Cseke Ákos

A középkor és az esztétika


A legnagyobb kaland. Szépség és szerelem az Énekek éneke-kommentárokban

Bár A rózsa neve egyik fontos jelenetében Umberto Eco a középkori Énekek éneke-kommentárokat felhasználva nagy erővel jeleníti meg a szerelem és a szépség szoros kapcsolatát,737 az itáliai regényírót saját, az esztétikát illető előítéletei megakadályozták abban, hogy tanulmányíróként is komolyan vegye azokat az általa is jól ismert középkori szövegeket, melyek az Énekek éneke kapcsán az ember alapvető szépség- és szerelemeszményét bontják ki, vagy legalábbis nem tartotta méltónak e szövegeket arra, hogy érdemben foglalkozzon velük esztétikatörténeti tanulmányaiban. Nem ő volt az egyedüli, aki így járt el: elég, ha arra gondolunk, hogy amikor Tatarkiewicz nagyon röviden kitér a 12. századi Énekek éneke-kommentárokra, azonnal megjegyzi, hogy az ezekben a szövegekben rejlő szépségfogalom „nem az esztétika, hanem az etika vagy az aszkézis problémája”738. Edgar de Bruyne szintén elsősorban azért foglalkozik egészen röviden ezekkel a szövegekkel, hogy a testi szépségre vonatkozó elméleteket vázolja, melyek éppen nem kapnak központi szerepet a középkoriaknál, fontosnak tartja ugyanakkor jelezni, hogy „a Biblia egyetlen könyve sem tartalmaz több esztétikai megfontolást, mint az Énekek éneke” – ő tehát az esztétika körébe sorolja a zsidó ének által felvetett problémákat –, és az Énekek éneke-kommentároknak szentelt fejezet végén, Cîteaux-i Tamás kapcsán, utal is néhány olyan konklúzióra, mely nem csak a testi szépség tekintetében lehet fontos: a szépségnek a szerelemmel való szoros összefonódására: „ha szépségben akarsz tündökölni, szerelemben kell égned” (si cupis pulchritudine fulgere, oportet per amorem ardere), vagy például arra, hogy a szépség intenzitása a szeretet intenzitásának függvénye, mert az ember minél odaadóbban szeret, annál nagyobb szépségre lel (ex virtute amoris pendet splendor pulchritudinis), és minél inkább a szépségre figyel, annál jobban beleszeret; nem véletlen, hogy ezekkel a már-már himnikus szavakkal zárja rövid összefoglalását: „semmi sem szebb egy élőlényben, mint a szerelem ragyogása, semmi sem édesebb, mint a szerelemből áradó melegség.”739


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2017

ISBN: 978 963 454 132 5

A középkori esztétikának szentelt tanulmányok a 19. század második felétől fogva egyre nagyobb helyet foglalnak el az esztétikatörténeti kutatásokban, magyarul azonban még soha nem jelent meg egy kifejezetten ennek a kérdésnek szentelt összefoglaló munka. Cseke Ákos könyve ebben a tekintetben hiánypótló mű. A középkor és az esztétika ugyanakkor nem pusztán az ebben a témában született külföldi szakirodalom ismertetésére vállalkozik, hanem a szakirodalom közmegegyezésen alapuló belátásainak újragondolását is elvégzi. A könyv többek között a következő kérdésekre keresi a választ: Milyen szerepet tölt be a művészet és a szépség a középkori gondolkodásban? Mennyiben módosítja - vagy inkább ássa alá - a középkori szerzők tanulmányozása a modern esztétikai tapasztalatot? Mit jelent a szépséget észlelni a világban és önmagamban? Létezik-e érzékfeletti szépség? És vajon szép-e a szerelmes, széppé tesz-e a szeretet, a szerelem világa? A könyv többek között Tertullianus, Ágoston, Eriugena, Clairvaux-i Bernát, Bonaventura, Aquinói Tamás, Eckhart mester és Dante egy-egy szövegét elemzi és mutatja be az esztétika történeti vizsgálatának szempontjából.

Hivatkozás: https://mersz.hu/cseke-a-kozepkor-es-az-esztetika//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave