Az Európai Parlament által elfogadott jelentés egyik szembetűnő eltérése az amerikai dokumentumtól, hogy az előbbi sokkal inkább a robotikára koncentrál, a mesterséges intelligenciát pedig nem önálló technológiának, hanem a robotikai megoldásokban alkalmazott eszköznek tekinti. A kizárólag szoftveres alapú, fizikai oldallal nem rendelkező mesterséges intelligenciát így teljes egészében kihagyták az anyagból a készítők. A jelentés egyik központi eleme a robotika munkaerőpiacra gyakorolt hatásának vizsgálata, ennek keretében szükségesnek tartja a munkaerőpiaci változásokat előre jelző mechanizmusok kifejlesztését és alkalmazását. A változások negatív hatásainak mérséklésére tett javaslatai között az oktatás szerepének erősítése szerepel első helyen, annak érdekében, hogy felvértezzék a munkavállalókat a megváltozott munkaerőpiaci környezetben való helytálláshoz szükséges digitális kompetenciákkal.1 Hosszabb távú problémaként veti fel a jelentés, hogy egyre több munkakör automatizálásával egyre kevesebb potenciális adófizető jelenik meg, így az állami bevételek csökkenni fognak. Ennek orvoslására egy újfajta adó bevezetését sem látja elképzelhetetlennek a jelentés, emellett pedig a robotizációra áttérő cégeket az így megtakarított társadalombiztosítási hozzájárulás összegének nyilvánosságra hozatalára kötelezné.