Bácsi Enikő

Kérés- és bocsánatkérés-stratégiák a középmagyar korban


Összegzés a peregrinusok kéréseiről

A peregrinusok missziliseik közel 80%-ában fogalmaztak meg valamilyen kívánságot mecénásuknak. Ez a szám hasonlóságot mutatott a nemesi férfiak kéréseivel. A 318 kérésben legnagyobb arányban közbenjárásra szólították fel Teleki Sándort. A konkrét pénzt kérő kérések jelenléte is meghatározó volt írásaikban. Jelentős számban szerepeltek levélírásra ösztönző kívánságok missziliseikben. Az, hogy pártfogójuk írjon nekik, nagyon fontos volt számukra, hiszen levelekből értesültek az otthoni történésekről, továbbá a levélküldés egyfajta bizonyítékot is jelentett azzal kapcsolatban, hogy számíthatnak az úrra. A maradék típusok jóval kisebb arányban képviseltették magukat: előfordult, hogy valamely rokonnak vagy barátnak szóló üzenet továbbítására kérték meg Teleki Sándort; olykor valamilyen tárgyhoz szerettek volna hozzájutni, amelyre nekik vagy professzoruknak szüksége volt. Hátramaradt adósságukat próbálták mihamarabb kiegyenlíteni, de ha mégsem sikerült, mecénásukat hívták segítségül. Csupán néhány adat jelentkezett a bizalmat és az engedélyt kérő kérésekre.

Kérés- és bocsánatkérés-stratégiák a középmagyar korban

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2024

ISBN: 978 963 454 991 8

A könyv a kérés beszédaktusát és az ahhoz kapcsolható jelenségek – a kérés udvariassága és a bocsánatkérés – megfogalmazásának módjait vizsgálja a középmagyar korban, történeti szociopragmatikai keretben. A mű arra keresi a választ, hogy az elemzett korszakban megállapíthatók-e a kérés és a bocsánatkérés nyelvi megformálását illetően jellegzetességek, „szabályok”, és ha igen, mik azok; milyen eltérések és hasonlóságok mutatkoznak a kérések és a bocsánatkérések pragmatikájában és nyelvi megkonstruálásának módjában a különböző társadalmi csoportoknál; mely megfogalmazási módok számítottak helyénvalónak, udvariasnak és udvariatlannak a kérések kapcsán. A kutatási kérdések megválaszolásához az írás többféle elméletből igyekszik megtalálni azokat a szempontokat és fogalmakat, amelyek segítségével árnyaltabban értelmezhetők a feltárt jelenségek. Azért, hogy valóban átfogó és hiteles képet adjon a középmagyar kori kérésekről és bocsánatkérésekről, tárgyául különböző típusú 16–18. századi misszilisek szolgálnak: nemesi, peregrinus- és jobbágylevelek, ezáltal lehetővé válik az eltérő társadalmi csoportok kérési és bocsánatkérési módjainak összevetése is. A kutatás célja a 16–18. század nyelvhasználatáról meglévő tudásunk gyarapítása, az alkalmazott módszer mentén a történeti és a mai magyar nyelvi eredmények összevethetőségének megteremtése, továbbá a nyelvhasználat megvizsgálásán keresztül még pontosabb kép kialakítása a korabeli társadalmi viszonyokról, a hétköznapi emberek életéről.

Hivatkozás: https://mersz.hu/bacsi-keres-es-bocsanatkeres-strategiak-a-kozepmagyar-korbana//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave