Gyimesi Timea

Elmozdulások és riturnáliák a kortárs francia és magyar irodalomban

Az Ország po-etikája

Darrieussecq ökokritikai attitűdje már a mottóként idézett sorából is kicseng. Ha lehet, a Le Pays (2005) még tovább lép ebben a kritikában, hiszen miközben a regény (ahogy címe is mutatja) magáról a földről, az országról, a tájról szól, éppen e fogalmak földrajzi, kulturális, etnikai, politikai, etikai, esztétikai stb. közhelyeinek kimozdítását, dekonstruálását végzi el. Tehát nem az a fontos, hogy Darrieussecq helyei földrajzilag behatárolhatóak-e, vagy sem, hogy referenciái valóságosak-e (mint például Párizs, Biarritz, Bayonne, Amerika, a Déli-sark, Sydney vagy az Atlanti-óceán), vagy éppen fiktívek (mint az intertextuális térként működő tengerparti falu, Clèves,1 és modern hercegnője, Solange, vagy az ország, Yuoangui, ahová Marie Rivière Párizsból hazatér). Ugyanis e kulturálisan, irodalomként is kihajtogatható tereken belül a látás és érzékelés különös esetei „más tereket” modulálnak. Felszakad a homogén tér és annak látásmodellje, elvész a geometriai rögzítettség, a látás a látható és látó egymásba hajlásával valami emergáló világot mutat meg, feltörő „molekuláris”, fiziológiai vagy „pszichedelikus” tapasztalatban minorizálja a cogito szubjektumát.

Elmozdulások és riturnáliák a kortárs francia és magyar irodalomban

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2023

ISBN: 978 963 454 977 2

Irodalom

Egyéni hangú, a magyar irodalomtudomány palettáján saját színt képviselő könyvet tart a kezében az olvasó. Nem egyszerű tanulmánygyűjteményt, hanem tanulmányokból épülő, bármely irányban tovább írható, újabb tanulmányokkal kiegészíthető, nyitott szintézist. Gyimesi Timea a Deleuze-zel és Guattarival olvasni program jegyében, a 20. századi francia geofilozófia mély megértése nyomán, francia és magyar szerzőket olvas egymásra, és olyan szerte futó témákat képes egységben tárgyalni, mint az ember és a gép, az ökoton és az utópia, az episztemokritika, a téri fordulat, a figyelemökológia, az empátia és az ökokritika. Teszi mindezt annak a pragmatikai fordulatnak a jegyében és leírása mentén, amely alapjaiban változtatta meg az irodalommal való foglalkozás problémáit, diszciplináris közegét és nyelvét. Utóbbi abban a nagyon pontos és nagyon árnyalt fogalmazásmódban is megmutatkozik, ahogyan saját maga használja a nyelvet: mintha azt akarná példázni, hogy a nyelvi forma nem hordozza, hanem kihajtogatja a gondolatot. A pliszírozás tudománya. Teleológia helyett proceduális megismerés, haladás-elv helyett a metamorfózis alakváltozatai, a tudományos megismerés számára érzékelhetetlen, átmeneti létmódok érzékelhetővé válása: ebben az ismeretelméleti kontextusban az irodalom és a művészetek ismét kitüntetett helyre tehetnek szert a társadalmi (ön)megismerés folyamatában.

Hivatkozás: https://mersz.hu/gyimesi-elmozdulasok-es-riturnaliak//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero