatározása egy véletlen minta alapján történt. A véletlen minta az MS Excel véletlen függvényével készült. Az eljárás során 2 darab 4 × 20 000-es véletlen mátrix került előállításra 0–100 közötti cellaértékekkel (1) szerint. Az így kapott két mátrix sorait ezután Guilford-féle súlyszámképzéssel úgy alakítottam, hogy teljesüljön a (2) egyenlet. A kerekítési problémák miatt egyes sorok összege azonban 99, illetve 101 lett, így a 20 000 esetből azok kerültek bele a véletlen adatbázisba, melyek esetén a kerekítéssel is teljesül a (2) egyenlet. Így a véletlen minta elemszáma n = 13 208, eloszlása normál1. A minta mérete és eloszlása garantálja, hogy az homogén2, így az abból kalkulált értékek használhatók referenciának. A szubkultúrát meghatározó középtengelytől való eltérés (Δsi) ebben a véletlen mintában sehol nem haladja meg a ±0,5°-os értéket3. Praktikus okokból (és figyelembe véve a további valós minták értékeit) tekintsük küszöbértéknek ennek az intervallumnak a tízszeresét, azaz ±5°-ot. Ez a következőt jelenti:

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2023

ISBN: 978 963 454 893 5

Menedzsment

A gazdálkodástudományi szakirodalom évtizedek óta foglalkozik a szervezeti kultúrával, ami mostanában egyre nagyobb jelentőséget kap az üzleti tanácsadásban is. A szervezeti kultúra felmérése és megértése számos célt szolgál: választ kaphatunk arra, hogy a szervezet tagjai hogyan értelmezik és képviselik a szervezet értékeit, elősegítve ezzel a változásokat, fejlesztéseket, átalakulásokat, a vezetési funkciók hatékonyabb gyakorlását.

A szervezeti kultúra felismerésénél azonban többre van szükség: a szervezet egyénekből áll, az egyének pedig csoportokat alkotnak. Ez szükségessé teszi ezeknek a homogén csoportoknak (szubkultúráknak) az azonosítását és leírását, valamint egymás közötti összefüggéseik megértését. Ehhez az egyik népszerű modell a Competing Values Framework (CVF), és ennek mérési eszköze a Organizational Culture Assessment Instrument (OCAI).

Ez a tanulmány operacionalizálja Hofstede módszertani javaslatát a Cameron és Quinn OCAI-val gyűjtött adatainak elemzésére, Quinn és Rohrbaugh CVF modellje alapján. A mű rávilágít az eredeti módszerrel kapcsolatos módszertani aggályokra, és új adatelemzési módszert javasol a látens szubkultúrák azonosítására és a CVF modell eredendő elvárásaihoz való jobb igazodásra.

A javasolt módszer megtartja az ipszatív skálák előnyeit a szervezet kulturális egyediségének kiemelésében és megkülönböztetésében, kiküszöböli az összes szubjektív megfontolást és kézi beavatkozást az adatfeldolgozásból, lehetővé teszi a szubkultúrák és homogenitásuk mélyebb elemzését, független minták abszolút és objektív összehasonlítását mérettől függetlenül, és újszerű grafikus ábrázolást kínál a szervezeti kultúráról.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kasa-szervezeti-szubkulturak-azonositasa//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero