Bár a vagyon elleni bűncselekmények elsődleges motivációja az anyagi haszonszerzés, sokszor jelentős szerepet tölt be a társas befolyásolás, az élménykeresés vagy a bosszú. A bűncselekményből szerzett jövedelem eltérő célokat szolgálhat. Számos bűnelkövető a megszerzett pénzt alkoholra, kábítószerre vagy költekező életvitelének fenntartására fordítja, de akadnak olyan megélhetési bűnözők is, akik ételre vagy számlák befizetésére költik a lopásból és betörésből származó összeget (Barabás et al. 2014). A vagyon elleni bűncselekmények oki háttértényezőinek vizsgálata alapján a kriminológiával foglalkozó szakemberek általában a következő négy jól elkülönülő típust különböztetik meg: alkalmi, létfenntartó, egzisztenciateremtő és eszköz jellegű. Az alkalmi jellegű bűncselekmények jellemzője, hogy a bűnelkövető akkor követi el tettét, ha arra alkalma adódik. A munkanélküliek és hajléktalanok körében igen gyakoriak az alapvető szükségletek fenntartásáért elkövetett bűncselekmények, de bizonyos értelemben idesorolhatók a drog- és alkoholfüggők által elkövetett lopások is, amelyek az alkohol vagy a kábítószerek megvásárlását biztosítják. Ettől elkülöníthetők azok a bűncselekmények, amelyek egy magasabb egzisztenciális helyzet vagy társadalmi pozíció elérését és fenntartását szolgálják (például fényűző életvitel, luxusautók). Egy külön csoportba rendezhetők azok a vagyon elleni bűncselekmények, amelyek valamilyen eszköz megszerzésére irányulnak (például fegyver, bankkártya), amelyek segítségével másik bűncselekmény is megvalósítható.