MeRSZ online
okoskönyvtár
Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.
Munkajog és társadalombiztosítási jog
A munkaszerződés módosítása
A fenti esetkörtől el kell határolnunk a munkaszerződés módosítását, amely esetben a változás a felek kifejezett akaratából, jognyilatkozattal következik be. Mivel a munkaszerződés módosítására a szerződés létesítésének szabályait megfelelően alkalmazni kell, a felek a munkaszerződést közös megegyezéssel, írásban bármikor módosíthatják. Például megváltoztathatják a munkakört, az alapbért, a munkavégzés helyét, a munkaidő mértékét, áttérhetnek tipikus munkaviszonyról atipikusra és fordítva. Bár a módosításra az írásbeli alak a kötelező, a szóbeli módosítást sem lehet érvénytelennek tekinteni, ha az a felek egyező akaratából teljesedésbe ment (lásd a 2.2.2. pontban). Így ha a felek szóban megegyeznek a munkavállaló új munkakörében, és a munkavállaló már hosszabb ideje ennek megfelelően végzi munkafeladatait, utólag nem tagadhatja meg a munkavégzést azon az alapon, hogy a módosítást nem foglalták írásba.
Tartalomjegyzék
- Munkajog és társadalombiztosítási jog
- Impresszum
- Előszó
- I. MUNKAJOG
- 1. Az Mt. bevezető rendelkezései és jelentőségük
- 1.1. A törvény célja
- 1.2. A törvény hatálya
- 1.3. Értelmezési alapelvek
- 1.4. Általános magatartási követelmények (munkajogi alapelvek)
- 1.4.1. Az adott helyzetben általában elvárható magatartás követelménye
- 1.4.2. Együttműködési és tájékoztatási kötelezettség
- 1.4.3. A méltányos mérlegelés követelménye
- 1.4.4. A joggal való visszaélés tilalma
- 1.4.5. A munkáltató jogos gazdasági érdekeinek védelme
- 1.4.6. A személyiségi jogok védelme
- 1.4.7. Egyenlő bánásmód
- 1.4.1. Az adott helyzetben általában elvárható magatartás követelménye
- 1.5. A munkaviszonyra vonatkozó szabályok
- Kapcsolódó joggyakorlat
- 1.1. A törvény célja
- 2. A munkaviszonnyal kapcsolatos jognyilatkozatok, a jognyilatkozatok megtételének módja, a határidő és az időtartam számítása
- 3. Az érvénytelenség
- 4. A munkaviszony alanyai; a cselekvőképtelen munkavállaló
- 5. A munkáltató személyében bekövetkező változás
- 6. A munkaviszony létesítése, a munkaszerződés tartalma, a munkáltató írásbeli tájékoztatási kötelezettsége
- 7. A munkaviszony kezdete, a próbaidő jogi természete, rendeltetése, időtartama
- 8. A munkaszerződés teljesítése, alapvető kötelezettségek, a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás
- 8.1. A munkáltató kötelezettségei
- 8.2. A munkavállaló kötelezettségei
- 8.2.1. Rendelkezésre állási kötelezettség
- 8.2.2. Munkavégzési kötelezettség
- 8.2.3. Személyes munkavégzési kötelezettség
- 8.2.4. Az elvárható szakértelemmel és gondossággal történő munkavégzés
- 8.2.5. A munkáltatói utasítások teljesítése
- 8.2.6. A munkakör ellátásához szükséges bizalomnak megfelelő magatartás
- 8.2.7. Együttműködési kötelezettség
- 8.2.1. Rendelkezésre állási kötelezettség
- 8.3. A munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás
- Kapcsolódó joggyakorlat
- 9. Az utasítás teljesítésének megtagadása, mentesülés a munkavégzési kötelezettség alól
- 10. Jogkövetkezmények a munkavállaló vétkes kötelezettségszegéséért
- 11. A munkaszerződés módosítása
- 12. A munkaviszony megszűnése és megszüntetése
- 13. A felmondás, a munkavállalói, illetve a munkáltatói felmondás szabályai közötti különbség, a határozatlan és a határozott idejű munkaviszony felmondással történő megszüntetése
- 14. Felmondási tilalmak és korlátozások, a felmondási idő mértéke, a felmentési idő
- 15. A csoportos létszámcsökkentésre vonatkozó főbb szabályok
- 16. Végkielégítés
- 17. Az azonnali hatályú felmondás feltételei, fajtái
- 18. Eljárás a munkaviszony megszüntetése (megszűnése) esetén
- 19. A munkaviszony jogellenes megszüntetése és ennek jogkövetkezményei
- 20. A munka- és pihenőidő fogalmai, a napi munkaidőre, a munkaidőkeretre és a munkaidő-beosztásra vonatkozó alapvető szabályok
- 21. A munkaidő vasárnapra vagy munkaszüneti napra történő beosztása, a munkaközi szünet
- 22. A napi és a heti pihenőidőre, illetve a heti pihenőnapra vonatkozó szabályok, a munka- és pihenőidő nyilvántartása
- 23. A rendkívüli munkaidő fogalma, elrendelése és elrendelésének korlátai, az ügyeletre és készenlétre vonatkozó szabályok
- 24. A szabadság mértéke, kiadása
- 25. A betegszabadság, a szülési szabadság és a fizetés nélküli szabadság
- 26. A munka díjazása, díjazás munkavégzés hiányában, a távolléti díj számítása
- 27. A munkabér védelme, a munkabérből való levonás szabályai, a jogalap nélkül kifizetett munkabér visszakövetelése
- 28. A munkáltató kártérítési felelőssége
- 28.1. A kárfelelősség feltételei
- 28.2. A kárfelelősség alapjául szolgáló káresemények típusai
- 28.3. Teljes mentesülés a kárfelelősség alól
- 28.4. A részleges mentesülés és a kármegosztás esetei
- 28.5. Speciális kivétel az objektív felelősség alól – a munkahelyre bevitt dolgok
- 28.6. A kártérítés mértéke
- 28.7. A kártérítés módja
- 28.8. Az elévülés speciális szabálya – a szakaszos elévülés
- Kapcsolódó joggyakorlat
- 28.1. A kárfelelősség feltételei
- 29. A munkavállaló kártérítési felelőssége, a megőrzési felelősség, felelősség a leltárhiányért, a munkavállalói biztosíték
- 30. A határozott idejű munkaviszonyra vonatkozó különös szabályok, munkavégzés behívás alapján
- 31. A munkakör megosztása, több munkáltató által létesített munkaviszony, a távmunkavégzés
- 32. A bedolgozói jogviszony és az egyszerűsített foglalkoztatásra vagy alkalmi munkára irányuló jogviszony
- 33. A köztulajdonban álló munkáltatóval fennálló munkaviszonyra vonatkozó szabályok
- 34. A vezető állású munkavállalóra vonatkozó rendelkezések
- 35. A munkaerő-kölcsönzésre vonatkozó legfontosabb rendelkezések
- 36. A munkaviszonyhoz kapcsolódó egyes megállapodások: a versenytilalmi megállapodás és a tanulmányi szerződés
- 37. A kollektív szerződés megkötése és tartalma, hatálya, megszűnése
- 38. A munkajogi igény érvényesítésének szabályai
- 39. Kollektív munkaügyi vita
- 40. A sztrájkhoz való jog a sztrájkról szóló 1989. évi VII. törvény rendelkezései alapján [1/2013. (IV. 8.) KMK vélemény a sztrájkjog gyakorlásának egyes kérdéseiről]
- 40.1. A sztrájk fogalmi elemei
- 40.2. A sztrájk megindításának feltételei
- 40.3. A sztrájkjog gyakorlásának korlátai
- 40.4. A sztrájkjog gyakorlásának főbb szabályai
- 40.5. A sztrájk speciális típusai: a figyelmeztető sztrájk és a szolidaritási sztrájk
- 40.6. A sztrájk jogkövetkezményei
- Kapcsolódó joggyakorlat
- 40.1. A sztrájk fogalmi elemei
- 41. A rendezett munkaügyi kapcsolatok követelménye
- 1. Az Mt. bevezető rendelkezései és jelentőségük
- A KÖZSZFÉRA MUNKAJOGA
- 42. A Kit. hatálya, a központosított álláshelyállomány és az álláshely fogalma
- 43. A Kit. szerinti kormányzati szolgálati jogviszony és annak alanyai, létesítése
- 44. A Kit. szerinti kormányzati szolgálati jogviszony megszűnésére és megszüntetésére vonatkozó főbb rendelkezések
- 45. A kormányzati szolgálati jogviszony tartalma, jogok és kötelezettségek
- 46. A Magyar Kormánytisztviselői Kar jogköre és az érdekegyeztetés
- 47. A fegyelmi és kártérítési felelősségre vonatkozó főbb szabályok a Kit. szerinti kormányzati szolgálati jogviszonyban, a Közszolgálati Döntőbizottság eljárása, a jogvita
- 48. A Kttv. hatálya, a Kttv. szerinti közszolgálati jogviszony alanyai, jellege
- 49. A közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó szabályok, a közalkalmazotti jogviszony alanyai, létesítése, megszüntetése
- 50. A kártérítési felelősségre vonatkozó főbb rendelkezések a közalkalmazotti jogviszonyban
- II. TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG
- 51. A törvény célja, alapelvek, fontosabb fogalmak és értelmező rendelkezések
- 51.1. A Tbj. céljai (preambulum)
- 51.2. A Tbj. alapelvei
- 51.3. Legfontosabb fogalmak
- 51.3.1. Foglalkoztató
- 51.3.2. Foglalkoztatott
- 51.3.3. Egyéni vállalkozó
- 51.3.4. Társas vállalkozó
- 51.3.5. Kiegészítő tevékenységet folytató
- 51.3.6. Megbízási jogviszony, munkaviszony
- 51.3.7. Járulék
- 51.3.8. Igazgatási szervek
- 51.3.9. Főállású kisadózó
- 51.3.10. A Legfelsőbb Bíróság KK 24. számú állásfoglalása a foglalkoztató által be nem jelentett személy táppénz iránti igényének a társadalombiztosítási szervnél történt érvényesítéséről
- 51.3.1. Foglalkoztató
- 51.1. A Tbj. céljai (preambulum)
- 52. A társadalombiztosítás ellátásai és az ellátásra jogosultak
- 52.1. A társadalombiztosítási ellátások
- 52.2. A társadalombiztosítás egyes ellátásaira jogosultak
- 52.2.1. A biztosítottak köre
- 52.2.2. Baleseti egészségügyi szolgáltatásra jogosultak (a biztosítottakon, az uniós koordinációs rendeletek, a nemzetközi egyezmények hatálya alá tartozókon kívül)
- 52.2.3. Egészségügyi szolgáltatásra jogosultak (a biztosítottakon, az uniós koordinációs rendeletek, a nemzetközi egyezmények hatálya alá tartozókon kívül)
- 52.2.1. A biztosítottak köre
- 53. A járulékfizetésre vonatkozó általános szabályok, megállapodás társadalombiztosítási ellátásra
- 54. Késedelem, mulasztás következményei, valamint az ellátásokhoz kapcsolódó felelősségi szabályok
- 51. A törvény célja, alapelvek, fontosabb fogalmak és értelmező rendelkezések
Kiadó: Akadémiai Kiadó – Ludovika Egyetemi Kiadó
Online megjelenés éve: 2023
ISBN: 978 963 454 951 2
A szélesebb értelemben vett munkajogi szakterület áthatja mindennapi életünket, az ezzel kapcsolatos ismeretek minden munkáltató és munkavállaló számára fontosak. A munkajoggal professzionálisan foglalkozó jogászok abban segítik a jogkeresőket, hogy az ezekből az életviszonyokból származó konfliktusokat megnyugtatóan oldhassák meg. Ennek okán képezi ez az ismeretkör a jogi szakvizsga részét. A jogi szakvizsgára készülők, munkajoggal rendszeresen vagy alkalomszerűen foglalkozó jogászok, egyetemi hallgatók, munkavállalók és munkáltatók is haszonnal forgathatják a könyvet, amely a munkajogi és társadalombiztosítási jogi ismeretek tematikus, a jogi szakvizsga-tételsor felépítéséhez igazodó, tételszerű bemutatására törekszik. A kötet szerzői mindannyian gyakorló munkajogászok és társadalombiztosítási joggal foglalkozó szakemberek, akik könnyen tanulható, jól áttekinthető, szakkönyvként is használható művet kívántak a tisztelt Olvasó kezébe adni.
Hivatkozás: https://mersz.hu/ferencz-munkajog-es-tarsadalombiztositasi-jog//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero
gomb segítségével választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan görgetve olvasnád-e a könyvet.
