A közigazgatás alapintézményei
Az Európai Unió aktusai mint a közigazgatási jog forrása
Tartalomjegyzék
- A közigazgatás alapintézményei
- Impresszum
- Előszó
- Rövidítések jegyzéke
- I. rész. Általános közigazgatási jog
- I. fejezet. A közigazgatás kialakulása, fogalma, tartalma
- 1. A magyar közigazgatás kialakulásának vázlata
- 2. A közigazgatás kialakulásának európai vázlata
- 3. A közigazgatás fogalmát meghatározó tényezők
- 3.1. A fogalomalkotás jellemzése
- 3.2. A fogalom tartalmi elemei
- 3.3. A tartalmi elemek egyenkénti jellemzése
- 3.3.1. A közigazgatás mindig a közérdekű célok megvalósítása érdekében, annak keretében, a társadalmat átfogó valamely közfeladat ellátására irányul
- 3.3.2. A közigazgatást társadalmi szinten alanyi és tárgyi értelemben egyaránt befolyásolja a politika
- 3.3.3. A közigazgatás a közhatalom birtokában (is) végzi végrehajtó-rendelkező-szervező tevékenységét
- 3.3.4. A közigazgatás a jog által részletesen szabályozott tevékenység
- 3.3.5. A közigazgatás sajátos szervezete, személyzete
- 3.3.1. A közigazgatás mindig a közérdekű célok megvalósítása érdekében, annak keretében, a társadalmat átfogó valamely közfeladat ellátására irányul
- 3.1. A fogalomalkotás jellemzése
- 4. Felhasznált irodalom
- II. fejezet. A közigazgatás alapelvei és egyéb jellemzői
- 1. A közigazgatás alapelvei
- 2. A közigazgatás jogszerűsége
- 3. A közigazgatás eredményessége
- 4. A közigazgatás kapcsolata a főbb állami szervekkel
- 5. A közigazgatás és a törvényhozás
- 6. A közigazgatás és a köztársasági elnök
- 7. A közigazgatás és az Állami Számvevőszék, illetve a Költségvetési Tanács
- 8. A közigazgatás és az Alkotmánybíróság, illetve a Kúria kapcsolata
- 9. A közigazgatás és a bíróságok kapcsolata
- 10. A közigazgatás és az alapvető jogok biztosa
- 11. A közigazgatás és az ügyészség kapcsolata
- 12. Felhasznált irodalom
- 1. A közigazgatás alapelvei
- III. fejezet. A közigazgatás működése, tevékenységei
- IV. fejezet. A közigazgatási szerv és a közigazgatás szervezete; a központi igazgatás
- V. fejezet. A helyi önkormányzati igazgatás
- 1. A helyi önkormányzáshoz való jog tartalma, a magyar önkormányzatiság fejlődése
- 2. Az önkormányzatok fajtái és a területszervezés
- 3. A helyi önkormányzatok feladatai, hatáskörei
- 4. Az önkormányzat igazgatási szervei
- 5. Az önkormányzatok és a központi államhatalom kapcsolata
- 6. A Kormány és a helyi önkormányzatok
- 7. A miniszter és a helyi önkormányzat
- 8. Felhasznált irodalom
- VI. fejezet. A közigazgatási jog dogmatikai alapjai
- 1. Jogi fogalmak, jogrendszer
- 2. A közigazgatási jog sajátosságai, szabályozási tárgykörei
- 3. A közigazgatási jog és más jogágak kapcsolata
- 4. A közigazgatási jog forrásai
- 5. A közigazgatási jogi normák és a jogviszony
- 6. A közigazgatási jogviszonyok
- 7. Felhasznált irodalom
- VII. fejezet. Közigazgatási aktustan
- I. fejezet. A közigazgatás kialakulása, fogalma, tartalma
- II. rész. Általános közigazgatási rendtartás
- VIII. fejezet. A magyar közigazgatási hatósági eljárási jog kialakulása
- IX. fejezet. Alapelvek, hatály, képviselet
- X. fejezet. Alapvető rendelkezések
- 1. Az eljárási kötelezettség
- 1.1. A hatáskör általános kérdései
- 1.2. A hatáskör-átruházás, a hatáskör-elvonás tilalma
- 1.3. Az illetékesség
- 1.4. A hatáskör és az illetékesség egyéb kérdései
- 1.5. A kizárás
- 1.6. A megkeresés
- 1.7. A kapcsolattartás általános szabályai
- 1.8. Adatkezelés. Az adatok zárt kezelése
- 1.9. A támogató
- 1.10. Betekintés az eljárás irataiba
- 1.1. A hatáskör általános kérdései
- 2. Felhasznált irodalom
- 1. Az eljárási kötelezettség
- XI. fejezet. A kérelemre és a hivatalból induló hatósági eljárás egyes szabályai
- XII. fejezet. A tényállás tisztázása
- XIII. fejezet. A hatóság döntései; regisztratív aktusok; hatósági ellenőrzés; egyes hatósági intézkedések különös szabályai
- XIV. fejezet. A jogorvoslat szabályai; semmisség; jogerő; az eljárási költség egyes kérdései
- XV. fejezet. A végrehajtási jog
Kiadó: Akadémiai Kiadó – Ludovika Egyetemi Kiadó
Online megjelenés éve: 2023
ISBN: 978 963 454 950 5
Ez a könyv a közigazgatás és a közigazgatási jog alapvető intézményeit tárja az olvasó elé, átfogó elemzést adva róluk. Az egyes tanokat, matériákat logikai egységben, de csak a szükséges mértékben mutatja be elméleti oldalról, inkább a gyakorlatra koncentrál. A kellő mélységű közigazgatási tudás megszerzésére úgy ad lehetőséget, hogy egy-egy fogalmat, tárgykört, jogintézményt részeiben és egymáshoz való kapcsolatában tárgyal. A közigazgatási jog elsajátítása nehéz, mert bonyolult, és gyakran változik, a különböző oktatási műhelyek pedig egy-egy fogalom, elméleti kérdés megközelítésében, tartalmi megragadásában egymástól eltérő tanokat vallanak. A tudásszintű rögzítéséhez pedig sokszor nemcsak a tételes jogi norma megtanulása szükséges, hanem más jogágak, különösen az alkotmányjog ismerete is. A könyv tételes jogi oldalról leképezi a magyar közigazgatás jelenlegi helyzetét. Az I. rész az általános fogalmakat, majd a közigazgatás tevékenységeit, működését, szervezeti rendszerét, jogtanát, aktustanát mutatja be. A II. rész az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény szabályaival és sajátosságaival foglalkozik. Ez a munka az első olyan tananyag, amelyből a rendészet hivatásrendjein tanuló egyetemisták elsajátíthatják a közigazgatási jog teljes általános részi matériáját, de természetesen más karoknak is ajánlott olvasmány.
Hivatkozás: https://mersz.hu/balla-a-kozigazgatas-alapintezmenyei//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero