Loading [MathJax]/jax/output/HTML-CSS/fonts/TeX/fontdata.js

Bocz Zsuzsanna

Szaknyelvoktatási műhelyek

Magyar mint idegen nyelv a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen


A területfelelősségek rendszerének kialakulása

A NEI-jegyzet bemutatása jól példázza azt a szakterületi sokféleséget, ami a tanulmányok előrehaladtával egy idő után szükségszerűen megkívánta a specializálódás elindulását. Ahogy már utaltam rá, a diákok növekvő száma és a szakterületi specializáció igénye eredményezte az egyes tudományterületek ELTE-ről való leválását a hetvenes évektől, amit a Budapesti Műszaki Egyetem kezdett meg 1970-ben (Giay & Nádor, 1998; Szili, 2017; Bándli, 2017). Az ELTE-re új feladatok hárultak, ez pedig a magyar mint idegen nyelv tanári szak megalapítása volt, amelyre 1982-ben került sor. Az első évfolyamot a Lektorátus három tanársegédje alkotta: Hegedűs Rita, Kálmán Péter és Szili Katalin, akik az elmúlt évtizedekben elévülhetetlen érdemeket szereztek a magyar mint idegen nyelv oktatása és kutatása terén. Az oktatási feladatok ellátása mellett úgynevezett területfelelősként az is feladata volt a Lektorátusnak, hogy a magyarországi egyetemeken és főiskolákon megszervezze a külföldi hallgatók magyar nyelvű képzését, és gyakorolja a tevékenység szakmai felügyeletét (Éder, 1981 (1989), 179–180; idézi Giay & Nádor, 1998, 89). A BME leválása után ez alól csak a műszaki szakterületek képeztek kivételt, amelyek szakmai irányítását a Budapesti Műszaki Egyetemre bízta az oktatási kormányzat. Ez a döntés a jogszabályi háttér módosítását is jelentette. Ugyanis a külföldiek felsőfokú tanulmányaival kapcsolatos egyes kérdések szabályozásáról szóló 109/1975. (M.K. 6.) OM számú utasítást a 152/1976. (M.K. 24.) OM számú utasítás módosította annyiban, hogy nevesítésre került a BME és az ELTE.

Szaknyelvoktatási műhelyek

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2023

ISBN: 978 963 454 986 4

A könyv a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem – a korábbi Budapesti Műszaki Egyetem (BME) – példáján keresztül mutatja be annak a magyar felsőoktatás egészén átívelő, nagyszabású magyartanítási projektnek a megvalósulását, amelynek révén a 20. század derekától kezdődően nagyszámú külföldi hallgatóság érkezett hazánkba, és szerzett felsőfokú oklevelet különböző magyarországi egyetemeken – és tette mindezt magyar nyelven. Ez csak úgy valósulhatott meg, hogy a hazai intézmények megszervezték külföldi hallgatóik magyar nyelvi oktatását annak érdekében, hogy azok képesek legyenek az előadásokon jegyzetek készítésére, vizsgák letételére és végső soron az adott szakma magyar nyelven történő elsajátítására. A BME a Nyelvi Intézet megalapításával, annak részeként létrehozta a Magyar Nyelvi Csoportot, amelynek feladata a külföldi hallgatók magyar műszaki szaknyelvi felkészítése volt. Miből tanítottak, mit és hogyan tanítottak a „korai” MID-tanárok a BME-n a külföldieknek? Többek között ezekre a kérdésekre keresi a választ a szerző, ugyanakkor kitér a születőfélben lévő alkalmazott nyelvészeti szakma MID-oktatási szempontjainak releváns körülményeire is.

Hivatkozás: https://mersz.hu/bocz-szaknyelvoktatasi-muhelyek-magyar-mint-idegen-nyelv-a-budapesti-muszaki-es-gazdasagtudomanyi-egyetemen//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave