Az elmondottak alapján az akvizíció lehet barátságos vagy ellenséges vállalatfelvásárlási esemény. Barátságos akvizíció esetében a célvállalat menedzserei támogatják a vásárlást, néhány esetben törekszenek is rá. Az ellenséges akvizíció esetében a célvállalat vezetése nem támogatja a beolvadást. A szerző vállalat a célvállalat részvényeinek piaci áránál magasabbat ajánl az akvizíciós szándék kinyilvánításakor, és felhívja a vállalat tulajdonosait a részvényeknek ezen az áron történő felajánlására. Mind a barátságos, mind az ellenséges akvizíció esetében akvizíciós prémiumnak nevezzük az akvizíciós ár és a megszerzés előtti piaci ár különbségét. Az akvizíciós ár az összeolvadás esetében az az ár, amelyet a szerző vállalat fizet a célvállalat részvényeinek egyes darabjaiért. Ez az ár rendszerint a szerző- és a célvállalat menedzsereinek megegyezésén alapul. Vételi ajánlat esetén ez az az ár, amely mellett a szerző vállalat elegendő részvényhez jut, amivel átveszi az ellenőrzést a célvállalat felett. Az ár lehet magasabb is a szerző vállalat által eredetileg ajánlottnál, ha más vállalatok is tesznek ajánlatot a célvállalatra, vagy ha nem elegendő számú részvényes ajánlkozik az eredeti ár mellett. Tehető még egy összehasonlítás: az akvizícióért fizetett ár és a megvásárolt vállalat részvénytőkéjének könyv szerinti ára közötti különbség. Attól függően, hogy az akvizíciót miként számolják el, ez a különbség rögzíthető a szerző vállalat könyveiben goodwillként, vagy nem kerül sor a bejegyzésére. Az összefüggést a 11.1. ábra illusztrálja.