„Generális prevenció alatt azt az általános visszatartó hatást értjük, amelyet a büntetés a társadalom tagjaira gyakorol. Elsődleges megelőzésről van tehát szó, amelynek központi eleme a jól funkcionáló büntető igazságszolgáltatás, és amely hatékony működése esetén szilárd kereteket biztosíthat a normakövető magatartás általánossá válásához. A generális prevenció eszközeire a magyar stratégia is erősen épít, így a megvalósítandó feladatok között szerepel például a bűnüldöző szervek reakcióképességének fokozása, a bűnelkövetés kockázatának növelése, a büntető igazságszolgáltatás időszerűségének javítása vagy a büntetés elkerülhetetlenségének biztosítása. A generálprevenciónak pozitív és negatív oldalát különböztetjük meg: a jogkövető hajlandóság növelése, illetve a büntetéstől való félelem egymással párhuzamosan valósítja meg az általános visszatartást. Az önkéntes normakövetésre való ösztönzést az állam azokkal az értékekkel biztosíthatja, amelyeket büntetőhatalma gyakorlása során közvetít: deklarálja a jogállamiság, az igazságosság, a méltányosság, a humanitás eszméit, a jogsérelmek gyors és hatékony felvállalásával pedig elkötelezi magát az állampolgárok jogainak védelme mellett. Ezen értékek prevenciós jelentőségét először Cesare Beccaria ismerte fel, aki szerint a bűnök megelőzéséhez mindenekelőtt igazságos és egyértelmű törvényekre, a törvények uralmára, illetve kiszámítható és gyors igazságszolgáltatásra van szükség (Beccaria 1998). A későbbi kutatások igazolták Beccaria elméleti tételeit: az állami büntetőhatalom intézményeivel szembeni közbizalom megléte vagy hiánya jelentősen alakíthatja a jogkövetési hajlandóságot” (Borbíró 2009b, 118).