A drogok legtöbb típusával szemben ma már nincs társadalmi tolerancia, fogyasztásuk jogi normasértés Magyarországon, és ez alól csupán néhány indokolható kivétel említhető, mint például a gyógyászati célú használat. A drogról elmondható, hogy néhány típusának negatív élettani és társadalmi hatása dinamikus, időben rövid lefolyású destruktív hatást idéz elő. Ezzel szemben vannak olyan országok, ahol még a mai napig is engedélyezett egyes ‒ Magyarországon tiltott ‒ drogok fogyasztása, ebből fakadóan a szerek használatának korlátozására és kezelésére irányuló kormányzati intézkedések és társadalmi attitűdök társadalmanként eltérhetnek.1 Abban az esetben, ha a drogfogyasztást devianciaként kívánjuk meghatározni, feltétlenül szükséges pozicionálni a drog globálisan elterjedt jelentését. Míg a drog legáltalánosabb fogalomként magában foglal minden olyan kémiai anyagot, amely a szervezetben megváltoztatja annak valamilyen működését (például gyógyszerek), addig Magyarországon a drogok szóhasználata leginkább a tiltott szerekre utal (Demetrovics 2007, 31). Az emberi szervezet valamely működését megváltoztatni képes szerek használatára nem mindig tekinthetünk devianciaként, csak akkor, ha ez alatt a szó szoros értelemben súlyos pszichoszomatikus károkat okozó szerek használatát értjük, vagy olyan anyagokat, amelyek jogi státuszuk alapján tartoznak a tiltott szerek kategóriájába. A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvényben a jogalkotó kábítószer elnevezést használ, amely ezúttal az „illegális drogokra” vonatkozik, vagyis a büntető anyagi jogban az anyagok tiltott jellegét fejezi ki. Emellett a jogalkotó a Btk. 459. § (1) bekezdés 18. pontjában más jogszabályok tartalmára hivatkozva definiál, és leszűkíti a drogok fogalmi körébe tartozó szerek körét. Tehát abban az esetben, ha a drog illegalitását szeretnénk kifejezni, akkor a törvényben hivatkozott listán szereplő szerek fogyasztását kell figyelembe venni. Röviden összefoglalva, minden illegális szer fogyasztása devianciának tekinthető, de nem minden drogfogyasztás jár deviáns minősítéssel. Ugyanakkor vannak olyan anyagok, amelyek mértéktelen használatát mégis devianciaként tartják számon annak ellenére, hogy nem szerepelnek a tiltott szerek közt (például az alkohol). Ebből az következik, hogy egyes kémiai anyagok fogyasztása csak hosszú távú hatását tekintve válhat deviáns magatartássá (például a nagy mennyiségű alkohol mértéktelen fogyasztása alkoholizmushoz vezet).