Bácsi Enikő

Kérés- és bocsánatkérés-stratégiák a középmagyar korban


Társadalom és művelődés a 16–18. századi Magyarországon

A mohácsi csata nagy változást idézett elő a magyar történelemben: az ország innentől kezdve több mint másfél évszázadig két nagyhatalom, az Oszmán és a Habsburg Birodalom küzdelmének színtereként szolgált. A törökök megjelenésével területe három részre szakadt; középső vidéke idegen megszállás alá került, az erdélyi régió török befolyás alatt állt. Állandó háborúskodás jellemezte ezeket a századokat (várháborúk, tizenöt éves hadakozás, Bocskai-felkelés stb.), amely az ország fejlődésére is hosszú ideig hatást gyakorolt. Hatalmas területek váltak néptelenné, ezáltal teljes országrészek szakították el egymástól az embereket. A sok nehézség ellenére is az ország meg tudta őrizni gazdasági egységét, valamint fontos szereppel bírt Európa kereskedelmi kapcsolatrendszerében (Pálffy 2000: 5).

Kérés- és bocsánatkérés-stratégiák a középmagyar korban

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2024

ISBN: 978 963 454 991 8

A könyv a kérés beszédaktusát és az ahhoz kapcsolható jelenségek – a kérés udvariassága és a bocsánatkérés – megfogalmazásának módjait vizsgálja a középmagyar korban, történeti szociopragmatikai keretben. A mű arra keresi a választ, hogy az elemzett korszakban megállapíthatók-e a kérés és a bocsánatkérés nyelvi megformálását illetően jellegzetességek, „szabályok”, és ha igen, mik azok; milyen eltérések és hasonlóságok mutatkoznak a kérések és a bocsánatkérések pragmatikájában és nyelvi megkonstruálásának módjában a különböző társadalmi csoportoknál; mely megfogalmazási módok számítottak helyénvalónak, udvariasnak és udvariatlannak a kérések kapcsán. A kutatási kérdések megválaszolásához az írás többféle elméletből igyekszik megtalálni azokat a szempontokat és fogalmakat, amelyek segítségével árnyaltabban értelmezhetők a feltárt jelenségek. Azért, hogy valóban átfogó és hiteles képet adjon a középmagyar kori kérésekről és bocsánatkérésekről, tárgyául különböző típusú 16–18. századi misszilisek szolgálnak: nemesi, peregrinus- és jobbágylevelek, ezáltal lehetővé válik az eltérő társadalmi csoportok kérési és bocsánatkérési módjainak összevetése is. A kutatás célja a 16–18. század nyelvhasználatáról meglévő tudásunk gyarapítása, az alkalmazott módszer mentén a történeti és a mai magyar nyelvi eredmények összevethetőségének megteremtése, továbbá a nyelvhasználat megvizsgálásán keresztül még pontosabb kép kialakítása a korabeli társadalmi viszonyokról, a hétköznapi emberek életéről.

Hivatkozás: https://mersz.hu/bacsi-keres-es-bocsanatkeres-strategiak-a-kozepmagyar-korbana//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave