Birkner Zoltán (szerk.)

Innovációpolitika és KFI infrastruktúrák


A vállalkozások mint beszállítók

Egy építés alatt álló infrastruktúra közvetlenebb gazdasági lehetőségeket nyújt a beszállításokon keresztül – adott esetben a K+F tartalmat mellőzve, mely esetet most nem vizsgáljuk – mint egy már működő infrastruktúra. A természetbeni (in-kind) beszállítások növelhetik a vállalkozás K+F kapacitását, mivel jellemzően az alapkutatáshoz szorosan kapcsolódó tevékenység az, amit a kutatási infrastruktúrának beszállítani szükséges. Az ilyen jellegű beszállításokon keresztül megvalósulhat az a mélyreható K+F együttműködés, amely valóban ösztönzi az innovációt. Elsősorban a természettudományos infrastruktúráknál a nagy műszerek építése, fejlesztése komoly lehetőségeket jelent. A K+F eredmény a K+F kapacitást (szellemi értelemben is értve) növeli, az innovációra vagy további gazdasági előnyre nézve közvetlen haszna a projekt zárását követően azonban eltér attól, ahogyan azt egyébként egy „normál” együttműködés eredményeként várnánk. Az így létrehozott eszközök, technológiák optimális esetben más infrastruktúrában, vagy akár a piacon is használhatók (Technopolis, 2015; EC, 2020). Igaz azonban, hogy ez a másodlagos használat általában, vagy csak egy szűk piacon tud megvalósulni (pl. neutrongyorsító eszközök), vagy jelentős módosítást igényel ahhoz, hogy széles körben is értékesíteni lehessen. Az időtényező is jelentős lehet: például a fizika területén vannak olyan műszerek, melyek korábban külön laboratóriumokat és high-tech felszereltséget (ide értve a személyzetet is) igényeltek, mostanra pedig egyszerűen számítógépre csatlakoztatható, pendrive méretű, kereskedelmi forgalomban könnyen beszerezhető eszközzé alakultak át – igaz, ehhez harminc év kellett.1

Innovációpolitika és KFI infrastruktúrák

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2023

ISBN: 978 963 454 878 2

Az alábbi tankönyv abban segíti Önöket, hogy az „Innovációpolitika” című tantárgy megismerése során az előadáson hallott információkat szintetizálni tudják, illetve rendszerbe foglalva is lássák a tananyagot. A könyv három nagy témával foglalkozik.

1. Mészáros Ádám segít tisztázni az innováció fogalmát, az innovációpolitika lényegét, értelmét, típusait, illetve az eszközeit. Remek példákkal igazolja az innovációpolitika fontosságát. És valóban, miért van szükség innovációpolitikára? Az innovációpolitika napjaink gyorsan változó világában különös jelentőségű. Ennek talán legfontosabb oka, hogy a különböző eredetű és megjelenési formájú válságokra és a globális társadalmi, gazdasági, technológiai kihívásokra a KFI, illetve az innovációpolitika adhatja meg a választ. Mészáros Ádám szakmai felkészültségét a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatalban (továbbiakban: NKFIH) erősítette meg, ő felelt a nagy horderejű KFI-stratégiák előkészítéséért, megírásáért, szerteágazó tapasztalattal rendelkezik elemző, értékelő kutatásokban, jelenleg az IFUA Horváth and Partners vezető tanácsadója.

2. A második nagy téma a kutatási infrastruktúrákat tárgyalja. Szabó István a kutatási infrastruktúra definíciójával foglalkozik, azokra a kérdésekre keresi a választ, hogy milyen lehetséges társadalmi-gazdasági hatásai lehetnek ezeknek, illetve hogyan lehet esetleg másra is használni a kutatáson kívül a meglévő képességeket. A kutatási infrastruktúrák jellemzőinek meghatározásánál látni fogjuk, hogy számos elemük még nem tisztázott teljesen, így például a hatásuk mérése még gyerekcipőben jár. A téma aktuális és kiemelten fontos, hiszen a tudományhoz kapcsolódó modern infrastruktúrák kialakítása egyre drágább, ezért fontos tisztázni a várható eredményeket. A kutatási infrastruktúrák megértése fontos területe az innovációpolitikának is. Szabó István az NKFIH tudományos és nemzetközi elnökhelyettese, ő felel többek között a nemzetközi kutatási infrastruktúrákhoz történő hazai csatlakozásért, illetve ő képviseli a kormányt a Kutatási Infrastruktúrák Európai Stratégiai Fórumában.

3. A harmadik nagy „fejezet” a kutatás-fejlesztési és innovációs szakpolitika az Európai Unióban témát dolgozza fel. Csuzdi Szonja felteszi a kérdést, hogy szükség van-e közösségi szintű kutatás-fejlesztési szakpolitikára? A válasz igen, ezért Szonja bemutatja a keretprogram születését, az Európai Kutatási Térség (EKT) koncepcióját, ennek az elemeit. Nagyon hasznos tudásra tehetünk szert a 2021-2027-es keretprogram megismerésével, amely nagyban befolyásolja a hazai innovációpolitika irányait is. Csuzdi Szonja az NKFIH Nemzetközi Főosztályát vezeti, több évtizedes tapasztalattal rendelkezik a tudománydiplomácia, tudománypolitika nemzetközi területein, számtalan fórumon ő képviseli a magyar szakpolitikát a fenti témákban.

Hivatkozás: https://mersz.hu/birkner-innovaciopolitika-es-kfi-infrastrukturak//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave