Bácsi Enikő

Kérés- és bocsánatkérés-stratégiák a középmagyar korban


A bocsánatkérés tárgyának és nyelvi megvalósulásának összefüggései

A külföldön tanulók különböző tárgyban íródott bocsánatkéréseiket elsősorban, az adatok több mint felénél, egy fajta megjelenítési módot felhasználva alkották meg. Ilyenkor általában egyes szám első személyben kérték Teleki Sándort [1c] (például: követem), hogy ne nehezteljen rájuk elkövetett vagy elmulasztott tetteik miatt. Előfordult továbbá, hogy a levélírók közvetlenül mecénásukat szólították meg [1b] (ne vegye rossz néven stb.), és így szerették volna elnyerni megbocsátását. Néhány alkalommal pedig sajnálatukat fejezték ki patrónusuknak [1a] (például: bánom/bánok). Hibázásuk nagyságának mértékével összefüggésben növelhették vagy csökkenthették elnézéskéréseik erejét, ezekhez pedig különböző nyelvi fokozó vagy enyhítő eszközöket alkalmaztak. Az eltérő megformálási módok össze is kapcsolódhattak a peregrinusok elnézéskéréseiben, a megnyilatkozások 43,29%-ában stratégiaegyüttesek jelentkeztek. Minél súlyosabb volt az általuk elkövetett hiba, annál több típust vettek igénybe, hogy enyhítsék pártfogójuk felindultságát. Ilyenkor a bocsánatkérési szándékot közvetlenül tartalmazó kategóriák [1] mellett valamilyen magyarázatot [3] is adtak tettükre, de egyéb más stratégia is szerepelhetett írásaikban.

Kérés- és bocsánatkérés-stratégiák a középmagyar korban

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2024

ISBN: 978 963 454 991 8

A könyv a kérés beszédaktusát és az ahhoz kapcsolható jelenségek – a kérés udvariassága és a bocsánatkérés – megfogalmazásának módjait vizsgálja a középmagyar korban, történeti szociopragmatikai keretben. A mű arra keresi a választ, hogy az elemzett korszakban megállapíthatók-e a kérés és a bocsánatkérés nyelvi megformálását illetően jellegzetességek, „szabályok”, és ha igen, mik azok; milyen eltérések és hasonlóságok mutatkoznak a kérések és a bocsánatkérések pragmatikájában és nyelvi megkonstruálásának módjában a különböző társadalmi csoportoknál; mely megfogalmazási módok számítottak helyénvalónak, udvariasnak és udvariatlannak a kérések kapcsán. A kutatási kérdések megválaszolásához az írás többféle elméletből igyekszik megtalálni azokat a szempontokat és fogalmakat, amelyek segítségével árnyaltabban értelmezhetők a feltárt jelenségek. Azért, hogy valóban átfogó és hiteles képet adjon a középmagyar kori kérésekről és bocsánatkérésekről, tárgyául különböző típusú 16–18. századi misszilisek szolgálnak: nemesi, peregrinus- és jobbágylevelek, ezáltal lehetővé válik az eltérő társadalmi csoportok kérési és bocsánatkérési módjainak összevetése is. A kutatás célja a 16–18. század nyelvhasználatáról meglévő tudásunk gyarapítása, az alkalmazott módszer mentén a történeti és a mai magyar nyelvi eredmények összevethetőségének megteremtése, továbbá a nyelvhasználat megvizsgálásán keresztül még pontosabb kép kialakítása a korabeli társadalmi viszonyokról, a hétköznapi emberek életéről.

Hivatkozás: https://mersz.hu/bacsi-keres-es-bocsanatkeres-strategiak-a-kozepmagyar-korbana//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave