Bocz Zsuzsanna

Szaknyelvoktatási műhelyek

Magyar mint idegen nyelv a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen


Jogszabályi rendelkezések

A külföldiek felsőfokú tanulmányaival kapcsolatos egyes kérdések szabályozásáról szóló 109/1975. (MK 6.) OM utasítás a „külföldi” fogalmát a 2. b) pont szerint úgy határozta meg, hogy külföldi az, aki „külföldi állammal, külföldi állami vagy társadalmi szervvel, illetőleg nemzetközi szervezettel kötött megállapodás alapján itt felsőfokú tanulmányokat folytató külföldi”. Az oktatási miniszter „a felügyeletet gyakorló miniszterrel, illetőleg országos hatáskörű szerv vezetőjével egyetértésben” jelölte ki azt a felsőoktatási intézményt, ahol a külföldi tanulhatott, és a kijelölt felsőoktatási intézmény köteles volt felvenni felvételi vizsga nélkül. Ez alól kivételt képeztek a művészeti főiskolák és a Testnevelési Főiskola. Az OM utasítás 8. pontja rendelkezett arról is, hogy milyen szöveggel kell esküt tennie a külföldi személynek első beiratkozása után. „Én … állampolgár, mint a (egyetem, főiskola) hallgatója ünnepélyesen fogadom, hogy a Magyar Népköztársaság Alkotmányát és jogszabályait tiszteletben tartom. Fogadom, hogy a (egyetem, főiskola) szabályait megtartom. Minden erőmmel arra törekszem, hogy tanulmányaimat a tőlem telhető legjobb eredménnyel végezzem, a haladó tudomány és technika eredményeit elsajátítsam, és tudásomat az emberi haladás szolgálatába állítsam.” A 10. pont rendelkezett arról, hogy a magyar nyelvet nem ismerő külföldiek „magyar nyelvi oktatásban és szaktárgyi előkészítésben részesülnek”. A tananyagra vonatkozó rendelkezéseket nyolc pontban nevesíti az utasítás, ahol többek között kitér például a marxizmus–leninizmus és a honvédelmi ismeretek oktatására és a külföldiek kötelezettségeire is ebben a vonatkozásban. Témánk szempontjából a magyar nyelv tanulására vonatkozó rész a legfontosabb. Az utasítás 16. pontja értelmében a külföldinek kötelező magyarul tanulnia, és a 17. pontban meghatározásra kerül a magyarórák száma is. Ennek megfelelően a magyar nyelv heti óraszáma a következőképpen alakul:

Szaknyelvoktatási műhelyek

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2023

ISBN: 978 963 454 986 4

A könyv a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem – a korábbi Budapesti Műszaki Egyetem (BME) – példáján keresztül mutatja be annak a magyar felsőoktatás egészén átívelő, nagyszabású magyartanítási projektnek a megvalósulását, amelynek révén a 20. század derekától kezdődően nagyszámú külföldi hallgatóság érkezett hazánkba, és szerzett felsőfokú oklevelet különböző magyarországi egyetemeken – és tette mindezt magyar nyelven. Ez csak úgy valósulhatott meg, hogy a hazai intézmények megszervezték külföldi hallgatóik magyar nyelvi oktatását annak érdekében, hogy azok képesek legyenek az előadásokon jegyzetek készítésére, vizsgák letételére és végső soron az adott szakma magyar nyelven történő elsajátítására. A BME a Nyelvi Intézet megalapításával, annak részeként létrehozta a Magyar Nyelvi Csoportot, amelynek feladata a külföldi hallgatók magyar műszaki szaknyelvi felkészítése volt. Miből tanítottak, mit és hogyan tanítottak a „korai” MID-tanárok a BME-n a külföldieknek? Többek között ezekre a kérdésekre keresi a választ a szerző, ugyanakkor kitér a születőfélben lévő alkalmazott nyelvészeti szakma MID-oktatási szempontjainak releváns körülményeire is.

Hivatkozás: https://mersz.hu/bocz-szaknyelvoktatasi-muhelyek-magyar-mint-idegen-nyelv-a-budapesti-muszaki-es-gazdasagtudomanyi-egyetemen//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave