A rongálást a Btk. 371. §-a az alábbiak szerint határozza meg: „Aki idegen vagyontárgy megsemmisítésével vagy megrongálásával kárt okoz, rongálást követ el.” Az ismertté vált vagyon elleni bűncselekmények közül a rongálás – a lopás és a csalás mellett – a harmadik leggyakoribb bűncselekmény, amely az utóbbi években szintén csökkenő tendenciát mutat (1. táblázat). 2017-ben mintegy 6500 rongálásos bűncselekmény vált ismertté. Fontos azonban hangsúlyoznunk, hogy a látens bűnözéssel kapcsolatos vizsgálatok eredményei azt mutatják, hogy a rejtve maradt, fiatalkorúak által elkövetett bűncselekmények döntő többsége csekély súlyú, és gyakori a rongálás és a vandalizmus (Korinek 2005). A rongálás kiterjedhet személyes, állami vagy akár köztulajdonban lévő ingó és ingatlan dolgokra is, például ház ablakának betörése, falainak összefirkálása, autók, óriásplakátok vagy közlekedési jelzőtáblák megrongálása, műemlékek vagy temetőben lévő sírok megrongálása, közterületen lévő padok összetörése. A saját vagyontárgy megrongálása csak akkor bűncselekmény, ha az a védett kulturális javak vagy a műemlék jellegű dolog kategóriába tartozik. A vagyon elleni bűncselekményekre jellemzően a cselekmény súlyosságát a rongálás esetében is az okozott kár nagysága határozza meg. Az 50 000 forint alatti kárt okozó rongálás szabálysértés. Súlyosító tényező lehet, ha például a rongálás védett kulturális javakra, műemlékekre, temetkezési helyre terjed ki, vagy ha többen és szervezetten, bűnszövetségben követik el.