MeRSZ online
okoskönyvtár
Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.
Honvédelmi alapismeretek
Az indokínai (1946–1954) és a vietnámi háború (1965–1973/1975)
A második világháború végéhez közeledve a Viet Minh (a Vietnám felszabadításáért küzdő politikai mozgalom) 1945 augusztusában népfelkelést szervezett a japán megszállók ellen. A vietnámi kommunisták vezetője, Ho Si Minh a következő hónapban, Hanoiban kikiáltotta a Vietnámi Demokratikus Köztársaságot (VDK). A világháború lezárultával azonban visszatértek a korábbi francia gyarmatosítók (Indokína 1887 óta volt francia gyarmat), akik kénytelenek voltak elismerni a VDK-t mint a Francia Unió tagját. Mindez azonban Vietnám részére saját parlamentet, kormányt, hadsereget, önálló pénzügyeket eredményezett. 1946-ban azonban a francia politika megváltozott, korlátozni próbálták a VDK autonómiáját, és délen önálló államot alapítottak. Mindezek következtében háború bontakozott ki a félszigeten (első indokínai háború 1946–1954). A franciáknak sikerült az észak-vietnámi hegyekbe szorítani a Viet Minh egységeit, akik így gerilla-hadviselést folytattak. A szovjet és kínai segítségnek köszönhetően azonban a Viet Minh erők fokozatosan megerősödtek: 1952-ben átkaroló műveletet indítottak Laosz irányából, és 1953-ban kijutottak a Mekong deltájába. Közben a franciák egyre inkább amerikai segítségre szorultak, mivel a kommunista erők délkelet-ázsiai terjeszkedésének megállítására az USA egyre erőteljesebben bekapcsolódott a háborúba. Először a franciáknak nyújtott katonai segélyeket növelték, majd 1950-ben katonai missziót létesítettek Vietnámban. 1954-re a háborút 80%-ban már az USA finanszírozta.
Tartalomjegyzék
- Honvédelmi alapismeretek
- Impresszum
- 1. Nemzet és honvédelem
- 2. Hadtudomány, hadelmélet és a katonai műveletek
- 3. A mai világrend kialakulása – a hidegháború és az 1945 utáni helyi háborúk
- 3.1. A világrend alakulása a második világháború végétől napjainkig
- 3.2. A hidegháború
- 3.3. Az 1945 utáni helyi háborúk
- 3.3.1. A koreai háború (1950–1953)
- 3.3.2. Az indokínai (1946–1954) és a vietnámi háború (1965–1973/1975)
- 3.3.3. Arab–izraeli konfliktus
- 3.3.4. Falklandszigeteki háború
- 3.3.5. A második öbölháború (1990. január 16. – 1991. február 28.)
- 3.3.6. Iraki háború (2003–2011)
- 3.3.7. Délszláv konfliktus (1991–1999)
- 3.3.8. Afganisztáni háborúk (1979től 2021ig)
- 3.3.9. Az Iszlám Állam
- 3.3.10. KeletUkrajna
- 3.3.1. A koreai háború (1950–1953)
- Ajánlott irodalom
- Ellenőrző kérdések
- 3.1. A világrend alakulása a második világháború végétől napjainkig
- 4. Nemzetközi (biztonsági) szervezetek
- 5. Napjaink (új típusú) kihívásai, kockázatai és fenyegetései
- 5.1. Elméleti alapok
- 5.2. Konfliktussal, konfliktusmegelőzéssel, válsággal, válságkezeléssel kapcsolatos elméleti alapok
- 5.3. A válságkezelés új megközelítése
- 5.4. A 21. század biztonsági kihívásai
- 5.5. A világ kockázatai
- 5.6. A 21. század biztonsági fenyegetései
- 5.7. A jelenkori hadviselési módok összehasonlítása
- 5.8. Magyarország biztonsági dimenzióinak értékelése
- Felhasznált irodalom
- Ajánlott irodalom
- Ellenőrző kérdések
- 5.1. Elméleti alapok
- 6. Magyarország biztonságpolitikája 1989–2020 között
- 6.1. A biztonsági környezet változásának mérföldkövei
- 6.1.1. A kétpólusú világrend felbomlása és a rendszerváltozás
- 6.1.2. A délszláv válság és a délszláv háborúk
- 6.1.3. A NATO és az EU keleti kibővülése
- 6.1.4. A 2001. szeptember 11ei terrortámadás és az Európán kívüli válságkezelésben és stabilizációban való részvétel
- 6.1.5. A 2008as pénzügyigazdasági válság
- 6.1.6. Válságok az Európai Unió déli szomszédságában és következményeik (az arab tavasz, a migrációs és menekültválság)
- 6.1.7. Oroszország visszatérése
- 6.1.1. A kétpólusú világrend felbomlása és a rendszerváltozás
- 6.2. Magyarország biztonságpolitikai céljairól
- 6.2.1. A függetlenség visszaszerzése és a biztonságpolitikai útkeresés
- 6.2.1.1. Keleti opció
- 6.2.1.2. A semlegesség, a biztonsági garanciák, illetve az el nem kötelezettség opciója
- 6.2.1.3. A biztonság önálló szavatolásának opciója
- 6.2.1.4. Közép-európai opció
- 6.2.1.5. Az EBEÉ/EBESZ alapú összeurópai biztonság opciója
- 6.2.1.6. Az euroatlanti (a nyugat-európai és az észak-atlanti) opció
- 6.2.1.1. Keleti opció
- 6.2.1. A függetlenség visszaszerzése és a biztonságpolitikai útkeresés
- 6.3. A magyar biztonságpolitika prioritásai
- 6.4. A magyar biztonságpolitika rendelkezésére álló erőforrásokról
- Felhasznált irodalom
- Ajánlott irodalom
- Ellenőrző kérdések
- 6.1. A biztonsági környezet változásának mérföldkövei
- 7. A honvédelem rendszere – honvédelmi igazgatás
- 7.1. Fogalmi meghatározások
- 7.2. A hadügyi igazgatástól a honvédelmi igazgatásig
- 7.3. A honvédelem rendszere, annak kapcsolata a honvédelmi igazgatással
- 7.4. A honvédelmi igazgatás szervezetrendszere és szabályozási környezete
- 7.5. A honvédelmi kötelezettségek rendszere
- 7.5.1. A hadkötelezettség – tájékoztatási (adatszolgáltatási) kötelezettség
- 7.5.2. A hadkötelezettség – bejelentési (adatváltozás-jelentési) kötelezettség
- 7.5.3. A hadkötelezettség – megjelenési kötelezettség
- 7.5.4. A hadkötelezettség – katonai szolgálatteljesítési kötelezettség
- 7.5.5. A honvédelmi érdekű polgári védelmi kötelezettség
- 7.5.6. A honvédelmi munkakötelezettség
- 7.5.7. A vagyoni (gazdasági és anyagi) szolgáltatási kötelezettségek
- 7.5.8. A honvédelmi kötelezettségek és a meghagyás intézményrendszere
- 7.5.9. A katonai igazgatás feladatrendszere
- 7.5.1. A hadkötelezettség – tájékoztatási (adatszolgáltatási) kötelezettség
- 7.6. A honvédelemben közreműködő szervek és azok honvédelmi igazgatási feladatai
- 7.7. A honvédelem irányításában és igazgatásában jog- és hatáskörrel rendelkező szervek honvédelmi igazgatási feladatai
- 7.8. A honvédelmi igazgatás és a különleges jogrend kapcsolata
- Felhasznált irodalom
- Ajánlott irodalom
- Ellenőrző kérdések
- 7.1. Fogalmi meghatározások
- 8. A magyar honvédség
- 8.1. A Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség alaprendeltetéséből adódó feladatai
- 8.2. A haderő szervezete és képességei
- 8.3. A Honvédelmi Minisztérium aktuális helyzete
- 8.3.1. A Honvédelmi Minisztérium és a Honvéd Vezérkar integrációjának megszüntetése
- 8.3.2. A Honvédelmi Minisztérium feladatai
- 8.3.3. A honvédelemért felelős miniszter
- 8.3.4. A parlamenti államtitkár feladat és hatásköre
- 8.3.5. A honvédelmi államtitkár irányítja
- 8.3.6. A közigazgatási államtitkár irányítja
- 8.3.1. A Honvédelmi Minisztérium és a Honvéd Vezérkar integrációjának megszüntetése
- 8.4. A Magyar Honvédség Parancsnoksága
- Felhasznált irodalom
- Ajánlott irodalom
- Ellenőrző kérdések
- 9. A magyar honvédség szárazföldi és légierői
Kiadó: Akadémiai Kiadó – Ludovika Egyetemi Kiadó
Online megjelenés éve: 2023
ISBN: 978 963 454 954 3
„A honvédelem nemzeti ügy”, ahogy az A honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény 1. §-ában olvasható. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy minden magyar állampolgárnak szükséges bizonyos, honvédelemhez kapcsolódó ismereteket elsajátítania. A jegyzet célja az, hogy a civil felsőoktatásban tanuló hallgatók számára átfogó képet rajzoljon a hadtudomány elméletéről és a magyar hadtörténelem néhány kiemelkedő jelentőségű epizódjáról. Részletes áttekintést ad a világban és a térségünkben zajló biztonságpolitikai folyamatokról, a valószínűsíthető biztonsági trendekről és az ezekben szerepet játszó nemzetközi szervezetekről.
Hivatkozás: https://mersz.hu/hausner-honvedelmi-alapismeretek//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero
gomb segítségével választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan görgetve olvasnád-e a könyvet.
