Szabó Ágnes (szerk.)

A szabadidősport üzleti kérdései

A SPORTOLÁSI SZOKÁSOKRÓL ÉS KÖLTÉSEKRŐL

Az egyes nemzetek sportaktivitását a tradíció és a kultúra erősebben befolyásolja, mint az egy főre jutó GDP, a társadalmon belüli egyéni különbségek viszont nagyban függenek a gazdasági státusztól (Földesiné, 2009). Tuyckom (2011) az EU-27 országaiban végzett kutatása szerint azokban az országokban, ahol magasabb a GDP, egy főre jutó GDP (vásárlóerő-paritáson számolva) és az állami egészségügyi kiadások, ott több fizikai aktivitást végeznek az állampolgárok szabadidejükben. Minél urbanizáltabb egy ország (városok, városban lakók száma, népsűrűség, összes és új személygépkocsik száma, lebetonozott utak százaléka), annál inkább jellemző a fizikai aktivitás. Az urbanizációval összefüggésben a létesítmények átlagos távolsága és hozzáférhetősége is befolyásoló tényező. A politikai stabilitás és a népegészségügyi szakpolitika hatékonysága is meghatározó. Ahol „fizikaiaktivitás-barát” a politika, ott sokkal jobbak a lehetőségek, az infrastruktúra és ennek következtében magasabb arányú a fizikai aktivitásban való részvétel. Wicker és szerzőtársai (2009) is kimutatták az infrastruktúra fontosságát a sportfogyasztásra nézve. A jóléti Svédországban például a magasabb jövedelem, a kevesebb munkaóra és a több szabadidő mellett a szemlélet és az általános egészségi állapot is meghatározó szerepet játszik (Szepesi, 2019). A svéd állam közel nyolcszor annyit költ egészségügyre, mint a magyar (Szepesi, 2019), és a mozgás „kultusza” évszázadok óta erős hagyomány, amely minden korosztályra jellemző, s amelyhez a megfelelő, elérhető infrastruktúra is rendelkezésre áll. Az idősebbeknek a pénzük és az egészségük is megvan ahhoz, hogy nyugdíjas éveikben is aktívak maradjanak. A jövedelmi viszonyok mellett tehát a várható egészséges élettartam különbségei is sokat nyomnak a latban. Míg például a lengyel és svéd fiatalok, vagy a cseh és angol fiatalok ugyanannyit sportolnak, a 75 év felettieknél hatalmas a különbség a svédek és még inkább a britek javára, mivel ez utóbbiak még 75 éves koruk felett is élnek, és olyan állapotban vannak, hogy könnyedén sportolnak (Eurobarometer 2018; Qubit 2019). Laczkó és szerzőtársai (2020a, 2020b) tanulmányai alapján elmondható, hogy a legalább heti rendszerességgel sportolók aránya főként a skandináv és Benelux-államokban a legmagasabb, míg a közép-kelet-európai és dél-európai országokban a legalacsonyabb.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2024

ISBN: 978 963 454 933 8

Gazdaság Sporttudomány

A könyv komplex módon, gazdálkodástani alapokon közelít a szabadidősporthoz. Jelen kiadvány közvetlen előzményeként tekinthető a témában a Budapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodástani Doktori Iskolájában 2012-ben megvédett doktori disszertációm, valamint a Budapesti Corvinus Egyetem Vállalatgazdaságtan Intézetében a könyv címét viselő tárgyam kifejlesztése, amely tárgy a tantárgyfelelősségem alatt több mint 10 éve fut. A tárgyat folyamatosan fejlesztjük, alakítjuk több jelenlegi szerző- és oktatótársammal (Havran Zsolttal, Jandó Zoltánnal, Máté Tündével). Ezen folyamatos fejlesztés fontos állomása, hogy legyen egy olyan (szak)könyv, melynek célja, hogy olvasói elsajátítsák a szabadidősport alapvető fogalmait, koncepcióit, működési modelljeit, részletesen megismerjék az értékteremtés egyes dimenzióit, a szabadidősport piacait (fogyasztói; szponzori; sportszerek, sportfelszerelések, sportruházat; sportszakember; merchandising piacokat), és a különböző érintettek (pl. szolgáltató vállalatok, állam) szerepét, feladatait, ezekhez az érintettekhez való viszonyt. Az üzleti működés hangsúlyosan előkerül, a szolgáltatások jellemzői, a stratégiai tervezés, a nemzetköziesedés vonatkozásában is. Hiányt pótló, hogy a szabadidősport-rendezvények és a szabadidősport-turizmus is helyet kapnak a könyvben. A könyv központi gondolata az értékteremtés. Ehhez kapcsolódik a fenntarthatóság is, mint a szabadidősport területén viszonylag újonnan vizsgált terület, így ez a téma szintén tárgyalásra kerül. Ilyen, vagy ehhez hasonló könyvet – amelyben komplex módon, gazdálkodástudományi alapokon kerül tárgyalásra a szabadidősport – nem találtunk a magyar piacon. A hallgatók mellett a területen működő gyakorlati szakembereknek is tud támpontokat, rendszerezett ismereteket adni. A könyvhöz a legfőbb elméleti hátteret a chikáni Vállalatgazdaságtan tankönyv és tantárgy adja. A vállalatgazdaságtan elméleti háttere, kontingencia-elmélete és érintett-felfogása kiemelten fontos számunkra. Az értékteremtés, az állam, a piacok és a szervezetek, vállalatok vizsgálata „vállalatgazdaságtan intézeti örökség”. A vállalatgazdaságtan mellett a közgazdaságtan és a szociológia tudományterületei is megjelennek.

Hivatkozás: https://mersz.hu/szabo-a-szabadidosport-uzleti-kerdesei//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero