Amit jelen írás keretei között konszenzuális jogi rendszernek hívok, az már nagyon sok néven szerepelt az elmúlt bő másfél évszázad tudománytörténetében. És persze nem a megnevezés a legnagyobb probléma ezzel a területtel, mert a név szimbólum, és mutatja a mögöttes mentális struktúrákat, jelen esetben azt, hogy ki melyik hadállásban tartózkodik ezen a csatatéren. Mert ez komoly csatatér, ahol összecsapnak ideológiák, világnézetek, tudományos módszertanok és fogalmi apparátusok. Mindeközben feldolgozása roppant nehéz, különösen egy globális merítésű átfogó elmélet számára, hiszen az anyag végtelenül szerteágazó, diffúz, kazuisztikus és nyomatékosan ellenáll mindenféle általánosításnak. Ezek után nyilván felmerül a kérdés, hogy megéri-e egyáltalán a vesződség mindezzel, van-e annyi haszna a dolognak, hogy ne legyen idő- és energiapocsékolás a befektetett munka. Nem mindenki válaszol azonnal igennel, ha megnézzük a nevesebb jogösszehasonlító munkákat, akkor bizony azok nagy részéből ez a fejezet vagy teljesen kimarad, vagy jelentéktelen néhány oldalban kimerül (Schnitzer). Egyedül Patrick Glenn szentelt e témának arányosan annyi figyelmet, mint a többi jogi tradíciónak.