Barabás A. Tünde (szerk.)

Alkalmazott kriminológia


A deviancia értelmezése

A fogalmi meghatározásokból kitűnik a deviancia egyfajta relatív értelmezése, vagyis hogy egyes magatartások csak abban a társadalmi kontextusban és korszakban értelmezhetők deviánsnak, ahol és amikor megtörténtek/megtörténnek. Számos példa adódik arra, hogy egy cselekedet egyik közösségben törvénysértő, máshol viszont nem követi társadalmi rosszallás. Ennek egyik magyarázatára a tradíciók és a kultúra kiemelésével már utaltunk, eszerint a deviancia társadalmanként más-más érték- és normarendszerhez képest konstruálódik, ami a deviánssá minősítés eltérőségét is automatikusan magában hordozza.1 A normasértő cselekvésformák megítélésében gyakori a társadalmakon belüli nézetváltás is, főként, amikor az adott normasértés kriminalizálódik vagy dekriminalizálódik, valamint amikor olyan időlegesen kivételes cselekvés alapozza meg, amelynek hasznossága felülmúlja veszélyességét.2 Viszont más a helyzet azokban az esetekben, amikor egy magatartással szemben a többségi társadalom negatív viszonyulása sokkal stabilabb, időben és térben is hosszú ideig tartó elítélés alá esik, vagy abszolút3 érvényű (Rosta 2007). A hétköznapi tapasztalatok szerint normasértés majdnem minden ember életében előfordul, függetlenül konformitásától. Nem mindegy azonban, hogy az elvárt magatartási szabály megszegése alkalomszerű vagy folyamatos, szándékolt, gondatlan vagy csupán a véletlen műve, elsődleges, másodlagos vagy pusztán hamisan kreált (Becker 1963). Lényeges szempont, hogy a szabályszegés milyen súlyú károkat okoz, milyen irányból szerveződik (individuális vagy rendszerszintű), és egyáltalán ismertté válik-e, vagy titokban marad. Ebben az esetben attól függetlenül is deviáns, hogy arra nem derül fény, és nem követi szankció.

Alkalmazott kriminológia

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó – Ludovika Egyetemi Kiadó

Online megjelenés éve: 2023

ISBN: 978 963 454 958 1

A bűnözés állandó, meg nem szűnő velejárója a társadalom működésének, megjelenési formái pedig folyamatosan idomulnak a változó körülményekhez. A kriminológia feladata a bűnözés eredőinek és változásainak feltárása, a kiváltó okok feltérképezése, valamint a megelőzés állami és társadalmi eszközrendszerének kidolgozása, segítve ezzel a rendőrség munkáját és erősítve a lakosság biztonságát. A Nemzeti Közszolgálati Egyetemen kiemelten fontos, hogy a diákok az elméleti tudás mellett alkalmazható ismereteket szerezzenek és megtanulják ezeket mindennapi munkájuk során használni. Ez tehát a célja az alkalmazott kriminológia oktatásának és az alapjául szolgáló tankönyvnek is, amelynek egyes témáit a hazai kriminológia és bűnügyi tudományok elismert elméleti és gyakorlati szakértői dolgozták ki, felhasználva a legfrissebb hazai és nemzetközi kutatások eredményeit. A tankönyv három részből áll: az első rész a kriminológia megismeréséhez és megértéséhez szükséges legfontosabb alapkérdéseket mutatja be, a második részben a jelenkori bűnözés egyes formáinak főbb jellemzőiről kap képet az olvasó, míg a könyv harmadik része a gyakorlatról szól, segítve ezzel a jövő szakembereinek munkáját.

Hivatkozás: https://mersz.hu/barabas-alkalmazott-kriminologia//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave