Lipták-Pikó Judit

Teória és praxis

Fantom és fikció Marie Darrieussecq regényeiben és elméleti írásaiban


Jacques Lecarme és az igaz-hamis paradigma kérdése

Jacques Lecarme, az önfikcióról való kritikai gondolkodás egyik fontos szereplője1 eredendően két kritérium megvalósulását tartotta elengedhetetlennek ahhoz, hogy egy művet önfikciónak lehessen tekinteni: a „regény” paratextuális műfaji besorolását és a szerző/narrátor/főszereplő homonimitását. Ehhez képest Origines et évolution de la notion d’autofiction című tanulmányában kiterjeszti az önfikció határait, és meglepően liberális módon a fogalomba belefoglal önéletírástól kezdve regényig minden műfajt (homonimitásra, műfaji besorolásra tekintet nélkül), amivel követi azt az „általános tendenciát, amely az »összfikció« és a regénynek az élő irodalom feletti monopóliuma felé tart. De ebben az esetben” – folytatja Lecarme ironikusan – „meg kell sokszoroznunk a fikción belüli alkategóriákat és tagadni a nem-fikció létezését az irodalmon belül, amely nem logikátlan, amennyiben az irodalmat autotelikusnak tekintjük […]”.2 Lecarme rendszerezése a következőképpen néz ki (nem reprodukáljuk a teljes táblázatot, csak egy-egy példával illusztráljuk az egyes kategóriákat):

Teória és praxis

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2023

ISBN: 978 963 664 002 6

Marie Darrieussecq francia írónőt (1969– ) érzékeny látásmódja és poétikus stílusa különbözteti meg a kortárs francia irodalmi szcéna többi szerzőjétől. A Teória és praxis – Fantom és fikció Marie Darrieussecq regényeiben és elméleti írásaiban az írónő 1996-tól 2010-ig megjelent elméleti és szépirodalmi műveinek elemzését tűzi ki célul: egyrészt körüljárja és kontextusba helyezi az írónő számára fontos elméleti fogalmakat, másrészt négy regény elemzését közli, amelyekben a klasszikus, tematikus-feminista regényolvasatokon túllépve a fantom alakjának dinamikus, intenzív mozgásának megfigyelése kerül a középpontba. A könyv problematizálja a fikció – és különböző deklinációinak, így az önfikció, a plágium, a fantasztikum – olvasási és értelmezési módjait. Kitér továbbá két másik fogalom, a stílus és a klisé taglalására, amelyek Darrieussecq számára kardinális módon határozzák meg az írói-kreatív folyamatról szóló megnyilatkozást. Végül pedig górcső alá veszi a Darrieussecq kapcsán oly sokszor emlegetett fantomot, és három különböző értelmezési síkon igyekszik vizsgálni azt, ezzel a közelolvasással megmutatva a darrieussecq-i írásmód összetettségét és rejtett potencialitásait, implicit módon pedig a fikció, a stílus és a kliséelmozdítás működésmódjait.

Lipták-Pikó Judit 2018-ban védte meg azonos című doktori disszertációját a Szegedi Tudományegyetem Irodalom- és Kultúratudományi Doktori Iskolájának hallgatójaként Gyimesi Timea egyetemi docens vezetése alatt.

Hivatkozás: https://mersz.hu/liptak-piko-teoria-es-praxis//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave