Magyarország zászlaja Magyarország hivatalos állami jelképe és egyben a magyarság egyik nemzeti jelképe. A hivatalos állami és polgári zászló három egyenlő szélességű piros (az erő), fehér (a hűség) és zöld (a remény) vízszintes sávból áll. A magyar zászló színei a korábban rögzült címerből származnak, ebben az összeállításban nemzeti színekként értelmezve a reformkorban jelentek meg. A mai értelemben vett trikolórt a francia forradalom hatására alkották meg, használatát hivatalosan az 1848-as áprilisi törvények XXI. törvénycikke szabályozta. A piros-fehér-zöld zászló így hivatalosan elismert magyar nemzeti jelkép lett, amelyet 1848–49-ben már általánosan használtak polgári zászlóként. A szabadságharc leverése után tiltott jelképnek számított. 1867-től vált ismét hivatalossá. Állami zászlóként 1945-ig a kiscímer (megfelel a mai magyar címernek) szerepelt a zászló közepén. 1946. február 1. és 1949. augusztus 20. között a Szent Korona nélküli, úgynevezett „Kossuth-címer”, majd 1949. augusztus 20. és 1956. október 23. között a szovjet mintára készült népköztársasági címer volt a közepén. Az 1956-os forradalom és szabadságharc alatt a felkelők és a lakosság jó része kivágta ezt az idegen jelvényt. A második Nagy Imre-kormány (1956. október 24. – november 4.) visszaállította a korona nélküli Kossuth-címert, amely még a forradalom leverését követő néhány hónapban is hivatalos volt. 1957-től a címer nélküli trikolórt használták, amely a rendszerváltáskor sem változott.