Lipták-Pikó Judit

Teória és praxis

Fantom és fikció Marie Darrieussecq regényeiben és elméleti írásaiban


Philippe Gasparini és az önnarrálás

Philippe Gasparini 2008-ban Autofiction címmel megjelent könyvének utolsó fejezetében1 megkísérli összefoglalni, hogy mely jegyek jellemzik sajátságosan és megkülönböztető jelleggel az önfikció műfaját. Az önfikció „szemantikailag viszkózus”,2 többértelmű, így problémát jelent a kritikai gondolkodás számára. A „fikció” utótag ugyanis egyszerre jelöli azt, hogy a szöveg fikcionális kijelentéseket tesz, hogy irodalmi szándékkal lép fel, és hogy el akar szakadni az önéletrajz olvasási paktumától. Gasparini szükségesnek tartja az önfikció és az önfabuláció kettéválasztását, ahol ez utóbbi a szerző elképzelt szituációkba való belehelyezését jelenti, amely inkább narratív eljárás, alakzat, mint műfaj, ugyanis ritkán terjed ki a mű egész terjedelmére. Az önfikcióban és az önéletrajzi regényben alkalmazandó olvasási módozat összekuszálja az addig meglévő két olvasási paktum határát: az önéletrajzot mozgató valós paktumot és a fikciót mozgató fikciós paktumot, e kettőt ötvözve magában, állandó kétértelműséget tartva fenn.

Teória és praxis

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2023

ISBN: 978 963 664 002 6

Marie Darrieussecq francia írónőt (1969– ) érzékeny látásmódja és poétikus stílusa különbözteti meg a kortárs francia irodalmi szcéna többi szerzőjétől. A Teória és praxis – Fantom és fikció Marie Darrieussecq regényeiben és elméleti írásaiban az írónő 1996-tól 2010-ig megjelent elméleti és szépirodalmi műveinek elemzését tűzi ki célul: egyrészt körüljárja és kontextusba helyezi az írónő számára fontos elméleti fogalmakat, másrészt négy regény elemzését közli, amelyekben a klasszikus, tematikus-feminista regényolvasatokon túllépve a fantom alakjának dinamikus, intenzív mozgásának megfigyelése kerül a középpontba. A könyv problematizálja a fikció – és különböző deklinációinak, így az önfikció, a plágium, a fantasztikum – olvasási és értelmezési módjait. Kitér továbbá két másik fogalom, a stílus és a klisé taglalására, amelyek Darrieussecq számára kardinális módon határozzák meg az írói-kreatív folyamatról szóló megnyilatkozást. Végül pedig górcső alá veszi a Darrieussecq kapcsán oly sokszor emlegetett fantomot, és három különböző értelmezési síkon igyekszik vizsgálni azt, ezzel a közelolvasással megmutatva a darrieussecq-i írásmód összetettségét és rejtett potencialitásait, implicit módon pedig a fikció, a stílus és a kliséelmozdítás működésmódjait.

Lipták-Pikó Judit 2018-ban védte meg azonos című doktori disszertációját a Szegedi Tudományegyetem Irodalom- és Kultúratudományi Doktori Iskolájának hallgatójaként Gyimesi Timea egyetemi docens vezetése alatt.

Hivatkozás: https://mersz.hu/liptak-piko-teoria-es-praxis//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave