Bevezető
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Fischer Márta (2023): Eurolektusok. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634548959 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1089e__46/#m1089e_19_p1 (2024. 11. 21.)
Chicago
Fischer Márta. 2023. Eurolektusok. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548959 (Letöltve: 2024. 11. 21. https://mersz.hu/dokumentum/m1089e__46/#m1089e_19_p1)
APA
Fischer M. (2023). Eurolektusok. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548959. (Letöltve: 2024. 11. 21. https://mersz.hu/dokumentum/m1089e__46/#m1089e_19_p1)
Mielőtt részletesen megvizsgáljuk, milyen változásokat eredményez az európai uniós kontextus a hivatalos nyelvekben, először szükséges tisztáznunk, mit értünk a szaknyelv, a jogi nyelv és az európai uniós (jogi) szaknyelv fogalmán.1 A nemzetközi szakirodalomban ugyanis különböző megnevezésekkel, illetve ugyanazon megnevezés eltérő értelmezéseivel találkozhatunk, ami a kutatások szempontjából is releváns tényező. A bemutatást először a szaknyelv és a jogi nyelv meghatározásával kezdem. Ezt követően az európai uniós szaknyelv fogalmát elemzem. Bemutatom, hogy a nemzetközi szakirodalomban milyen megnevezéseket használnak a nyelvek „uniós rétegének” leírására, és milyen konnotációi vannak e megnevezéseknek. Részletesen kitérek arra, milyen következményekkel jár az euro- előtag használata – és miért javasolt mégis az eurolektus megnevezés bevezetése a hazai kutatásokba.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Fischer Márta (2023): Eurolektusok. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634548959 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1089e__46/#m1089e_19_p2 (2024. 11. 21.)
Chicago
Fischer Márta. 2023. Eurolektusok. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548959 (Letöltve: 2024. 11. 21. https://mersz.hu/dokumentum/m1089e__46/#m1089e_19_p2)
APA
Fischer M. (2023). Eurolektusok. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548959. (Letöltve: 2024. 11. 21. https://mersz.hu/dokumentum/m1089e__46/#m1089e_19_p2)
A nemzetközi és hazai kutatások bemutatását a kutatások különböző szempontok szerinti csoportosításával kezdem, mert ez adhat útmutatót a hazai kutatások súlypontjainak meghatározásához is. Külön hangsúlyt fektetek három kutatási irány bemutatására: az intézményi fordításokra, az uniós jogi fordítások kutatására (azon belül is az ún. textual fit kutatásokra) és a korpusznyelvészeti kutatásokra.
1 Fontos megjegyeznünk, hogy a jogi szaknyelv mellett a jogi nyelv megnevezés is elterjedt. A továbbiakban jogi nyelvről beszélek, és csak akkor használom a szaknyelv megnevezést, ha az következetesen így jelenik meg a hivatkozott szerzőnél.