Lipták-Pikó Judit

Teória és praxis

Fantom és fikció Marie Darrieussecq regényeiben és elméleti írásaiban


Philippe Lejeune és az önéletrajzi paktum

Az önfikció fogalmának szükségessége alapvetően az irodalmi művek, azon belül is az önéletírás különböző típusainak rendszerezése közben merült fel. Egy olyan műfajról van szó, amely összemossa önéletrajz és fikció határait: őrzi az önéletrajz önreflexív vonását (auto-/ön-),1 de részesül a fikcióból is (-fikció). A terminus evolúciójának kezdetéhez 1975-ig kell visszamennünk, amikor Philippe Lejeune Le pacte autobiographique című könyvében2 a szerző és az olvasó között létrejövő szerződés vagy paktum tekintetében tipologizálja az irodalmi műveket. Alapvetően kétfajta paktumot különít el: az önéletíróit és a regényíróit. Az előbbi esetében a paktum a szerzőt igazmondásra kötelezi, aki explicite megfogadja, hogy legjobb tudása szerint beszéli el a történteket (az életét), úgy, ahogy azok megtörténtek (ennek irodalmi prototípusa Jean-Jacques Rousseau Vallomások című műve).3 Cserébe az olvasó bizalmába fogadja a szerzőt, hajlandó valósnak tekinteni a leírtakat.4 A regény esetében a szerző és az olvasó között ez a bizalmi viszony nem áll fenn, az író nem köteleződik el az olvasó felé, aki így a szerző által elé tárt szöveget mint fikciót olvassa. A paktum jellege és a szerző/főhős/olvasó hármas instanciája által behatárolt formális viszonyrendszert Lejeune a következő táblázatban szemlélteti:

Teória és praxis

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2023

ISBN: 978 963 664 002 6

Marie Darrieussecq francia írónőt (1969– ) érzékeny látásmódja és poétikus stílusa különbözteti meg a kortárs francia irodalmi szcéna többi szerzőjétől. A Teória és praxis – Fantom és fikció Marie Darrieussecq regényeiben és elméleti írásaiban az írónő 1996-tól 2010-ig megjelent elméleti és szépirodalmi műveinek elemzését tűzi ki célul: egyrészt körüljárja és kontextusba helyezi az írónő számára fontos elméleti fogalmakat, másrészt négy regény elemzését közli, amelyekben a klasszikus, tematikus-feminista regényolvasatokon túllépve a fantom alakjának dinamikus, intenzív mozgásának megfigyelése kerül a középpontba. A könyv problematizálja a fikció – és különböző deklinációinak, így az önfikció, a plágium, a fantasztikum – olvasási és értelmezési módjait. Kitér továbbá két másik fogalom, a stílus és a klisé taglalására, amelyek Darrieussecq számára kardinális módon határozzák meg az írói-kreatív folyamatról szóló megnyilatkozást. Végül pedig górcső alá veszi a Darrieussecq kapcsán oly sokszor emlegetett fantomot, és három különböző értelmezési síkon igyekszik vizsgálni azt, ezzel a közelolvasással megmutatva a darrieussecq-i írásmód összetettségét és rejtett potencialitásait, implicit módon pedig a fikció, a stílus és a kliséelmozdítás működésmódjait.

Lipták-Pikó Judit 2018-ban védte meg azonos című doktori disszertációját a Szegedi Tudományegyetem Irodalom- és Kultúratudományi Doktori Iskolájának hallgatójaként Gyimesi Timea egyetemi docens vezetése alatt.

Hivatkozás: https://mersz.hu/liptak-piko-teoria-es-praxis//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave