A rendszerintegritás elleni magatartások a modern informatikai bűnözés meghatározó részét képezik. A normasértések tárgyaként szereplő információs rendszerek megsértése és az abban tárolt adatok jogtalan kezelése már önmagában jogi normát sértő cselekvés, amiről a büntető törvénykönyv információs rendszer és adatok elleni bűncselekményként rendelkezik. Az információs rendszer fogalmát a büntető törvénykönyv értelmező rendelkezései között találjuk: „az adatok automatikus feldolgozását, kezelését, tárolását, továbbítását biztosító berendezés, vagy az egymással kapcsolatban lévő ilyen berendezések összessége.”1 Az információs rendszerek köre a lakossági használatú infokommunikációs és számítástechnikai eszközökből álló rendszerektől a lakosság ellátása szempontjából kiemelkedően fontos infrastruktúrákat támogató rendszerekig terjed. A rendszerek legnagyobb része valamilyen úton kapcsolódik az internet hálózatához, így könnyen elérhető és sebezhető elektronikus úton. A bejutás gyakran bonyolult technikai megoldásokkal, olykor a felhasználó befolyásolásával történik (például social engineering), és azt jelenti, hogy a behatoló jogtalanul szerez hozzáférést, és ugyanazokkal a jogosultságokkal tevékenykedhet a rendszereken belül, mint annak tulajdonosa vagy üzemeltetője. A jogosultság megszerzésével adatokat módosítanak, törölnek, de előfordul, hogy a rendszer használati jogosultságának megszerzése és az ezért járó dicsőség elnyerése a cél. Az információs rendszerek megsértése és a jogtalan adatkezelés nagyon sokféle motivációból eredeztethető, és számos célja lehet. Egyes esetekben a jogosultságot a már korábban említett automatizált eszközökkel közvetett módon vagy az egyén megtévesztésével közvetlenül szerzik meg, nem egyszer csak az automatizált eszközök végzik a műveleteket a rendszereken belül. A rendszerintegritás elleni normasértések az összes kiberdevianciával összefonódhatnak, és többségében jogi normasértésként zárulnak.