Amennyiben az átélt bűncselekmény olyan súlyosságú volt az egyén számára, amely krízisállapot kialakulását eredményezte, a fentiekben részletezetteken túl további specifikus jellemzők figyelembevétele is indokolttá válik a büntetőeljárás során. A krízisállapotot – ahogy azt a fentiekben részleteztük – igen specifikus jellemzők kísérik, amelyek hatékony kezelésére, azaz a krízisben lévő személynek nyújtott hatékony segítségnyújtásra vonatkozóan kidolgozott módszertant krízisintervenciónak nevezzük (Bakó, 2004). A krízisintervenciónak számos sajátos jellegzetessége van, amelyek közül néhány – a büntetőeljárás vonatkozásában is relevánsak tekinthető tényező – mindenképpen kiemelendő. Specifikus, minden más pszichoterápiás tevékenységtől eltérő jellegzetessége például – reagálva a krízisben lévő személy gyakorlati hatékonyságának rohamos csökkenésére – az, hogy krízisintervenció esetén a gyakorlati segítségnyújtás is megengedhető. Azaz egy krízisben lévő személy esetén, aki akár még a saját túléléséhez szükséges mindennapi cselekvéseket sem tudja magától végrehajtani (különösen a krízis kialakulásának a kezdeti szakaszában) nagyon fontos, hogy a rendvédelmi szerveknél dolgozó kollégák odafigyeljenek és reagáljanak a szükségleteire (hozzanak neki enni és inni; figyeljenek rá, hogy az öltözködése az évszaknak megfelelő legyen; ha szükséges, vigyék orvoshoz stb.). Mindennek elsődleges célja természetesen az áldozat védelme és túlélése, de emellett az is hangsúlyozandó, hogy ameddig az áldozat ezen szükségletei nem kerülnek kielégítésre, addig valószínűleg képtelen lesz a hatóság tagjaira, az általuk feltett kérdésekre figyelni, azokat hitelesen megválaszolni.