Barabás A. Tünde (szerk.)

Alkalmazott kriminológia


Lejáratás és provokáció

Az internetes interakciók egyik következménye a szexuális tartalmak kibertérben történő szerepeltetése és az ezzel történő lejáratás. A szexting (a szex és a texting szavak összeolvadásából keletkezett kifejezés) a felhasználó által önmagáról vagy másról készített szexuális témájú valós vagy módosított kép, videó, gif, internetes mém, textuális tartalom küldésével, fogadásával, továbbításával, közzétételével megvalósított cselekvések összessége. Anastasia Powell és Nicola Henry a szexting károkozó alakzatát képalapú szexuális bántalmazásként definiálta. A kutatók szerint a káros hatású szexting önmagában három jogellenes cselekvés előfeltételére utal. A szexuális tartalom elkészítésére, a szexuális tartalom megszerzésére és a tartalom megosztására. A szexting leggyakoribb oka a megtorlás vagy a bosszú, amely leginkább a megromlott párkapcsolatokból, személyek közt kialakult ellentétből eredeztethető. A szexuális tartalmak olyan intimitással rendelkeznek, amely gyakran kiváltja a nyilvánosság erős kritikáját, így felerősíti a képeken szereplők elleni negatív attitűdöket. A tömegek előtti közzététel hatása, valamint az ettől való félelem óriási károkat okozhat az egyén önbecsülésében (Powell‒Henry 2017, 118–199). A megosztott tartalmak önbecsülést sértő jellege a felek közti viszony mélységén alapul. Michelle Drouin és Elizabeth Tobin 2013-ban publikált tanulmányában például arról írt, hogy két fél között kialakuló konszenzusos kapcsolat (az érintett beleegyezésével) vagy nem konszenzusos kapcsolat (az érintett beleegyezése vagy a megszerzésre, vagy csak a közzétételre, vagy semelyikre sem terjed ki) határozza meg a szexting normasértő jellegét (Drouin‒Tobin 2013, 412–414). A szerzőpáros megállapítása helytálló, ugyanis a tartalmak elküldése és fogadása elsősorban akkor szabályszegő magatartás, ha azokat tulajdonosának rendelkezése és irányítása alól engedélye nélkül vagy akarata ellenére kivonják, majd visszaélés céljából nyilvánosságra hozzák, harmadik félnek továbbítják, illetve minden esetben akkor, ha a tartalmak szereplői gyermekkorúak.

Alkalmazott kriminológia

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó – Ludovika Egyetemi Kiadó

Online megjelenés éve: 2023

ISBN: 978 963 454 958 1

A bűnözés állandó, meg nem szűnő velejárója a társadalom működésének, megjelenési formái pedig folyamatosan idomulnak a változó körülményekhez. A kriminológia feladata a bűnözés eredőinek és változásainak feltárása, a kiváltó okok feltérképezése, valamint a megelőzés állami és társadalmi eszközrendszerének kidolgozása, segítve ezzel a rendőrség munkáját és erősítve a lakosság biztonságát. A Nemzeti Közszolgálati Egyetemen kiemelten fontos, hogy a diákok az elméleti tudás mellett alkalmazható ismereteket szerezzenek és megtanulják ezeket mindennapi munkájuk során használni. Ez tehát a célja az alkalmazott kriminológia oktatásának és az alapjául szolgáló tankönyvnek is, amelynek egyes témáit a hazai kriminológia és bűnügyi tudományok elismert elméleti és gyakorlati szakértői dolgozták ki, felhasználva a legfrissebb hazai és nemzetközi kutatások eredményeit. A tankönyv három részből áll: az első rész a kriminológia megismeréséhez és megértéséhez szükséges legfontosabb alapkérdéseket mutatja be, a második részben a jelenkori bűnözés egyes formáinak főbb jellemzőiről kap képet az olvasó, míg a könyv harmadik része a gyakorlatról szól, segítve ezzel a jövő szakembereinek munkáját.

Hivatkozás: https://mersz.hu/barabas-alkalmazott-kriminologia//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave