Szemlélete és eljárása induktív, logikailag ellentétes a korában szerinte túlságosan hangsúlyos „tekintélyelvű” és „skolasztikus” módszerekkel. Módszerének elemei az új technológiák (korában ezek az újság, rádió és mozi voltak) használatára, a gyakorlat- és problémaorientált tanulásra, a manuális és kooperatív tevékenységre, a kísérletezésre, utazásokra és csereprogramokra, levelezésre és a szabad önkifejezésre épültek. Fejlesztései közül az egyik első az „osztályséta” volt. Az osztályséta során a tanár és a tanulók elhagyták a tantermet, hogy a közeli falu termelőtevékenységét megfigyeljék és megismerjék. Miután visszatértek az iskolába, benyomásaikat megbeszélték, majd írásban rögzítették, az így keletkezett szövegeket javították. Ez egyrészt alapot szolgáltatott a hagyományos ismeretek elsajátításához, másrészt a kommunikációs képességek fejlesztésének eszközévé vált. Az eljárás Decroly környezettanulmányával egybevág, mégis különbözik tőle. Freinet ugyanis úgy vélte, hogy a környezet tanulmányozása csak akkor nyeri el teljes értelmét, ha eredménye cselekvés és beavatkozás, formálás. Ezért a folyamatot a benyomásokat szabad szöveggé formáló egyéni projektekkel, majd iskolaújság működtetésével bővítette (Legrand, 1993).