Bácsi Enikő

Kérés- és bocsánatkérés-stratégiák a középmagyar korban


A történeti (szocio)pragmatika alkalmazhatósága

A történeti (szocio)pragmatikai kutatások több problémával is találkoznak, amelyek elsősorban a diakrón szempont miatt kerülnek a látóterükbe. Az egyik ilyen az elemzésekhez felhasznált adatokhoz kötődik. A mai nyelvre irányuló pragmatikai vizsgálatok általában a beszélt nyelvet tanulmányozzák, a történeti (szocio)pragmatika kutatója ellenben csak az írott nyelvi forrásokat veheti alapul. A 80-as években az az elgondolás volt érvényben, hogy a nyelvi változások a beszélt nyelvből indulnak, és az újdonságok csak később érhetők tetten az írásbeliségben, ezért a kutatók törekedtek a beszélt nyelven alapuló írott szövegek elemzésére (Taavitsainen–Jucker 2015: 11). Később ezt a gondolatot felváltotta az a szemlélet, hogy az olyan írott nyelvi adatokat is érdemes megvizsgálni, amelyek a szóbeli nyelvhasználattal nem feltétlenül állnak összeköttetésben (Jacobs–Jucker 1995: 9). Mindezek mellett a történeti adatok gyűjtésével és feldolgozásával járó nehézségekkel a kutatónak tisztában kell lennie, hiszen az elemzésre váró anyagok száma véges, fennmaradásuk véletlenszerű, emellett hiányosak, töredékesek, legalábbis a mai szinkróniában gyűjthetőkhöz képest (Sárosi 2015a: 163).

Kérés- és bocsánatkérés-stratégiák a középmagyar korban

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2024

ISBN: 978 963 454 991 8

A könyv a kérés beszédaktusát és az ahhoz kapcsolható jelenségek – a kérés udvariassága és a bocsánatkérés – megfogalmazásának módjait vizsgálja a középmagyar korban, történeti szociopragmatikai keretben. A mű arra keresi a választ, hogy az elemzett korszakban megállapíthatók-e a kérés és a bocsánatkérés nyelvi megformálását illetően jellegzetességek, „szabályok”, és ha igen, mik azok; milyen eltérések és hasonlóságok mutatkoznak a kérések és a bocsánatkérések pragmatikájában és nyelvi megkonstruálásának módjában a különböző társadalmi csoportoknál; mely megfogalmazási módok számítottak helyénvalónak, udvariasnak és udvariatlannak a kérések kapcsán. A kutatási kérdések megválaszolásához az írás többféle elméletből igyekszik megtalálni azokat a szempontokat és fogalmakat, amelyek segítségével árnyaltabban értelmezhetők a feltárt jelenségek. Azért, hogy valóban átfogó és hiteles képet adjon a középmagyar kori kérésekről és bocsánatkérésekről, tárgyául különböző típusú 16–18. századi misszilisek szolgálnak: nemesi, peregrinus- és jobbágylevelek, ezáltal lehetővé válik az eltérő társadalmi csoportok kérési és bocsánatkérési módjainak összevetése is. A kutatás célja a 16–18. század nyelvhasználatáról meglévő tudásunk gyarapítása, az alkalmazott módszer mentén a történeti és a mai magyar nyelvi eredmények összevethetőségének megteremtése, továbbá a nyelvhasználat megvizsgálásán keresztül még pontosabb kép kialakítása a korabeli társadalmi viszonyokról, a hétköznapi emberek életéről.

Hivatkozás: https://mersz.hu/bacsi-keres-es-bocsanatkeres-strategiak-a-kozepmagyar-korbana//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave