L. Balogh Béni

Küzdelem Erdélyért

A magyar-román viszony és a kisebbségi kérdés 1940-1944 között


A jugoszláv válság

Magyarország jelentősége 1941. március végén–április elején átmenetileg megnőtt Hitler számára, aki a március 27-i belgrádi hatalomváltás miatt veszélyeztetve látta a Barbarossa-, illetve a Görögország ellen irányuló Marita-terv megvalósítását, ezért Jugoszlávia lerohanása mellett döntött. A gyors katonai siker viszont megkövetelte, hogy a honvédség is vegyen részt a hadműveletben. Ezzel magyarázható, hogy – Romsics Ignácot idézve – „olyan megértő és meleg szavak Magyarországról, s egyben a magyarság jövőbeli vezető szerepéről a Duna-medencében, mint ekkor, […] még sohasem hangzottak el Berlinben. Még maga Hitler is dicséretekre ragadtatta magát.”577 A birodalmi kancellár kétszínűségére (és az időközben megváltozott helyzetre) jellemző volt, hogy alig több mint két hónappal korábban, január 14-én Hitler Ion Antonescu előtt még szinte mentegetőzött, amiért Németország „rászorul” Magyarország támogatására, és nincs lehetősége nyomást gyakorolnia rá.578 Sztójaynak viszont március 28-án hízelegve már azt mondta, hogy „van a Balkánon két barátunk, Magyarország és Bulgária […], ha harcra kerül a sor, a revíziók ügyében Magyarország nem fog német részről ellenállásba ütközni. […] Történelmileg Magyarország és Németország együvé tartozik. Mindketten egy hatalmas szláv hullámmal állnak szemben.”579

Küzdelem Erdélyért

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2017

ISBN: 978 963 454 112 7

E könyv a magyar-román viszonyt és az ehhez elválaszthatatlanul kapcsolódó kisebbségi kérdést vizsgálja az 1940. augusztus 30-án kihirdetett második bécsi döntés és a háborúból való 1944. augusztus 23-i román kiugrás közötti időszakban. Műfaját tekintve diplomáciatörténeti mű. A fő hangsúly a kétoldalú viszony alakulásán, a „hagyományosnak" számító politikai-diplomáciai aspektusok elemzésén van, a kisebbségi kérdést ennek függvényében tárgyalja.

A kötet nem csak a téma kutatóinak, hanem az Erdély sorsa iránt érdeklődő szélesebb olvasóközönségnek is jó szívvel ajánlható. A második bécsi döntésnek és az ezt követő négy évnek ugyanis napjainkig ható következményei vannak, és mind a magyar, mind a román köztudatban elevenen él az emléke. A magyar és a román levéltárak anyagai, a diplomáciai okmánytárak, a szakirodalom, a sajtó, valamint a korabeli szereplők visszaemlékezései alapján megírt mű ezért a mára nézve is sok tanulsággal szolgál. Egyben segít eligazodni a 20. századi magyar−román viszony bonyolult szövevényében, ugyanakkor hiteles képet fest az Erdély birtoklásáért folytatott küzdelem egyik legizgalmasabb, sorsdöntő időszakáról.

Hivatkozás: https://mersz.hu/l-kuzdelem-erdelyert//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave