Tartalomjegyzék

• A szemiotikai textológia hozadéka a szövegek jelentésreprezentációjában
• Impresszum
• 1. Bevezetés
• chevron_right2. A szemiotikai textológia kialakulása és fejlődése
  • 2.1. A szövegtani gondolkodás forrásairól, fő irányairól
  • 2.2. A szemiotikai textológia megalapozása
  • 2.3. A szemiotikai textológia fejlődése: a jelhasználói mentális működés szerepének változása a szövegjelentés leírásában
  • 2.4. A szemiotikai textológia szerepe a szövegtani diskurzusban
  • 2.5. A szemiotikai textológia kialakulásának és fejlődésének dokumentációi
• chevron_right3. A szemiotikai textológia elmélete és részrendszerei
  • 3.1. A szemiotikai textológiai jelfogalom
  • 3.2. A szöveg fogalmának szemiotikai textológiai meghatározása
  • 3.3. A multimediális kommunikátumok szemiotikai textológiai megközelítése
  • chevron_right3.4. A kommunikáció szemiotikai textológiai modellje
    • 3.4.1. A pragmatika státusa a szemiotikai textológiában
    • 3.4.2. Interpretációs bázisok és interpretációtípusok
    • 3.4.3. Az interpretáció jellemzőinek hatása a konstringenciaítélet státusára
    • 3.4.4. A logikai műveletek szerepe a jelentésreprezentációban
    • 3.4.5. A világalkotó tényezők szerepe a jelentésreprezentációban
  • chevron_right3.5. A szövegjelentés szemiotikai textológiai reprezentációjának alapkategóriái
    • 3.5.1. A szöveg jelentéssíkjainak rendszere
    • 3.5.2. A kognitív szemantikai és a szemiotikai textológiai jelentésszemlélet közötti összefüggések
    • 3.5.3. A szövegösszefüggés szemiotikai textológiai reprezentációja
    • 3.5.4. A szövegorganizáció mintázatainak rendszere
    • 3.5.5. A jelentésreprezentáció kanonikus nyelvéről
• chevron_right4. Szemiotikai textológiai esettanulmányok
  • chevron_right4.1. Előtérben a konstringencia
    • chevron_right4.1.1. Konstringencia és multimedialitás
      • 4.1.1.1. A reklám műfajspecifikus jellemzői
      • 4.1.1.2. A reklám verbális médiumának elemzése
      • 4.1.1.3. A reklám képi médiumának elemzése
      • 4.1.1.4. A reklám verbális és képi médiumának összefüggései
      • 4.1.1.5. Kitekintés – az ikonológia felé
    • chevron_right4.1.2. Konstringencia és tematikus progresszió
      • 4.1.2.1. A tematikus progresszióról
      • 4.1.2.2. A konstringenciáról
      • 4.1.2.3. Néhány következtetés a konstringencia és a tematikus progresszió összefüggéséről
  • chevron_right4.2. Előtérben a szöveg nyelvi szerveződése
    • chevron_right4.2.1. Egy szócikk jelentés-összefüggésének reprezentációja
      • 4.2.1.1. Példa a szöveg vehikulumából kiinduló, explicitségre törekvő kanonikus jelentésreprezentációra
      • 4.2.1.2. Következtetések a kanonikus korreferenciaelemzés alapján
    • chevron_right4.2.2. A szövegértelem poliglott megközelítése
      • 4.2.2.1. A szöveg szintjeiről általánosságban
      • 4.2.2.2. A mikroszintű kapcsolóelemek elemzése
      • 4.2.2.3. A mezoszintű kapcsolóelemek elemzése
      • 4.2.2.4. A makroszint vizsgálata
      • 4.2.2.5. Szövegtipológiai tanulságok
  • chevron_right4.3. Előtérben a háttértudás
    • chevron_right4.3.1. A kompozíció és a tudáskeretek szövegbeli szerveződésének összefüggése
      • 4.3.1.1. A tudáskeret és a szövegjelentés kapcsolata
      • 4.3.1.2. A szövegrészlet horizontális kompozíciós organizációja
      • 4.3.1.3. A szövegrészlet vertikális kompozíciós organizációja
      • 4.3.1.4. Következtetések a szövegkompozíció és a tudáskeret összefüggése alapján
    • chevron_right4.3.2. A forgatókönyv-elemzés mint lehetséges támpont a szövegtípusok jellemzésében
      • chevron_right4.3.2.1. A forgatókönyvelemek elrendezése
        • 4.3.2.1.1. Rögzített lineáris struktúrájú forgatókönyvek
        • 4.3.2.1.2. Szabad lineáris elrendezésű forgatókönyvek
      • 4.3.2.2. Megjegyzések a forgatókönyv és a szövegtípus kapcsolatáról
  • chevron_right4.4. Előtérben a szöveg organizációja
    • chevron_right4.4.1. A szövegmondat kompozicionális organizációja
      • 4.4.1.1. A szövegmondat globális szemi-formális reprezentációja
      • 4.4.1.2. A szövegmondat kanonikus reprezentációja
      • 4.4.1.3. Következtetések a szövegmondat-organizáció reprezentációja kapcsán
    • chevron_right4.4.2. A bekezdésnyi szöveg kompozíciója mint műfaji sajátosság
      • 4.4.2.1. A bekezdés mint rövidszöveg(műfaj)
      • 4.4.2.2. A bekezdésről a kogníció felől közelítve
      • 4.4.2.3. A bekezdésről a kompozíció felől közelítve
      • 4.4.2.4. A kompozíció és a szövegértelem összefüggéséről
      • 4.4.2.5. A bekezdések tipológiai megközelítésének egyéb lehetőségei
  • chevron_right4.5. Előtérben a sajátos nyelvi, kommunikációs, illetve mentális működés problematikája
    • chevron_right4.5.1. A szövegösszefüggés és a kommunikációtényezők vizsgálatának szerepe a szövegszerűtlenség jellemzésében
      • 4.5.1.1. A vehikulumhoz és a relátumhoz rendelhető tényállás töredezettsége mint textualitás ellen ható tényező
      • 4.5.1.2. A figura és a notáció hatása az értelmezésre
      • 4.5.1.3. A relátummal kapcsolatba hozható értelem kiemelt szerepe a befogadói jelentésreprezentációban
    • chevron_right4.5.2. A sajátos mentális működés hatása a jelentésreprezentációra
      • 4.5.2.1. A félreértésről komplex megközelítésben
      • chevron_right4.5.2.2. A félreértés autizmusspektrum-zavarra jellemző hátteréről
        • 4.5.2.2.1. Az autizmus jellemzőiről általánosságban
        • 4.5.2.2.2. Az autizmus nyelvi és nyelvhasználattal kapcsolatos jellegzetességei
      • 4.5.2.3. Egy nyelvi-kommunikációs félreértés kognitív nyelvészeti, kognitív pszichológiai és szemiotikai textológiai magyarázata
      • 4.5.2.4. Egy lehorgonyzást támogató stratégia Asperger-szindrómában
    • chevron_right4.5.3. A szemiotikai textológiai jelentésreprezentáció lehetőségei a sajátos nyelvi, kommunikációs, illetve mentális működés problematikájának vizsgálatában
      • 4.5.3.1. A szövegszerűtlenség szemiotikai textológiai megközelítéséről
      • 4.5.3.2. A nyelvi kommunikáció sajátos mentális hátterének szemiotikai textológiai megközelítéséről
• chevron_right5. Összegzés: a szemiotikai textológia elméletének fő pillérei, feladatok, kutatási lehetőségek
  • 5.1. Más tudományokkal együttműködő kommunikátumtan
  • 5.2. Kogníción alapuló és pragmatikai meghatározottságú szövegmegközelítés
  • 5.3. A valóságreprezentáció státusa
  • 5.4. A jel komplex modellje
  • 5.5. A multimedialitás státusa
  • 5.6. A szövegorganizáció státusa
  • 5.7. A konstringencia státusa
  • 5.8. A pragmatika státusa
  • 5.9. Az interpretáció- és a tudásbázisok tipológiája
  • 5.10. A logika szerepe a jelentésreprezentációban
  • 5.11. A szemiotikai textológia mint alkalmazott tudomány
  • 5.12. A szemiotikai textológia mint egy studium generale lehetséges eleme
• Irodalomjegyzék
• Az elemzett szövegek forrásai

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2024

ISBN: 978 963 454 933 8

A könyv komplex módon, gazdálkodástani alapokon közelít a szabadidősporthoz. Jelen kiadvány közvetlen előzményeként tekinthető a témában a Budapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodástani Doktori Iskolájában 2012-ben megvédett doktori disszertációm, valamint a Budapesti Corvinus Egyetem Vállalatgazdaságtan Intézetében a könyv címét viselő tárgyam kifejlesztése, amely tárgy a tantárgyfelelősségem alatt több mint 10 éve fut. A tárgyat folyamatosan fejlesztjük, alakítjuk több jelenlegi szerző- és oktatótársammal (Havran Zsolttal, Jandó Zoltánnal, Máté Tündével). Ezen folyamatos fejlesztés fontos állomása, hogy legyen egy olyan (szak)könyv, melynek célja, hogy olvasói elsajátítsák a szabadidősport alapvető fogalmait, koncepcióit, működési modelljeit, részletesen megismerjék az értékteremtés egyes dimenzióit, a szabadidősport piacait (fogyasztói; szponzori; sportszerek, sportfelszerelések, sportruházat; sportszakember; merchandising piacokat), és a különböző érintettek (pl. szolgáltató vállalatok, állam) szerepét, feladatait, ezekhez az érintettekhez való viszonyt. Az üzleti működés hangsúlyosan előkerül, a szolgáltatások jellemzői, a stratégiai tervezés, a nemzetköziesedés vonatkozásában is. Hiányt pótló, hogy a szabadidősport-rendezvények és a szabadidősport-turizmus is helyet kapnak a könyvben. A könyv központi gondolata az értékteremtés. Ehhez kapcsolódik a fenntarthatóság is, mint a szabadidősport területén viszonylag újonnan vizsgált terület, így ez a téma szintén tárgyalásra kerül. Ilyen, vagy ehhez hasonló könyvet – amelyben komplex módon, gazdálkodástudományi alapokon kerül tárgyalásra a szabadidősport – nem találtunk a magyar piacon. A hallgatók mellett a területen működő gyakorlati szakembereknek is tud támpontokat, rendszerezett ismereteket adni. A könyvhöz a legfőbb elméleti hátteret a chikáni Vállalatgazdaságtan tankönyv és tantárgy adja. A vállalatgazdaságtan elméleti háttere, kontingencia-elmélete és érintett-felfogása kiemelten fontos számunkra. Az értékteremtés, az állam, a piacok és a szervezetek, vállalatok vizsgálata „vállalatgazdaságtan intézeti örökség”. A vállalatgazdaságtan mellett a közgazdaságtan és a szociológia tudományterületei is megjelennek.

Hivatkozás: https://mersz.hu/szabo-a-szabadidosport-uzleti-kerdesei//