Szabó Ágnes (szerk.)

A szabadidősport üzleti kérdései


MUNKAHELYI SPORT

Az Egészségügyi Világszervezet (2011) a fizikai inaktivitást a negyedik legjelentősebb megelőzhető haláloknak nyilvánította, ami becslések szerint évente mintegy 3,2 millió életet követel. Az ülő életmód 67,5 milliárd dollárjába került a világnak 2013-ban (The Guardian, 2016). A napi legalább hat órán át történő ülés vagy fekvés 424 millió angol font terhet jelent az Egyesült Királyságnak, az ülés miatt kialakult szív- és érrendszeri betegségekre költve; plusz 281 millió font kiadás a 2-es típusú cukorbetegségek és 30 millió font kiadás pedig a vastagbélrákok kialakulása miatt keletkezik (The Guardian, 2019). 34 országban több mint 1600 munkaadót megvizsgálva, globálisan és Európát tekintve is a fizikai inaktivitás a második legjellemzőbb kockázati tényező a munkavállalók körében, a stresszt követve (Willis Towers Watson, 2016). 2016-ig globálisan leginkább a mozgásprogramok fordultak elő vállalati egészségprogramok részeként, a legnagyobb növekedést 2015-höz képest a helyi edzőtermek létesítésében tapasztalták. 2017-től a lelki egészséget támogató programok kerültek előtérbe, de még mindig jelentős a mozgásprogramok szerepe, még akkor is, ha 2018 óta folyamatosan növekszik azon munkáltatók aránya, akik inkább kevesebbet fektetnek be az edzőtermi tagságokba, a munkahelyi helybeni fitneszórákba. A helyszíni órák helyett áttérnek a virtuális lehetőségekre, amelyek jobban megfelelnek a távolról dolgozó alkalmazottak igényeinek is, akár COVID-helyzetben, akár a jövő „hibrid világában” (Wellable, 2021).

A szabadidősport üzleti kérdései

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2024

ISBN: 978 963 454 933 8

A könyv komplex módon, gazdálkodástani alapokon közelít a szabadidősporthoz. Jelen kiadvány közvetlen előzményeként tekinthető a témában a Budapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodástani Doktori Iskolájában 2012-ben megvédett doktori disszertációm, valamint a Budapesti Corvinus Egyetem Vállalatgazdaságtan Intézetében a könyv címét viselő tárgyam kifejlesztése, amely tárgy a tantárgyfelelősségem alatt több mint 10 éve fut. A tárgyat folyamatosan fejlesztjük, alakítjuk több jelenlegi szerző- és oktatótársammal (Havran Zsolttal, Jandó Zoltánnal, Máté Tündével). Ezen folyamatos fejlesztés fontos állomása, hogy legyen egy olyan (szak)könyv, melynek célja, hogy olvasói elsajátítsák a szabadidősport alapvető fogalmait, koncepcióit, működési modelljeit, részletesen megismerjék az értékteremtés egyes dimenzióit, a szabadidősport piacait (fogyasztói; szponzori; sportszerek, sportfelszerelések, sportruházat; sportszakember; merchandising piacokat), és a különböző érintettek (pl. szolgáltató vállalatok, állam) szerepét, feladatait, ezekhez az érintettekhez való viszonyt. Az üzleti működés hangsúlyosan előkerül, a szolgáltatások jellemzői, a stratégiai tervezés, a nemzetköziesedés vonatkozásában is. Hiányt pótló, hogy a szabadidősport-rendezvények és a szabadidősport-turizmus is helyet kapnak a könyvben. A könyv központi gondolata az értékteremtés. Ehhez kapcsolódik a fenntarthatóság is, mint a szabadidősport területén viszonylag újonnan vizsgált terület, így ez a téma szintén tárgyalásra kerül. Ilyen, vagy ehhez hasonló könyvet – amelyben komplex módon, gazdálkodástudományi alapokon kerül tárgyalásra a szabadidősport – nem találtunk a magyar piacon. A hallgatók mellett a területen működő gyakorlati szakembereknek is tud támpontokat, rendszerezett ismereteket adni. A könyvhöz a legfőbb elméleti hátteret a chikáni Vállalatgazdaságtan tankönyv és tantárgy adja. A vállalatgazdaságtan elméleti háttere, kontingencia-elmélete és érintett-felfogása kiemelten fontos számunkra. Az értékteremtés, az állam, a piacok és a szervezetek, vállalatok vizsgálata „vállalatgazdaságtan intézeti örökség”. A vállalatgazdaságtan mellett a közgazdaságtan és a szociológia tudományterületei is megjelennek.

Hivatkozás: https://mersz.hu/szabo-a-szabadidosport-uzleti-kerdesei//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave