L. Balogh Béni

Küzdelem Erdélyért

A magyar-román viszony és a kisebbségi kérdés 1940-1944 között


Magyar és román csatlakozás a háromhatalmi egyezményhez

Az 1940. őszi magyar–román rivalizálás sajátos fejezetét képezi a Németország, Olaszország és Japán képviselői által Berlinben szeptember 27-én aláírt háromhatalmi egyezményhez való csatlakozás kérdése. Az egyezményt aláíró felek kötelezték magukat arra, hogy katonai segítséget nyújtanak egymásnak, ha valamelyik, eddig nem hadviselő hatalom részéről bármelyiküket támadás érné. A kétes dicsőség, hogy Magyarország esetleges csatlakozása már a paktum aláírásának napján szóba került, ismét Sztójayt illette, aki már 27-én saját kezdeményezésére gyakorlatilag felajánlotta a német külügyminisztériumban országa csatlakozását.412 Úgy vélte, a csatlakozás elmulasztása ártana Magyarország érdekeinek, és előnytelen lenne, ha Románia előbb írná alá a paktumot. A tengelyhatalmak kormányai először kitérő választ adtak a 28-án, immár a kormány utasítására megismételt magyar tudakozódásra, majd október 9-én és 12-én Ribbentrop közölte Sztójayval, hogy Németország és a másik két nagyhatalom beleegyezett az aláírók körének kibővítésébe. 12-én azt is közölte, a birodalmi kormány Magyarországnak lehetőséget ad arra, hogy elsőként írhassa alá a csatlakozási nyilatkozatot.

Küzdelem Erdélyért

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2017

ISBN: 978 963 454 112 7

E könyv a magyar-román viszonyt és az ehhez elválaszthatatlanul kapcsolódó kisebbségi kérdést vizsgálja az 1940. augusztus 30-án kihirdetett második bécsi döntés és a háborúból való 1944. augusztus 23-i román kiugrás közötti időszakban. Műfaját tekintve diplomáciatörténeti mű. A fő hangsúly a kétoldalú viszony alakulásán, a „hagyományosnak" számító politikai-diplomáciai aspektusok elemzésén van, a kisebbségi kérdést ennek függvényében tárgyalja.

A kötet nem csak a téma kutatóinak, hanem az Erdély sorsa iránt érdeklődő szélesebb olvasóközönségnek is jó szívvel ajánlható. A második bécsi döntésnek és az ezt követő négy évnek ugyanis napjainkig ható következményei vannak, és mind a magyar, mind a román köztudatban elevenen él az emléke. A magyar és a román levéltárak anyagai, a diplomáciai okmánytárak, a szakirodalom, a sajtó, valamint a korabeli szereplők visszaemlékezései alapján megírt mű ezért a mára nézve is sok tanulsággal szolgál. Egyben segít eligazodni a 20. századi magyar−román viszony bonyolult szövevényében, ugyanakkor hiteles képet fest az Erdély birtoklásáért folytatott küzdelem egyik legizgalmasabb, sorsdöntő időszakáról.

Hivatkozás: https://mersz.hu/l-kuzdelem-erdelyert//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave