Tartalomjegyzék

• KÉRÉS- ÉS BOCSÁNATKÉRÉS-STRATÉGIÁK A KÖZÉPMAGYAR KORBAN
• Impresszum
• 1. Bevezetés
• chevron_right2. Elméleti háttér
  • chevron_right2.1. Történeti pragmatika és történeti szociopragmatika
    • 2.1.1. A történeti (szocio)pragmatika társtudományai
    • 2.1.2. A történeti (szocio)pragmatika alkalmazhatósága
    • chevron_right2.1.3. A szociolingvisztika és a pragmatika megjelenése a magyar nyelvtörténetben
      • 2.1.3.1. Történeti (szocio)pragmatikai kutatások a magyarban
  • chevron_right2.2. A beszédaktus-elmélet: Austin és Searle elgondolásai
    • chevron_right2.2.1. A kérés beszédaktusa a Blum-Kulka, House és Kasper-féle modell alapján
      • 2.2.1.1. A kérés beszédaktusának vizsgálata a mai magyarban
      • 2.2.1.2. A Blum-Kulka, House és Kasper-modell alkalmazhatósága a nyelvtörténetben
      • 2.2.1.3. A kérés beszédaktusának vizsgálata a magyar nyelvtörténetben
    • chevron_right2.2.2. A bocsánatkérés beszédaktusának vizsgálata
      • 2.2.2.1. A bocsánatkérés beszédaktusa a nemzetközi szakirodalomban Olshtain és Cohen modellje alapján
      • 2.2.2.2. A bocsánatkérés beszédaktusának vizsgálata a mai magyarban
      • 2.2.2.3. A bocsánatkérés beszédaktusának vizsgálata a magyar nyelvtörténetben
  • chevron_right2.3. Udvariasságkutatás
    • 2.3.1. Az udvariasság fogalma és az udvariasságelméletek
    • 2.3.2. Kapcsolatkezelési modell
    • 2.3.3. A történeti udvariasságkutatás
• 3. Társadalom és művelődés a 16–18. századi Magyarországon
• chevron_right4. Levél és levelezés
  • 4.1. A levél műfaja
  • 4.2. Levél és levelezés a történeti Magyarországon
• 5. A vizsgált források
• 6. Az elemzés szempontjai és módszerei
• chevron_right7. A kutatás várható eredményei, hipotézisek
  • 7.1. A kérések
  • 7.2. A bocsánatkérések
• chevron_right8. Eredmények
  • chevron_right8.1. A nemesi kérések
    • 8.1.1. A nemesi kérések tárgya
    • 8.1.2. A nemesi kérések nyelvi megvalósulása
    • 8.1.3. A kérés tárgyának és nyelvi megvalósulásának összefüggései
    • 8.1.4. A nemesi kérések az udvariasság szempontjából
    • 8.1.5. Összegzés a nemesek kéréseiről
  • chevron_right8.2. A peregrinusok kérései
    • 8.2.1. A peregrinusok kéréseinek tárgya
    • 8.2.2. A peregrinusok kéréseinek nyelvi megvalósulása
    • 8.2.3. A kérés tárgyának és nyelvi megvalósulásának összefüggései
    • 8.2.4. A peregrinusok kérései az udvariasság szempontjából
    • 8.2.5. Összegzés a peregrinusok kéréseiről
  • chevron_right8.3. A jobbágyok kérései
    • 8.3.1. A jobbágyok kéréseinek tárgya
    • 8.3.2. A jobbágyok kéréseinek nyelvi megvalósulása
    • 8.3.3. A kérés tárgyának és nyelvi megvalósulásának összefüggései
    • 8.3.4. A jobbágyok kérései az udvariasság szempontjából
    • 8.3.5. Összegzés a jobbágyok kéréseiről
  • chevron_right8.4. A nemesi bocsánatkérések
    • 8.4.1. A nemesi bocsánatkérések tárgya
    • 8.4.2. A nemesi bocsánatkérések nyelvi megvalósulása
    • 8.4.3. A bocsánatkérés tárgyának és nyelvi megvalósulásának összefüggései
    • 8.4.4. Összegzés a nemesek bocsánatkéréseiről
  • chevron_right8.5. A peregrinusok bocsánatkérései
    • 8.5.1. A peregrinusok bocsánatkéréseinek tárgya
    • 8.5.2. A peregrinusok bocsánatkéréseinek nyelvi megvalósulása
    • 8.5.3. A bocsánatkérés tárgyának és nyelvi megvalósulásának összefüggései
    • 8.5.4. Összegzés a peregrinusok bocsánatkéréseiről
  • chevron_right8.6. A jobbágyok bocsánatkérései
    • 8.6.1. A jobbágyok bocsánatkéréseinek tárgya
    • 8.6.2. A jobbágyok bocsánatkéréseinek nyelvi megvalósulása
    • 8.6.3. A bocsánatkérés tárgyának és nyelvi megvalósulásának összefüggései
    • 8.6.4. Összegzés a jobbágyok bocsánatkéréseiről
• 9. Összegzés, kitekintés
• Források
• Felhasznált irodalom

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2024

ISBN: 978 963 454 991 8

A könyv a kérés beszédaktusát és az ahhoz kapcsolható jelenségek – a kérés udvariassága és a bocsánatkérés – megfogalmazásának módjait vizsgálja a középmagyar korban, történeti szociopragmatikai keretben. A mű arra keresi a választ, hogy az elemzett korszakban megállapíthatók-e a kérés és a bocsánatkérés nyelvi megformálását illetően jellegzetességek, „szabályok”, és ha igen, mik azok; milyen eltérések és hasonlóságok mutatkoznak a kérések és a bocsánatkérések pragmatikájában és nyelvi megkonstruálásának módjában a különböző társadalmi csoportoknál; mely megfogalmazási módok számítottak helyénvalónak, udvariasnak és udvariatlannak a kérések kapcsán. A kutatási kérdések megválaszolásához az írás többféle elméletből igyekszik megtalálni azokat a szempontokat és fogalmakat, amelyek segítségével árnyaltabban értelmezhetők a feltárt jelenségek. Azért, hogy valóban átfogó és hiteles képet adjon a középmagyar kori kérésekről és bocsánatkérésekről, tárgyául különböző típusú 16–18. századi misszilisek szolgálnak: nemesi, peregrinus- és jobbágylevelek, ezáltal lehetővé válik az eltérő társadalmi csoportok kérési és bocsánatkérési módjainak összevetése is. A kutatás célja a 16–18. század nyelvhasználatáról meglévő tudásunk gyarapítása, az alkalmazott módszer mentén a történeti és a mai magyar nyelvi eredmények összevethetőségének megteremtése, továbbá a nyelvhasználat megvizsgálásán keresztül még pontosabb kép kialakítása a korabeli társadalmi viszonyokról, a hétköznapi emberek életéről.

Hivatkozás: https://mersz.hu/bacsi-keres-es-bocsanatkeres-strategiak-a-kozepmagyar-korbana//