5.1.1. A szövegtől a tizedespontig
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Fischer Márta (2023): Eurolektusok. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634548959 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1089e__60/#m1089e_23_p1 (2024. 11. 21.)
Chicago
Fischer Márta. 2023. Eurolektusok. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548959 (Letöltve: 2024. 11. 21. https://mersz.hu/dokumentum/m1089e__60/#m1089e_23_p1)
APA
Fischer M. (2023). Eurolektusok. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548959. (Letöltve: 2024. 11. 21. https://mersz.hu/dokumentum/m1089e__60/#m1089e_23_p1)
Az uniós hatás leginkább szövegszinten érvényesül, különösen a jogi aktusokban (Biel 2020: 489). A Hivatalos Lapban megjelenő szövegeket úgy kell megjeleníteni, hogy azok tükörképei legyenek a forrásszövegnek és egymásnak. E követelményre az Intézményközi útmutató „szinoptikus” megközelítésként utal, azaz a cél az, hogy nyelvi verziók ugyanannyi oldallal, ugyanolyan struktúrával és számozással rendelkezzenek (Robertson 2013: 21). Az uniós szövegek felépítésükben tehát nagyon hasonlóak, és retorikájukban, érvelésükben eltérhetnek a tagállami hagyományoktól. Bednárová-Gibová (2015) szerint e jelenségek az intézményi egységesítésnek köszönhetőek, mind a formát, mind a nyelvet illetően – erre példa a hosszú preambulum. Trosborg (1997) rámutat, hogy nemcsak a nyelvi szerkezet, de maga a preambulum léte is eltérhet a tagállami hagyományoktól. Az európai uniós szövegek felépítésükben tehát nagyon hasonlóak, miközben a tagállami hagyományoktól nagyon különbözőek lehetnek.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Fischer Márta (2023): Eurolektusok. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634548959 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1089e__60/#m1089e_23_p2 (2024. 11. 21.)
Chicago
Fischer Márta. 2023. Eurolektusok. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548959 (Letöltve: 2024. 11. 21. https://mersz.hu/dokumentum/m1089e__60/#m1089e_23_p2)
APA
Fischer M. (2023). Eurolektusok. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548959. (Letöltve: 2024. 11. 21. https://mersz.hu/dokumentum/m1089e__60/#m1089e_23_p2)
Robertson (2010) szerint ugyanakkor az uniós szövegek a hibrid jelleg tekintetében sem egységesek. Az uniós szövegezés alapjait ugyanis a kontinentális jog szövegezési gyakorlata teremtette meg, hiszen az Európai Gazdasági Közösséget olyan országok alapították, amelyek mindegyikének joga kontinentális. Később – az Egyesült Királyság csatlakozásával és az angol nyelv egyre dominánsabb szerepével – az angolszász jog hatása is megjelent. Így ma az uniós jogi szövegek a jogi gyakorlat szempontjából is hibridnek tekinthetők – ötvözik mind a kontinentális, mind az angolszász gyakorlatot. Ez azt is jelenti, hogy a szövegek egyik része inkább az egyik, míg a másik része a másik gyakorlatot követi.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Fischer Márta (2023): Eurolektusok. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634548959 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1089e__60/#m1089e_23_p3 (2024. 11. 21.)
Chicago
Fischer Márta. 2023. Eurolektusok. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548959 (Letöltve: 2024. 11. 21. https://mersz.hu/dokumentum/m1089e__60/#m1089e_23_p3)
APA
Fischer M. (2023). Eurolektusok. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548959. (Letöltve: 2024. 11. 21. https://mersz.hu/dokumentum/m1089e__60/#m1089e_23_p3)
Mondatszinten az EU-szövegek és a tagállami szövegek között már nagyobb hasonlóság feltételezhető (azaz a honosítás gyakoribb), de az uniós idegenítő hatás még itt is jelentős. Ennek hátterében ugyancsak az uniós ajánlások vagy követelmények állnak. A fordítóktól azt várják, hogy ne tagoljanak vagy vonjanak össze mondatokat, hanem szorosan a forrásnyelvi szöveg mondatszerkezetét kövessék, és inkább a szó szerinti fordítást mint stratégiát alkalmazzák (Koskinen 2000b: 54). Az Intézményközi útmutató szövegre és azonos oldalszámra vonatkozó követelményei pedig szükségszerűen a célnyelvi mondatok hosszúságát is befolyásolják (Robertson 2013). Mindez a szövegszint mellett a szintaktikai egységesítés irányába mutat. Biel (2020: 489) példaként említi a lengyel (kötetlen) szórend megváltozását és az alárendelő szerkezeteknek és kötőszavaknak (a lengyelben szokatlan) túlsúlyát.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Fischer Márta (2023): Eurolektusok. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634548959 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1089e__60/#m1089e_23_p4 (2024. 11. 21.)
Chicago
Fischer Márta. 2023. Eurolektusok. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548959 (Letöltve: 2024. 11. 21. https://mersz.hu/dokumentum/m1089e__60/#m1089e_23_p4)
APA
Fischer M. (2023). Eurolektusok. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548959. (Letöltve: 2024. 11. 21. https://mersz.hu/dokumentum/m1089e__60/#m1089e_23_p4)
Eltérő mértékben, de az uniós hatás a tagállami hivatalos nyelvek további, mikrostrukturális elemeiben is megfigyelhető. Erre lehet példa a passzív szerkezetek nagy száma és az angol segédigék (shall, must, should) tükörfordítása – ezek Biel (2014a) kutatásai szerint például a lengyeltől idegen szerkezetek. Feltehető, hogy más nyelvekre ugyanez jellemző, hiszen a kutatások magában az angol eurolektusban is igazolták a shall segédigének a standard angoltól eltérő, magas arányát (vö. Felici 2012; Seracini 2017). Robertson (2009) is rámutat, hogy az uniós követelményekhez való igazodás, az egységes megjelenés iránti igény a nyelv legalsóbb szintjeit is elérheti. Példaként említi a tizedes értékek jelölését az angol eurolektusban. Míg a standard angol pontot használ a tizedes számok elkülönítésére, addig az eurolektusban ez egységesen vesszővel történik.