Bocz Zsuzsanna

Szaknyelvoktatási műhelyek

Magyar mint idegen nyelv a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen


A kommunista fordulat

Ahogy korábban már utaltam rá, a magyar kulturális diplomáciának még a második világháború lezárását követő három évben, az 1948-ban bekövetkezett „kommunista fordulatig” is sikerült megőriznie a két világháború között megszerzett külföldi pozícióit, és új kapcsolatokat is létesített. 1945 és 1948 között egy kultuszminisztériumi nyilvántartás szerint tizenöt országban ötven hungarológiai oktató- és kutatóhely volt (idézi Giay & Nádor, 1998, 85). Ezek nagy része már a két világháború között is működött, de hét újabb létrehozására 1945 után került sor (Giay & Nádor, 1998, 85): Grenoble – lektorátus (1946), Firenze – Magyar Művészettörténeti Intézet (1947), Jeruzsálem – megbízott előadó (1946), Stockholm – Magyar Kultúrintézet (1946), Uppsala – magyar nyelvtanfolyamok (1945), Ankara – lektorátus (1946), Isztambul – megbízott előadó (1946). Érzékelhető, hogy viszonylag rövid idő, néhány év leforgása alatt jelentősen bővült a magyar mint idegen nyelv/hungarológia külföldi intézményrendszere. Ezt a folyamatot a szocializmus időszaka szakította meg, és a külföldi magyar intézményhálózat csak a rendszerváltást követően tudott lassan „felébredni Csipkerózsika-álmából”. 2000-ben már körülbelül harminc ország 85–90 felsőoktatási intézményében folyt a magyar nyelv és kultúra oktatása (Kissné Pap, 2000, 27).

Szaknyelvoktatási műhelyek

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2023

ISBN: 978 963 454 986 4

A könyv a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem – a korábbi Budapesti Műszaki Egyetem (BME) – példáján keresztül mutatja be annak a magyar felsőoktatás egészén átívelő, nagyszabású magyartanítási projektnek a megvalósulását, amelynek révén a 20. század derekától kezdődően nagyszámú külföldi hallgatóság érkezett hazánkba, és szerzett felsőfokú oklevelet különböző magyarországi egyetemeken – és tette mindezt magyar nyelven. Ez csak úgy valósulhatott meg, hogy a hazai intézmények megszervezték külföldi hallgatóik magyar nyelvi oktatását annak érdekében, hogy azok képesek legyenek az előadásokon jegyzetek készítésére, vizsgák letételére és végső soron az adott szakma magyar nyelven történő elsajátítására. A BME a Nyelvi Intézet megalapításával, annak részeként létrehozta a Magyar Nyelvi Csoportot, amelynek feladata a külföldi hallgatók magyar műszaki szaknyelvi felkészítése volt. Miből tanítottak, mit és hogyan tanítottak a „korai” MID-tanárok a BME-n a külföldieknek? Többek között ezekre a kérdésekre keresi a választ a szerző, ugyanakkor kitér a születőfélben lévő alkalmazott nyelvészeti szakma MID-oktatási szempontjainak releváns körülményeire is.

Hivatkozás: https://mersz.hu/bocz-szaknyelvoktatasi-muhelyek-magyar-mint-idegen-nyelv-a-budapesti-muszaki-es-gazdasagtudomanyi-egyetemen//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave