Lipták-Pikó Judit

Teória és praxis

Fantom és fikció Marie Darrieussecq regényeiben és elméleti írásaiban


Gilles Deleuze és a klisé

A Hatalom szavaként, a Hatalom beszédeként működő sztereotípia vagy klisé működési modelljének analóg mását fedezhetjük fel a Párbeszédek negyedik, Politikák című fejezetében megjelenő vonaltipológia moláris vonalában.1 A moláris vonalat alkotó, bináris disztribúció elvén működő szegmensek nagyon sokfélék lehetnek: ilyenek például a társadalmi osztályok (gazdag/szegény), a nemek (férfi/nő), az életkorok (gyerek/felnőtt), a rasszok (fehér/fekete), a szektorok (állami/magán) stb. Ezek a szegmensek természetesen nem diszkrét módon, hanem párhuzamosan, egymást átfedve léteznek (senki sem csak fehér vagy fekete bőrszínű, hanem mellette férfi vagy nő, felnőtt vagy gyerek stb. is). A moláris vonalat Deleuze durván szegmentáló vonalnak nevezi azon oknál fogva, hogy annak szegmensei határozzák meg, mely nagy társadalmi halmazok metszetébe tartoznak az adott csoportok, egyedek. A különböző szegmensek különböző hatalmi diszpozíciókra utalnak, amelyek az adott szegmens kód-terület komplexumát rögzítik, ezek a kódok azonban az adott területen kívül elveszítik érvényességüket. A hatalmi diszpozíciókat felülkódolással egységesíti, vagyis homogenizálja az absztrakt hatalmi gépezet, amelynek konkrét manifesztációja az államapparátus2 által valósul meg.

Teória és praxis

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2023

ISBN: 978 963 664 002 6

Marie Darrieussecq francia írónőt (1969– ) érzékeny látásmódja és poétikus stílusa különbözteti meg a kortárs francia irodalmi szcéna többi szerzőjétől. A Teória és praxis – Fantom és fikció Marie Darrieussecq regényeiben és elméleti írásaiban az írónő 1996-tól 2010-ig megjelent elméleti és szépirodalmi műveinek elemzését tűzi ki célul: egyrészt körüljárja és kontextusba helyezi az írónő számára fontos elméleti fogalmakat, másrészt négy regény elemzését közli, amelyekben a klasszikus, tematikus-feminista regényolvasatokon túllépve a fantom alakjának dinamikus, intenzív mozgásának megfigyelése kerül a középpontba. A könyv problematizálja a fikció – és különböző deklinációinak, így az önfikció, a plágium, a fantasztikum – olvasási és értelmezési módjait. Kitér továbbá két másik fogalom, a stílus és a klisé taglalására, amelyek Darrieussecq számára kardinális módon határozzák meg az írói-kreatív folyamatról szóló megnyilatkozást. Végül pedig górcső alá veszi a Darrieussecq kapcsán oly sokszor emlegetett fantomot, és három különböző értelmezési síkon igyekszik vizsgálni azt, ezzel a közelolvasással megmutatva a darrieussecq-i írásmód összetettségét és rejtett potencialitásait, implicit módon pedig a fikció, a stílus és a kliséelmozdítás működésmódjait.

Lipták-Pikó Judit 2018-ban védte meg azonos című doktori disszertációját a Szegedi Tudományegyetem Irodalom- és Kultúratudományi Doktori Iskolájának hallgatójaként Gyimesi Timea egyetemi docens vezetése alatt.

Hivatkozás: https://mersz.hu/liptak-piko-teoria-es-praxis//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave