Bocz Zsuzsanna

Szaknyelvoktatási műhelyek

Magyar mint idegen nyelv a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen


A Magyar Nyelvi Csoport működése

1985-ben tizenhárom nyelvtanár dolgozott a Nyelvi Intézet Magyar Nyelvi Csoportjában (Kigyóssy, 1985). Kinevezésük feltétele a Nyelvi Intézet Szervezeti és Működési Szabályzatában foglaltak szerint magyar és valamely idegen nyelv szakos oklevél megléte volt. Kialakították a kari felelősök rendszerét, akiknek alapvető feladatává vált az egyes karokkal való kapcsolattartás és a karon tanító nyelvtanárok munkájának összehangolása. 1970-ben hat kara volt a Műegyetemnek, ami azt jelentette, hogy nagy létszámú külföldi hallgatói populáció jelent meg a magyaroktatási rendszerben. (A jelenleg használt elnevezések szerint a Műegyetem karai alapítási sorrendben: 1782 – Építőmérnöki Kar; 1871 – Gépészmérnöki Kar; 1873 – Építészmérnöki Kar; 1873 – Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar; 1949 – Villamosmérnöki és Informatikai kar; 1951 – Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar; 1998 – Természettudományi Kar; 1998 – Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar.) Ez egyrészt oktatásszervezési, de akár a külföldi hallgatókat érintő nevelési feladatokat is jelentett. Az I. évesek számára az adott év elején úgynevezett beilleszkedési tanfolyamot tartottak (Hársné Kigyóssy 1978b). A Magyar Nyelvi Csoport tehát az Intézetben működő más idegen nyelvi csoportok munkájával párhuzamosan működött. Az éves munkaterv alapján kidolgozott szakmai továbbképzési programja tematikus volt. A programba bekerülő témákat a Csoport tagjai közösen határozták meg: például szöveglingvisztika, szövegtípusok, az aktuális mondattagolás kérdése. „A témák megközelítésének formái változatosak. Található közöttük meghívott neves szakértő előadása; a tárgyra vonatkozó magyar vagy idegen nyelvű szakirodalom ismertetése; ezekhez kapcsolódó viták, konzultációk; valamint a tanárok egyéni vagy csoportos kutatásainak eredményeiről tartott előadások, megbeszélések egyaránt. A szakcsoport foglalkozásain, amelyekre a tanévben havi két alkalommal kerül sor, tisztázódnak a követelményrendszer fejlesztésének elméleti alapjai; a gyakorlati oktatásmódszertani kísérletek tapasztalatai.” (Kigyóssy, 1985, 61)

Szaknyelvoktatási műhelyek

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2023

ISBN: 978 963 454 986 4

A könyv a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem – a korábbi Budapesti Műszaki Egyetem (BME) – példáján keresztül mutatja be annak a magyar felsőoktatás egészén átívelő, nagyszabású magyartanítási projektnek a megvalósulását, amelynek révén a 20. század derekától kezdődően nagyszámú külföldi hallgatóság érkezett hazánkba, és szerzett felsőfokú oklevelet különböző magyarországi egyetemeken – és tette mindezt magyar nyelven. Ez csak úgy valósulhatott meg, hogy a hazai intézmények megszervezték külföldi hallgatóik magyar nyelvi oktatását annak érdekében, hogy azok képesek legyenek az előadásokon jegyzetek készítésére, vizsgák letételére és végső soron az adott szakma magyar nyelven történő elsajátítására. A BME a Nyelvi Intézet megalapításával, annak részeként létrehozta a Magyar Nyelvi Csoportot, amelynek feladata a külföldi hallgatók magyar műszaki szaknyelvi felkészítése volt. Miből tanítottak, mit és hogyan tanítottak a „korai” MID-tanárok a BME-n a külföldieknek? Többek között ezekre a kérdésekre keresi a választ a szerző, ugyanakkor kitér a születőfélben lévő alkalmazott nyelvészeti szakma MID-oktatási szempontjainak releváns körülményeire is.

Hivatkozás: https://mersz.hu/bocz-szaknyelvoktatasi-muhelyek-magyar-mint-idegen-nyelv-a-budapesti-muszaki-es-gazdasagtudomanyi-egyetemen//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave