A büntetés, az intézkedés foganatosítására hivatott szerv és a szankció elviselésére kötelezett személy közötti viszonyt napjainkban egy jogállamban a jog szabályozza, amely egyben csak e jog révén létezik. A büntetés-végrehajtási jog a végrehajtásban részt vevők feladatait, jogviszonyát szabályozva teszi teljessé a büntetőjogi felelősségre vonás folyamatát. Ennek szerepét, eredményességét úgy lehet megismerni, hogy a büntetőeljárás megindulásától az utógondozás befejezéséig tartó folyamatot mint egységes egészet vizsgáljuk, mint olyant, amely a társadalommal összeütközésbe kerülő személyt hivatott a társadalomba újra visszavezetni, ott elismertetni, éppen a társadalom védelme érdekében. A világon ismét megerősödött az a felismerés – hazánkban a rendszerváltozás évében –, hogy hatékony büntetési rendszer nem valósítható meg korszerű büntetés-végrehajtás, ezt demokratikus jogállami keretekben megfelelő súllyal és színvonalon, az emberi jogi egyezményekben foglaltakkal összhangban szabályozott büntetés-végrehajtási jog nélkül. A bűnelkövetők jogi helyzetének, az ezt szabályozó büntetés-végrehajtási jognak a nemzetközi dokumentumokban is tükröződő követelmények és elvárások szerinti művelése, s ezen belül az elítéltek jogi helyzetének átgondolása – összhangban a büntetőpolitika, a büntetési rendszer alakulásának irányával – hozzájárulhat a jogok védelméhez, a törvényesség elősegítéséhez.